11dik Januárius 1810.
Kedves Barátom Uram!
Elfelejtette leküldeni a’ fordításra való Német Lexicont? vagy talán kölcsön nem talált? Az utólsó esetben nem jó volna-e az én Olasz Lexiconomot elővenni, mellyetFlathe1785. kiadott, és három Alphabétumból áll? Vagy még várakozzunk? Az Úr jobban ösmeri azt a’ két Urat, a’ kik magokat e’ dologban interessállyák. Ha tehát szükségesnek itéli, hogy végső szavokot megvárjuk, várakozok szívesen. Egyébaránt ellenben jónak tartanám, a’ dologhoz mennél hamarább kezdeni, kivált, ha az legalább az Urak között ki van már csinálva, hogy a’ német legyen az első, és a’kész munkát minden bizonnyal megveszik.
A’ mi fáradságomnak jutalmát illeti, az Úrnak szíves barátságátúl bizonyosan reméllem, hogy azt úgy fogja ezen Urakkal meghatároztatni, ammint az üdőknek környűlállásai megkívánnyák. Drága minden, a’ papirospénz pedig naponkint ócsúl. El nem kell tovább felejteni a’ munkának nehézségeit is, mert folyó beszédet tízszerte könnyebb fordítani, minta’ magányos szóknak mindennémű értelmeit pontosan meghatározni.
Mivel az originálist, akár a’Deux Nations Lexicont vegyük, akár a’Flathét, három alphabétumból állani tudgyuk, nem volna-e jó az én munkámnak árát, nem a’ nyomtatandó árkusok szerint, hanem általlyában előre meghatározni? és a’ Contractust e’ szerint csinálni? Ezen esetben el nem kellene felejteni, hogy az origyinálishoz az országoknak, fő várasoknak, nevezetesebb mezővárasoknak, híresebb folyóknak, és hegyeknek neveit is akár in Contextu, akár különösen ad Calcem oda függesztem.
A’ Correctúrának az árát, kérem, ne vegyítse az Úr öszve a’ munkának a’ jutalmával. A’ papirosra nézve pedig, mellynek csak közönségesnek, de jónak, és simának kellene lenni, az Úrhoz fogok folyamodni.
Láthattya az Úr mindezekbűl, hogy tűzben vagyok. Ha a’ Contractus miatt megvárja is az Úr K. Urnak visszaérkezését; a’ munkához való kezdést ne halasztassa velem továbbra, ha lehet.
Az Emberi Nemzetnek történeteirenézvefeltette magában az Úr hogy annak kiadásárúl valakivel szóllani fog. Ide függesztem a’ két első résznek rövid sommáját. A’ második rész még nem kész; de az elsőt már ki lehet adni. Árát ezen első résznek 250. forintra szabtam; melly sommábúl, ha ezüstre reducállyuk, allig esik 3. forint eggy írott árkusra. A’ manuscriptum 23. árkusból áll. Ezen árába nem foglalom a’ correctúrát; sőt azonnkívűl fenn tartom magamnak még azt a’ szabadságot is, hogy valakinek dedicálhassam.
Egyébaránt magamot tapasztaltt szivességébe ajánlván, vagyok
Kedves Barátom Uramnak
igaz szívű tisztelője
V. F. mpria
[Melléklet:]
Az Emberi Nemzetnek Történetei. I. Kötet,
A’ Természetnek és a’ vadságnak állapottya a’ társaságos életnek, avvagy az első
országoknak hajnalodásáig.
NB. Hogy e’ részt külön is el lehessen adni, a’ következendő titulust is elejébe függesztettem:
A’ vadságnak állapottya, avvagy a’ régi és legújabb vad népeknek tulajdonságai.
A’ Szakaszoknak mutató Táblája.
I. Szakasz. A’ Természetnek állapottyárúl általlyában.
II. Sz.Az emberségnek legalsó garádiccsárúl, az érzékenységrűl.
III. Sz.Az emberségnek második garádiccsárúl, a’ gyermekes észrűl, a’ társaságos érzeményekrűl és a’ képzésrűl.
IV. Sz.A’ vadságnak állapottyárúl általlyában.
V. Sz.A’ vad embernek eledelérűl, házi érzeménnyeirűl, társaságos hajlandóságárúl és hevességérűl.
VI. Sz.A’ vad embernek igazságtalanságárúl, érzékenykedésérűl, és nemzeti törvénnyérűl.
VII. Sz.A’ vad embernek jó erkölcsérűl, állhatatlanságárúl, álnokságárúl, hűtlenségérűl; könnyenhivőségérűl, vakmerőségérűl, és félénkéségérűl.
VIII. Szakasz.A’ vad embernek tunyaságárúl, ’s az italhoz, musikához, tánczhoz, czifrálkodáshoz, és játékhoz való hajlandóságárúl.
IX. Sz.A’ vad embernek érzéketlenségérűl az igaz széphez, és hajlandóságárúl a’ csudálatoshoz, a’ bűbájoshoz és a’ pusztításhoz.
X. Sz.A’ vad embernek babonásságárúl, szenteskedésérűl és zabolázhatatlanságárúl.
XI. Sz.Közönséges Jegyzések a’ vadságnak állapottyárúl.
XII. Sz.A’ társaságos életnek első zsengériűl.
XIII. Sz.A’ házasságrúl és az atyafiságos szövetségekrűl.
XIV. Sz.A’ hadakozásrúl, uraságrúl, szolgaságrúl, köz jórúl, religyiórúl és bálványozásrúl.
XV. Sz.A’ mesterségeknek, köz szokásoknak, nyelveknek, birtokoknak, földművelésnek, és kereskedésnek zsengéirűl.
XVI. Sz.A’ nemesebb érzeményeknek, jó erkölcsöknek, böcsűletnek, tekíntetnek, rendnek, igazságnak, és a’ polgári társaságoknak zsengéirűl.
XVII. Sz.A’ kis országoknak kezdetérűl, és a’ religyiónak viszontagságairúl.
XVIII. Sz.Az embernek növötényi, állati és emberi tulajdonságirúl.
XIX. Sz.A emberi organzátiónak külömbféle nemeirűl, mellyek a’ clímáktúl okoztatván, az emberi nemzetet több felekezetre osztyák.
XX. Sz.Bármelly külömbféle felekezetekre legyen is osztva az emberi nemzet, csak eggy egész még is.
XXI. Sz.Mikép kell az emberi nemzetnek történeteit tanúlni ?
Toldalék, mellyben a’ lelemények, úgymint a’ cultúrának zsengéi, bimbói és virágjai, századonkint előadatnak ama’ nevezetes férjfiakkal eggyütt, kik a’ cultúrát különösebben előmozdít[ották]
*[A szó vége nem látszik, a lap elszakadt.]
, a’ világ’ kezdetétűl fogva mostanig.
Az Emberi Nemzetnek Történetei. II. Kötet.
A’ régi napkeleti birodalmak, úgymint China, Egyiptom, Assíria, Babilon, Persia, Feníczia a’ hozzájok tartozó népekkel eggyütt.
NB. Hogy e’ részt külön is el lehessen adni, a’ következendő titulust is elejébe függesztettem:
A’ régi napkeleti birodalmak, úgy mint Chína, Egyiptom, Assíria, Babilon, Persia, Feníczia, a’ hozzájok tartozó népekkel eggyütt.
A’ Szakaszoknak mutató táblája.
I. Szakasz.A’ régi napkeleti birodalmaknak eredete.
II. Sz.Az országlásnak első zsengéje napkeletben mértéklett monarchiához hasonlított.
III. Sz.A’ Törvényeknek eredetérűl.
IV. Szak.A’ szerzett Törvényekrűl, kivált mellyekbűl az országlásunk mivolta áll.
V. Sz.A’ szabad országlásokrúl, akár monarchiák legyenek, akár respublicák.
VI. Sz.A’ régi napkeleti monarchiáknak despotizmusárúl.
VII. Szak.A’ régi despotizmusnak következéseirűl.
VIII. Sz.A’ régi despotizmusnak a’ luxusbúl támadtt ártalmasságárúl.
IX. Sz.A’ polgári törvényekrűl, a’ vélekedésnek törvénnyérűl, a’ policziának rendszabásirúl, és a’ nyilvánvaló jusrúl.
X. Sz.A’ Chínai Birodalomrúl.
XI. Sz.Kosin-Chínárúl, Tunkinrúl, Láoszrúl, Kóreárúl, a’ napkeleti Tatárságrúl, Japóniárúl és Tibetrűl.
XII. Sz.Indosztánrúl avvagy Inidárúl.
XIII. Sz.Közönséges jegyzések ezen országoknak történeteirűl és kivált cultúrájokrúl.
XIV. Sz.Babilonrúl, Assíriárúl és Chaldéárúl.
XV. Sz.Médiárúl és Persiárúl.
XVI. Sz.Fenícziárúl és Kartágórúl.
XVII. Sz.Egyiptomrúl.
’s a’ t.