(az egyházi textus szerint.1*
) Ez éneket szerzé Celano Tamás, szent Ferenczi szerzetes, a’ 13
dik század’ első felében. Ersch-Gruber szerént (l. allg. Encyclop. der Winssenschaften u. Künste. Leipzig, 4. 1827. 16
darabját). Az Eredeti hosszabb, hanem az egyházi rövidítés minden tekintetben hathatósb;*Téves információ; a mű eredetileg 17 versszakos volt, a 18. és 19. versszakot más ritmusa miatt egyes szakirodalmak későbbinek tartják.
’s minthogy ez egyike Szentegyházi legszebb énekeinknek ’s termérdek Ángol, Franczia ’s főkép Német fordítót nyert, ’s ezek közt: Herdert, Fichtét a’ Philosphust, Schlegel A. Vilmost ; ’s nálunk az ujak közt: Virágot ’s Makáryt – és szint annyi számos Muzsikaszerzőt, kik között legnevezetesbek: Astorga, Bühler, Cherubini, Durante, a’ két testvér Hayden, Jomelli, Mozart világszerte híres szerzeményével, Neukomm, Palestrina, Pergolesi, Vogler, Weber, Winter ’s t. Minden fordításink mellett is szerfelett méltónak itéltem közleni e’ jelenvalót, mind hivségére, mind metrikai érdemére, ’s ennélfogva énekeltethetési alkalmasságára nézve. K. K.
)
A’ haragnap’ bosszu-pontja
E’ világot tönkre bontja,
Mint Szibilla ’s Dávid mondja.
Melly iszony lesz e’ nap mentén
A’ Birónak megjelentén,
Mindenről nagy számveendtén!
A’ csudás kürt’ harsanatja
Földünk’ sírhalmit meghatja,
’S holtit trón elé zaklatja.
Bámul a’ halál ’s természet,
Mint kel a’ porrá-enyészett
Számadásba’ venni részet.
Irott könyvet felviendik,
Ben mind, honnan fogyti rendig
A’ világ itéltetendik.
Bíró a’ mint székbe járul,
A’ mi lappang fényre tárul,
Minden bűnre bosszu hárul.
Én szegény ott mit feleljek?
Pártvédűl kit esdekeljek?
Hol jóknak se’ bátor melljek.
Rettentő felség’ királya!
Jóknak ingyen ég-osztálya,
Üdvezíts, kegyelmi pálya!
Gondold, vétkim bár untatnak,
Czélja voltam szent utadnak,
Meg ne ronts sulyán e’ napnak!
Fáradtál engem keresten,
Megváltál függvén kereszten,
Hasson illy bér síkeresden!
Méltó bosszulat’ Birója!
Légy bocsánat’ árasztója,
Tettim’ számvét míg nem rója.
Ím bünösként könycsordulva
Bánom vétkem’ arczpirulva,
Szánj-meg, kérlek térdre hullva!
Magdolnát, ki kegybe vetted,
*Mária Magdolna az evangéliumi hagyományban Jézus Krisztus kegyeltje, akivel elsők között beszél feltámadása után, s akiből előzetesen hét ördögöt űz ki. (Mk. 16,9., illetve Lk. 8,2.)
’S latrot
*Utalás a bűnbánó jobb latorra a Jézus Krisztus melletti keresztfán.
mennyben részeltetted,
Lelkem is reménybe tetted.
Bár méltatlan esdeklésem,
Benned bízni még se késem,
Hogy pokol’ tüzét ne véssem.
A’ juh-körben helyre szálltass,
Gödölyéktül félre váltass,
Jámboriddal jobbon álltass.
Gonoszak’ megczáfultokkal,
’S mérges lángra kárhoztokkal,
Engem hívj a boldogokkal.
Kérlek a’ porig borulva,
Szívem hamvként szertedulva,
Végem’ ódd e’ pálya mulva!
Gyásznap! méltó zokogásra,
Melly a’ porbul támadásra
Bűnöst inti számadásra!
Áldott Jézus! nyujts irgalmat,
Hunyt hivednek adj nyugalmat,
Szenteiddel köz jutalmat!
Helmeczy.
