A’ magyar Lány ép ’s derék,
Hogyha ép törzsöknek
*Nemzetségfának.
ága,
’S olly helyen feslett virága,
Hol derek
*Deres reggelek.
meg nem verék,
Honja’ tisztes jó szokásit
Tartja, ’s új után nem ásit.
Ép ’s derék illy szittyalány!
Léte-rendes czél-irány.
A’ magyar Lány ép ’s derék,
Hogyha büszke ’s kényes ottan,
Hol szemérmét elbizottan
Megkisértik a’ herék;
Ám de lelkét rendkivűli
Dacz, ’s hideg gőg még sem űli.
Ép ’s derék illy szittyalány!
Léte-fényes czél irány.
A’ magyar Lány ép ’s derék,
Hogy ha a’ külszót tanúlja,
’S gyöngy nemét abban gyalúlja,
A’ mi kellő ember-ék;
Ám de érti már korábban
Ősi nyelvét a’ Hazában.
Ép ’s derék illy szittyalány
Léte-méltó czél-irány.
A’ magyar Lány ép ’s derék,
Hogy ha könyvet tart kezében,
’S kül-irók az ő szemében
A’ figyelmet megnyerék;
Ám de a’ mi Honja’ míve –
Azt először kéri szíve.
Ép ’s derék illy szittyalány!
Léte-kellő czél-irány.
A’ magyar Lány ép ’s derék,
Hogy ha Ámor’ szép malasztja
Szűz melyét körűlfolyasztja –
Bájolók a’ szívcserék!
Ám de méltó tárgy figyelme,
’S ahhoz állandó szerelme.
Ép ’s derék illy szittyalány!
Léte-díszes czél-irány.
A’ magyar Lány ép ’s derék,
Hogy ha vonzó termetének
Bájival szövetkezének
A’ szelíd kecs, – lelki ék;
’S hő negéddel vallja szája: –
Hogy magyar föld – a’ Hazája,
Ez valódi szittyalány!
Gyöngy nemében nincs hijány!!
Szenvey.
