Hármas hegy ’s négy folyam között
Boldog szabad vidékeken,
Hol minden áldás töltözött
A’ szép földön ’s derült egen,
Van egy Nép, melly szív, lélek, ész,
’S vitéz midőn ellent zavar;
Honért Királyért halni kész, –
Ez a’ dicső Nép: a’ Magyar.
Szajnát Temzét
*Párizs és London folyói.
elhagyja hány,
El kincses partvirányait,
Csudálni e’ szép tartomány’
Éden tájit ’s lakossait:
Hol édes rokon-érezet
Fő ’s al neműt polgárosít,
Sok fut hazát, úgy fog kezet,
Hogy boldog légyen ’s honnos, itt.
Habár ki mint vándor halad
E’ vendégszívlő telkeken,
Kastélyban és kunyhó alatt
Az már többé nem idegen;
Egy itt a’ szív – nincs pályagát –
Véd a’ törvény’ szelíd keze –
Úgy érzi mint otthonn magát,
Ki a’ Magyarhoz érkeze.
Minden szüz és hölgy arczokon
Itt rózsa ’s líliom virul,
’S életgyönyör malasztokon
Csillog báj szempillájirul;
Olly sok lelkes Tündért vegyest
A’ külfi honn nem lát soha,
’S az bár inkább vesz honjegyest,
Külföldihez se mostoha.
A’ magyar szív’ arczbélyegét
Nézvén, önbecs-tulajdonul
Őszinteség ’s komoly negéd
Lángérzetébe rokonul. –
Míg szép nyelved, kormánydiszed
’S ruhád el nem fog hunynia:
Nemzetneved’ addig viszed
Árpád’ fajában Hunnia!
Boldog vagy szép Magyar Haza
Kit ezredév-dacz’ ellene
Minden jótéttel halmoza
Ős törvényid’ kegyistene!
Ha, mint most, hőbben ápolod
Az Ész’ ’s Müvész’ remekletit:
Öröklét lesz hírgyámolod –
Szív- ’s lelki kéjhon éled itt. –
Kövesd Zríny’ és Hunyad’
*A Zrínyiek és Hunyadiak nyomán.
nyomán
Nagy Nemzetek’ példány-jelét,
’S győztél minden vész’ ostromán
’S független díjad’ megleléd.
Így Ádrián
*Adriai-tenger.
’s Boszforokon
*Boszporusz (Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros a Márvány- és Fekete-tenger között).
Hajód vitorlát majd ereszt,
’S villog minden világfokon
A’ hármas bércz ’s kettős kereszt!!!
*A magyar címer fő szimbólumai.
***
