Boldogok mi! a’ barátság
Víg seregbe öszvevont,
’S itt borunkat kedvvel isszuk,
’S távol elkerűl a’ gond.
Fel vitézi a’ kulacsnak!
Fel, miénk most e’ világ.
Most pohárra! mert nem isztok
Majd, ha a’ halál kivág.
Lyányka, csókot e’ pohárhoz
Nyujtsad bíbor ajkadat!
Te, ki olly szép vagy, miként a’
Nyári hajnal-támadat.
’S mint midőn két égi villám
Egybe csapva szétenyész,
Csókba’ lelkünk öszvecsattan
’S a’ kény’
*Szerelmi kéj.
tengerébe vész.
Félre, víz-ivó, előlem
Mert palaczba fojtalak:
Itt szentségtörőt nem tűrnek
A’ bornak szentelt falak.
Lánglobogva leng Tokajnak
Itt közöttünk istene,
’S kádba fojtja, hogyha béjön,
Kit meghitté nem kene.
Éljenek, kik híresítík
A’ Tokaj’ gyönyör nevét!
Éljen, a’ ki ott kapálta
E’ pohár’ dicső tövét!
Most mi vígan hörpögetjük,
Kéjre lángra ébredünk,
’S minden bút e’ tágas öblü
Billikomba temetünk.
Üssük-öszve kelyheinket!
Bennök égi tűz ragyog,
És vigadjunk! – a’ Magyarnak
Vígadalmi nem nagyok.
Míg Mohácsnál nem csatázott
A’ félholdu büszke tar,
Víg volt addig. Haj! azóta
Sírva vígad a’ Magyar.
Ott leszállott alkonyába –
De minek panaszlok én?
Félre gyászkép! új korány kel
Árpád’ honja’ szent egén.
Félre szívnek gyilkolóji,
Alvilági fajzatok!
Fájdalom, köny, aggodalmak,
Tőlünk messze szálljatok.
Fel, vitézi a’ kulacsnak!
Míg miénk e’ szép világ.
Most pohárra! mert nem isztok
Majd, ha a’ halál kivág.
Üssük-öszve kelyheinket!
A’ kancsók ürűljenek!
Fenn kiáltsuk: a’ Hazának
Szép Leányi éljenek!
Éljen a’ magyar Szabadság!
Éljen a’ magyar Vitéz,
A’ ki e’ dicső Hazáért,
’S a’ Királyért halni kész!
Adja Isten, hogy Hunyadnak
Öszvedűlt kőhalmain
*Vajdahunyad (Hunyadi János vára Erdélyben).
Törje csontját a’ magyar vért
Lesve szomjazó Kain.
Éljenek Szeretteink, e’
Drága honnak szentei!
Kik a’ közjóért buzognak
Mint a’ nap’ tűzfényei.
Adja Isten, hogy Hazánknak,
Mint a’ Nagy Király alatt,
Három tenger’ partvirányi
*Partvidéke.
Vessenek határ-falat!
Éljünk mink is, a’ kiket most
A’ barátság egybe font,
És borunkat vígan isszuk
’S távol elkerűl a’ gond.
Fel, vitézi a’ kulacsnak:
Pengjen-öszve a’ pohár!
Most igyunk! most! mert ki tudja
Óra múlva milly sors vár.
Bajza.
