(
Schiller után.)
*
Friedrich Schiller Amalia (1775 után) című költeményének fordítása. Megjelent A haramiák (Die Räuber, 1781) című Schiller dráma betéteként is, amely művet Toldy [Schedel] Ferenc lefordította: A’ Haramják, Dráma öt felvonásban. Írta Schiller Friderik, Magyarra átvivé Schedel Ferencz József, Pest, Landerer, 1823, 113.
Szép mint angyal, minden Ifiaknál szebb vala
’S mennynek földnek teljes minden gyönyörével
Pillanatja bájkegy mint májusz’ nyilt hajnala
Visszasúgárzván a’ tenger’ kék tükrével.
Ölelése – ádáz élvi kéjlet!
Szív sziven hatalmas tűzzel verdeze,
A’ száj ’s fül lekötve – szemeinkben éj lett,
’S lelkünk fel az ég felé örvényeze.
Édes csókja – Éden’ érzeménye! –
Mint kettős láng öszvelobbadoz,
Mint egymásba játszó lantok’ zengzeménye
Mennyharmóniává olvadoz –
Zúdult, reppent, őrült szellem ’s szellem össze,
Ajkunk, arczunk ége, reszkete –
Lélek a’ lélekbe ömle, úszva körze
Szertefolytan a’ menny- ’s föld’ vegyűlete.
Oda Ő! ah hasztlan, minden hasztalan!
Így nyögdel utána e’ sajnos kebel,
Oda! ’s vele minden életöröm illan,
’S egy tünő ahban zokogva lebben el.
