Mit nem tudunk az szép, mit nem látunk az nagy, mit sejtünk az felséges, mit birunk az kicsiny, habár elérése egy életkorba telt is.
* *
Távolban szép az igazság, velős az ítélet; a’ közeltörténtet minden ember maga után méri.
* *
A’ reményt vágyaink uti költségül adják; de a’ sors hamis pénznek nézi ’s el nem fogadja, így kénytelenek vagyunk a’ sírig hordozni.
* *
Vannak emberek: kik fanyarságig édesek, ’s édességig csalfák.
* *
Erkölcs! közszó: minden ajkon megfordul, minden idő ’s kor szeret kérkedni vele; vizsgálva többnyire világos árnyék, mellyet az elme bizonyos alakká létesít. Hasonló a’ képhez, melly alatt már csak jele áll a’ nagy mesternek, de a’ festék leperkedt.
* *
A’ jelent könnyü megcsalni, a’ jövendőt soha. Tág torok, jó tüdő tiszteletre kiáltozza az élőket; de ha elnémul ez: csak tettek maradnak birói latra.
* *
Ki csak mindenben a’ szépet vadássza, jele: hogy ereje haldoklik. Az erős gátlan előre tör, ’s tövist virággal együtt érintve magasra száll; kelletlen néha bár a’ déli nap’ heve, de midőn tikkaszt, egyszersmind érlel is.
* *
Az ifjuság ’s a’ boldog minden villámban egy reménysugárt sejt.
* *
A’ sokaság’ czélját neveti a’ halál; ’s a’ halált a’ józan eszmélő. Multakon épül minden uj, ’s az ujnak virágit mulandóság szedi.
* *
A’ ki nem él, hanem mindég eszmélkedik, annak a’ világ annyi mint a’ soha nem gondolkodónak – üres.
* *
Vannak emberek, kik mindenben részt vesznek a’ nélkül hogy legkisebb béfolyások lenne a’ történt dolgokba.
* *
Minden szerencse képzelettől függ ’s többször gondatlan elmétől is. Milly tudomány, milly birtok éri fel az ifjuság’ szép korát! midőn egy pár szem’ keskeny körébe egy világ zárkozik; midőn a’ tölt kebel’ habzása is boldogabbá tesz azon erőszakos nyugalomnál mellyről bölcseink szólnak, ’s világos neve: kénytelen lemondás.
* *
A’ szépség lélek nélkül az arany porhoz hasonló melly a’ lepke’ szárnyain csillog; ’s lesodorva kelletlen hamuvá lesz.
* *
Békó nélkül az ember nem élhet: ha idegen erő nem fűzi lánczra, maga készít magának.
* *
Czéltalan tehetség inkább fáraszt mint legmagasb feltétel, melly a’ dolog’ rende szerint sikert találhat.
* *
Leány-szemérem hasonló a’ nyilt virághoz, ha egy levele letöretik, a’ többi önkényt utána hull.
* *
Az asszony mindég szivet említ a’ nélkül hogy azt méltatná a’ férjfiban; a’ férjfi észről szól ’s nem hogy azt keresné a’ szépnemnél, de szemközt vele még a’ magáét is elveszti.
* *
Mi a’ természet’ minden szépsége azon képhez? ha egy asszony’ szemében látod az érzés’ könyét csillogni, a’ béke’ istene hinti onnan világölelő malasztit.
* *
zordy.
