Hozzád ki Mátyás’ hajdani lakhelyén
Régibb dicsőség’ fénypalotájiból
Igézve hinted Nemzetünkre
A’ szeretet’ ’s kegyelem’ sugárit:
Szelíd alázat’ érzetivel siet
Nyelvünk’ megújult hajnali csillaga,
Tetőled óhajt fényt magának,
Biztos erőt ’s ragyogásra kedvet,
Fogadd el úgy, mint Néked örűl Magyar
Mióta kedves Nándora’ karjain
Hódulva tisztel ’s új Hazádnak
Nyelve szelíd ajakidra szállott.
Bájló erővel vonzani Nemzetet
Őtet szeretvén nagy fejedelmi dísz:
Így Herczeged már meghaladni
Tudta igaz Magyarok’ reményit.
Csillag-vezérit tiszteli Bennetek
Rá-tolt homályból fényre derült Hazánk;
’S Nektek, Királya’ szent nevénél
Áldozatúl viszi szíve’ díját.
