HUN–REN-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Aurora. Hazai Almanach.
Elektronikus kritikai kiadás

ÉLET ÉS PHANTASIA.

Sötét homályban
Intézik és szövik
Komor hatalmak
A’ földi kétes
Pályák’ irányait,
’S némán szivetlenűl
Tüskéket hintve
Rejtélyes útra
Hideg karokkal
A’ puszta élet’
Háborgó tengerére
Taszítnak.

És duzzado habok,
Ellenkező szelek,
Forgatják életünk’
Keskeny hajóját;
Fel-felröpítve
Hullámtetőkön’
A’ fellegig mereng,
’S alá sodorva
Halálos örvény
Tátong alatta.

’S kinos zavarban
Ott küzd az ember
A’ vészözönnek
Gátlan dühével,
’S dagadt kebellel
Partnak törekszik,
Melly biztatón leng
A’ távol’ elnyuló
Reményköd’ árjain:
Ott szebb élet derűl,
’S a’ csendes nyúgalom’
Forrása csörgedez.
De nem talál nyomot
Esdett fokszirtjain,
Fáradttan vissza dől
Zajló habok közé,
’S a’ lankadt szomjuzó
Egy tiszta cseppet
Se nyerhet.

Kigyók övedzik-ált
Baráti kéz helyett,
’S fájló botlásait
Kaczagják ördögűl;
A’ váltónap leszáll
Kétségek ostroma
Körűl-döbörgi,
’S kiélve jobb hitét
A’ jó- ’s igazhoz
Fagylalt melyére
Rohannak.

Meredve néz
A’ holt világra,
Süllyedte árnyai
Kísérve rezgetik.
Gyászszín borítja
Zordon vidékeit;
Csak egy villám sugár
Dereng-le néha
Bús éjjelébe,
’S reménye sírjait,
A’ véghetetlen ürt
Mutatja könnyes
Szemének.

* *
Ím a’ környék derűl
’S arany felhői közt
Terjengő szárnyokon
Egy Istenné közelg!
Int, ’s fénye számtalan
Alakban úszik
Kies virányokon.
Varázs tündökletin
Az ég’ harmatja reng,
’S szelíd fuvalma
Serkentő bájt lehell;
Édenné változik
A’ disztelen vadon.
Lágy szellők nyájasan
Suttognak a’ mezőn,
’S hímes virágok’
Nyilt kelyheikből
Édesded álmokat
Lihegzenek.
A’ természet virít,
És sírokon keresztűl
Örök tavasz mosolyg.

Az ember istenűlve
Az Égre feltekint.
’S éltét a’ zsengedőt,
Az ifjut, a’ virágzót,
Mint hölgyét olvadó
Melyére vonva
A’ halhatatlanok’
Sorsában osztozik.
Nem jártalan tovább
Ösvénye titkain,
’S teremtő lángjait
Öröklét hirdeti.

A’ por nem lelkesűl,
Ha égi szellemek
Nem oldják lánczait,
Alant hever, ’s letűn;
A’ Phantasia,
Az ész’ hív kedvese
Bátran kivívja
Mély tömlöczéből,
’S a’ látkörön túl
Fenten lebegteti
Világokat
Körűlsugárzó
Bájos szövétnekét.

Kisfaludy Károly.

A megjelenést az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával a Mecenatúra 2021 pályázati program finanszírozásában megvalósuló 141023 számú projekt tette lehetővé.