Egy titkos ah felém ’s egy elpirúlat,
Arcz bájos, mint a’ legszebb reggelé,
Egy líliommely ’s egy pillantás belé –
Elszédülék, és szívem lángra gyúladt.
Te vagy! kiáltok; ’s a’ merész indúlat
Kiterjesztett karokkal vitt felé.
Láng lángomat, csókom’ csók érdelé:
’S a’ boldog pár egymás ölében múlat.
„Enyim, enyim vagy, kit kerestelek.
Tiéd e’ csók, szerelmem’ áldozatja,
E’ szív, e’ lélek, ’s mindenem velek!”
’S mig így rebeg, ’s hévszomjam’ oltogatja,
Elsüllyed elmém’ minden gondolatja;
Velőm lobog: de szókat nem lelek.
Szemere.
