Jár a’ leány virágos zöld mezőben,
Fehér kendő lobog picziny kezében;
Barna legény, hej ne indulj utána,
Bánatvirág virágozik nyomába’.
Fehér kendő a’ szerelem’ zászlója,
Nem a’ világ, állj-meg, rózsám, egy szóra;
Hűs a’ berek, patak csörög az alján,
Gyere oda, buslakodó kis leány.
Gyolcs az üngöm, piros kötő van rajta.
Nézd csak, rózsám, felbomlott a’ galandja,
Jöszte ide, kösd-meg szépen bokorra,
*Masnira.
Nem kivánom ingyen, tedd-meg csókomra.
Barna legény, nem mek én a’ berekbe.
Galandbokrot sem kötök az üngödre,
Egyszer tettem ’s átkozott volt az óra,
Mellyben veled megállottam egy szóra.
Cz.....
