Hej Dráva, Dráva, büszke nagy folyó!
Tegnap tekergőn folyni láttalak,
Révet sehol sem láttam széleden;
’S a’ mint ma későn indultam feléd,
Három kiálló révet is lelék.
Egyikbe’ czifra násznépet lelék;
Másikba’ vídám lyánykát és legényt;
A’ harmadikban két testvér vala
Egy bátya kedves húga mellett.
Bátyjának üngét húga varrta-ki,
Hugának egy kék dolmányt bátyja vett.
Bátyjához kedves húga így beszélt:
Jól öszvegombold gombim’ mellemen,
Almácska rajta hogy ne férjen át,
’S annál kevésbbé más legény’ keze.
A’ bátya erre húgának felelt:
Hugom, te még most dőre lyányka vagy!
Érjen melledhez más legény’ keze
Szét nyílnak akkor gombjaid magoktól.
Vitkovics Mihály.
