124 DomK. 66/1–73/11; forrás: Ant. Chron. P. III. Tit. XXIII. c. IV. § 7, p. 196b. – A címközlésekkel a magyar elkülöníti az „in vita” és a „post mortem” csodákat. Vö. „Itt kezdetik az csodatételeknek mondása, miképpen szent atyánk fénylék halottaknak feltámasztásában még ez velágban éltében csodálatosképpen.”
125 A cím második felének fordítását ld. a 73/12–16. sorokban.
126 A San Marco templom Rómában. A fordítás magyaros: „Szent Márk egyházában”.
127 A magyarban betoldva: Szent Damankos atyánk.
128 Az új példa kezdetét jelzi így a magyar szöveg, folyamatosan írva a sorokat; hasonlóan a 69/9., 74/13., 75/18. sorokban is. A forrásnyomtatvány sor közben bekezdésjellel jelzi ugyanezt, ennek hatását tükrözheti a fordítás.
129 Ugolino ostiai püspök és bíboros, Szent Domonkos barátja és munkatársa, később IX. Gergely néven pápa, Domonkos szentté avatásának kezdeményezője (Bedouelle 2011: 101–102). Említését l. még a DomK. 99/16–17. sorokban és azok forrásában.
130 A nevet a magyar lefordítja: „új árokról nevezett István úr”.
131 „tusculani” püspök: a jelzői alakból nem konstruálja megTusculum nevét. (Hasonló hiba máshol is van.)
132 A magyar fordításban etimologikusan „Neapoleon”. (Ugyanígy l. a 72/19-ben, ott a latin nyomtatvány is így írja.)
133 A sérülés naturális leírása a fordításból kimarad.
134 A magyarban egyszerűbb kifejezéssel: „hol ... az misét mondja vala”.
135 A bőséges könnyhullatást a magyar nagyon visszafogottan („költőien”?) fordítja: „siralmaknak harmatjával”.
136 A név írására l. a 70/5. sor jegyzetét.
137 A fordítás itt is nagyon visszafogott a latin kifejezésekhez képest: „kik jöttek vala ez csodának látására.”
138 A magyarban:„március havának tizenhatod napján, Szent Bálint napján.” – A „kalendás” dátumot a fordító nem számította át, nem törődve vele, hogy így nem Szent Bálint napját (febr. 14) kapja.
139 A címközlésre ld. a DomK. 66. forrását. – „Esmég némely csodatételek.”
140 DomK. 73/12–77/4; forrás: Ant. Chron. P. III. Tit. XXIII. c. IV. § 7, p. 196c.
141 Vincentius Bellovacensis (Vincent de Beauvais, †1264) francia dominikánus szerzetes Speculum Historiale c. műve.
142 A magyar fordításban a források megnevezése helyett csak „némely könyvben”.
143 A fordító nem mutat érdeklődést a magyarországi csodák iránt, és nem egészíti ki azokat – amint esetleg várható lenne!
144 Közbevetett címközlés, forrás nélkül. Az előző forrás folytatódik, de a nürnbergi nyomtatványban bekezdésjel utal rá, hogy új történet kezdődik. – „Egy halottnak feltámadásáról való példa.”
145 A fordító meg sem próbálja azonosítani a magyar helynevet!
146 Közbevetett címközlés; az előző forrás folytatódik, de a nürnbergi nyomtatványban sor közben bekezdésjel utal rá, hogy új történet kezdődik.
147 A magyar többes számnak értelmezi.
148 A magyar szövegben konkrétan: „ezen Magyarországban”. Ez jelzi, hogy a szövegszerző hazai és a fordítás is itt készült.
149 DomK. 77/6–80/9; forrás: Ant. Chron. P. III. Tit. XXIII. c. IV. § 8, p. 196d.
150 A cím bevezetése önálló fogalmazás, a folytatás a forrást követi. – „Immár itt kezdetik azról, miképpen fénylett Szent Damankos atyánk prófétai lélekkel sokképpen.”
151 A magyar szövegben lévő törlés láthatóan a lineárisan megkezdett fordításból adódik.
152 Az urbs (Urbs) a magyar fordításban: Róma.
153 Az 1484-es nürnbergi kiadásban itt hibásan mortisfortis, ugyanitt lejjebb: montisfortis. – Simon de Monfort említése név nélkül előfordult már a DomK. 24 [18]/8. sorában (azonosítását l. ott a jz.-ben); a név fordítása itt: „montis fortis nevű úr, Simon.” (A fordító talán ismerhette az eredeti névalakot?)
154 DomK. 80/10–88/10; forrás: Ant. Chron. P. III. Tit. XXIII. c. IV. § 9, p. 197a. – „Itt kezdetnek némely egyéb sok csodatételekről. Előszer az kenyérről és borrúl, ki Istentől csodálatosképpen megsokasult Szent Damankos atyánk érdeme miatt.”
155 A magyar fordításban: Rómában (l. DomK. 78).
156 A magyar „szerzet szerint” fordítás mechanikus, a szövegben értelmetlen, a lat. ordo jelentése itt ’sor, rend’ (’sorban, rendben’).
157 A magyarban jelzőt is kap: „az mennyei kenyér-sütő”.
158 Az új történetet a magyar új sorban kezdi; az 1484-es nürnbergi kiadásban folyamatos az írás.
159 A magyar fordítás az unus ... alter jelzőt a latintól eltérően nem az ifjakra, hanem a canistrum ’kosár’szóra vonatkoztatja.
160 Toscana (Olaszország)
161 A fordítás magyaros: „hegyek-völgyek között”.
162 A magyarban betoldott alany a fordító fokozott beleélését mutatja: „az szegény éh fráter”.
163 Az Aventinus dombon lévő Santa Sabina Bazilika ma is a domonkos rend anyaegyháza. A San Sisto az első női, a Santa Sabina pedig az első férfi kolostor Rómában, az utóbbit a rend pápai adományként kapta (Bedouelle 2011: 96).
164 Címközlés, forrás nélkül. – „Itt kezdetik Szent Damankos atyánknak kegyelmességiről való csodatétel imezenképpen mondván.”
165 DomK. 88/14–98/8; forrás: Ant. Chron. P. III. Tit. XXIII. c. IV. § 10, p. 197b.
166 Ugyanez a történet breviáriumi forrásból átvéve megvan még egyszer a DomK. 295/6–25. soraiban.
167 A magyar fordításban a csoda bizonyításáról szóló mellékmondat a történet végére kerül.
168 A magyar fordításban ide kerül a latinban a történet elején szereplő mondat arról, hogy a csodát esküdt tanúk bizonyították.
169 Azonosítatlan víznév. – A magyarban: „aregio”.
170 A magyarban: „némely özvegy házbíró asszonynak”. A matrona ’özvegy’ fordítására l. 5/9; 174/3.
171 A Santa Maria in Cosmedin bíborosi címtemplom Rómában. – A magyar a kardinális neveként fordítja.
172 DomK. 98/10–114/1; forrás: Ant. Chron. P. III. Tit. XXIII. c. IV. § 11, p. 197d. – A címközlés a jellemző bevezető fordulatot kivéve a forráson alapul: „Itt kezdetik immár, miképpen Szent Damankos atyánk az kardinálisoknak akaratjokból pápának parancsolatjára Rómaságba kilenb-kilenb helyeken eloszlott apácákat egy klastromba begyűjté, azaz Szent Sixtusnak egyházában ezképpen”.
173 III. Honorius pápasága: 1216. júl. 18. – 1227. márc. 18.
174 IX. Gergely pápa pontifikátusa: 1227. márc. 19 –1241. aug. 22.
175 A Santa Maria in Trastevere templom Rómában. – A magyar fordító az egész nevet latinul hagyja.
176 A magyarban ügyetlen fordítás: „a megdöglött ég”; a latin aer infectus ’fertőzött, ragályos levegő’, vö. inficio ’beszennyez; megfertőz’.
177 A manualis oboedientia jogi kifejezés fordításához a magyar szöveg magyarázatot told be: „azaz beadák mind az ő kezeket”.
178 A magyar fordításban ide kerül a latin következő mondat második fele: adiecto, quod .... Essent ... absolutae.
179 A fordítást innen a mondat végéig l. a magyar szöveg 101. lapján.
180 A magyar fordításban „lator”; a lat. ribaldus ’csavargó; Landstreicher’ (Edwin Habel, Friedrich Gröbel: Mittellateinisches Glossar. Unveränderter Nachdruck der 2. Auflage. Schöningh, Paderborn 1959. 343. hasáb).
181 A magyar előbb a cselekvésre buzdít, az érvelés a mondat végére kerül.
182 Forrás nélküli két sor, szerkesztői betoldás lehet: az előzőkben mondottakat foglalja össze: „Ezenképpen kezdeték Szent Damankos atyánknak szerzetebeli sororoknak szent szerzete”.
183 Ecclesia Sanctae Sabinae: l. a 86/16kk. sorokat, illetve azok jegyzetét.
184 A lat. rotaria azt az apácát jelenti, aki a forgatható fatornyocska (rota) mellett állt, amelyen át az apácakolostorba a szükséges dolgokat beadták (DuC.). A magyar szövegben „fordítós”, illetve a „klastrom fordítója”.