XX.
A’ LANT.
ANACREONNAK I. DALA.
Akarám az Átridákat,*
Akarám beszéllni Cadmust;*
De lantomon a’ húrok
Zengnek tsupán Szerelmet.
Új húrt rakék, minap, fel,
És lantot is tserélék,
Hogy Hercules*
Héraklész.
tsatáit
Enekleném, de lantom

Zeng ellenem1
Αντιιϕονει Azt teszi, a’ mit a’ mai Musicusok accompagnirozni-*nak neveznek; az az, Anacreon maga Herculest magasztalta a’ Vocale által; de a’ Vocalét accompagnirozó Lant tsak Éroszról zengett. (Kazinczy)
Szerelmet.
Vitézek, Isten immár
Hozzátok! Imhol e’ lant
Dalol tsupán Szerelmet.

FŐLDI.
Copyright © 2012-2024 HUN–REN–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport
Copyright © 2012-2024 Debreceni Egyetemi Kiadó