HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Horváth János – Verseghy Ferencnek
Veszprém, 1821. június 8.
Percepi 15. Juni 1821. Respondi die*
die <…>
1 Juli.*
Juli. <ad>

mea ad sequend epistolas, quod 30. Jun. percepi.*
Percepi 15. Juni 1821. Respondi die <…> 1 Juli. <ad> mea ad sequend epistolas, quod 30. Jun. percepi. [Verseghy Ferenc autográf, tintával írt bejegyzése.]
Igen Tisztelendő Úr!
Kedves Uram Bátyám!
Csak igaz az, hogy az ember még az örömbe ’s böcsűletbe is bele un! – Jóllehet öröm az érdemeket dücsőíteni, ’s erre hívatni nem utólsó böcsűlet; meg kell mindazáltal vallanom, hogy az nekem az idénn szinte terhemre van. Allig végeztem el tudni illik Beszédemet Ádándonn eggy feddhetetlen Tisztviselő felett, megmeg Győrben kellett, a’ korán elszóllított Püspöknek*
Püspök[.]ek [Átírással javítva.]
szép ügyekezeteit hirdetnem; itt lefutottam a’ pállyát, ’s legottan tulajdon Fő Pásztorom emlékezetének tiszteletével bíztak meg Kanonoktársaim. Ez valóban már sok! – hanem én is feltettem ám magamban, hogy ezennel, úgy mint a’ tizenkettődik halottas Beszéddel, ebbéli Szónokságomat befejezem. Minő hátramaradást okoztak ezek nekem egyéb munkáimban, elgondolhattya kedves Uram Bátyám!
Azokáért mennyünk át e’ megúntt foglalatosságrúl a’ Biblia fordítására, melly iránt eggy két szóval adóssa maradtam Kedves Uram Bátyámnak. Errűl egykor ekkép tetszett kinyilatkoztatni gondolattyát. „A’ Genesis utánn Szent Maté Evangyéliomát akarom elővenni; az utánn Jóbot, és ezutánn az Apostolok’ Cselekedeteit, és végtére, ha annyi üdőm és erőm lessz, a’ Bölcsesség’ könyvét, és Szent Pálnak a’ Romaiakhoz írtt levelét.” Mellyre, mivel Kedves Uram Bátyám egyenes kinyilatkoztatást vár, íme meg is mondom vélekedésemet, elhitetvén magammal, hogy abban velem senki sem fog ellenkezni; „A’ fenn kitett választás valóban helyes, akár a’ Könyveknek foglalattyát, akár szépségét tekíntsük. Az első tudni illik a’ világ’ eredetét festi, ’s az emberi nemet bölcsőjében ábrázollya; Sz. Máté legtellyesebb az Evangyelisták között; Jób Moisesnek legelső műdarabja, ’s a’ szent Poezisnak legfelségesebb remekje; az Apost. Cselek.*
[..]elek [Átírással javítva.]
könyve az Apostoli búzgóságnak, nagy lelkűségnek eleven rajzolattyaibúl áll; a’ Bölcsesség’ könyve az Ó Test. erkölcsi könyvei között közönségesen legszebbnek tartatik, valamint Pálnak a’ Romaiakhoz írtt levele az új testatmentombéliek között: és így ezek helyes fordításban terjesztetvén a’ Synodus’ elejébe, nem kétlem a’ többi könyveknek is új ’s tökélletesebb fordításban való kiadását fogják meghatározni az Atyák.” – E’ munkálkodásban Brentano, Schnappinger, Van Ess és Bridel, kik Katholikus létekre is az eredeti nyelvbűl készítették fordításaikat, jó szolgálatot tehetnek Kedves Uram Bátyámnak; hogy pedig ahhoz – és Lexiconunkhoz, mellynek ohajtása naponkint közönségesebb kezd lenni – az Isten erőt ’s egésséget adgyon tiszta szívembűl kívánom.
Ezennel*
[..]ennel [Átírással javítva.]
itéletemet megmondván, az Értekezések tünnek előmbe. Hogy az Egyh. Ékesenszóllásrúl való Tanácskozásokbúl még a’ harmadik kötetbe is eggy darabot hagytam, a’ másodikbúl észre vehette Kedves Uram Bátyám. Némellyeknek azon kérdezőskedésébül: az Ékesenszóllásrúl való Tanácskozásoknak mikor lessz vége? azt hoztam ki, hogy Papjaink a’ systematica olvasásnál*
olvasás[.]ál [Átírással javítva.]
a’ rapsodiát jobban szeretik; kétségkivűl hogy kedveket lepkekint többféle tárgyakonn legeltethessék, ’s mindenikbűl valamit kóstolhassanak: erre való nézve jó volna talán most az Ékesenszóllásnak hátúlsóbb czikkelyeit venni fel p. o. az Actiórúl, Stilusrúl ’s a’ t. ’s közbe közbe eggy Homiliát vetni, vagy Predikácziót, ’s mindeniket eggy különös Értekezésbe foglalni, mintha nem is az Ékesenszólláshoz tartozna, – ’s innen ismét a’ Beszédmódokra vissza térni. A’ mi Papjaink tudni illik a’ kész Homiliákat ’s Prédikácziókat jobban*
jo[…] [Átírással javítva.]
szeretik, mintsem a’ sükeres tudományt; mivel amazok dolgokonn könnyebbítenek. Az lévén tehát a’*
tehát |a’| [Betoldás a sor fölött.]
czélunk, hogy őket a’ tudományokra édesgessük, mindeneknek mindenné kell lennünk, ’s annyira mennyire kénnyeknek engednünk, ’s kéjjeknek kedveznünk.
A’ Veszpremi Káptalan Mélt. Kurbély György Urnak halála utánn Fő Tiszt. Hornyik Urat választotta Vicáriussának;*
vicáriussának [Átírással javítva.]
de a’ jó Úr gyakran betegeskedik; vajha későn szóllítsa el őtet közűllünk az Isten.
Többnyire egésségesek vagyunk, ’s Kedves Uram Bátyámnak mindnyájan életet és erőt kívánunk az élet’ Urátúl. Én különösen – Osziczky Úrnak egész háznépét tisztelvén – ezernyi ezerszer csókolom Kedves Uram Bátyámat, ’s szíves ragaszkodással vagyok utólsó lehelletemig
Veszprémben Jun 8dikánn 1821.
igaz tisztelője ’s baráttya
Horváth mk

Sághy Barátunkat csókolom, ’s tudtára adom, hogy a’ homloktáblákat köszönettel vettem.