Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

Főtisztel. Kis Ferencz Kanonok Úrnak kezét csókolom és kívánságára^* az Udvari Orvosunktúl, kivel a’ Levélbűl a’ Leányka iránt^* sokat tanácskoztam, im! a’ következendő feleletet küldöm.

Meg nem nyughat ő azonn, hogy e’ betegséget a’ rosszúl orvosolt juh^*himlő okozta volna; és így vagy cachexiát (romlott nedvességűséget), vagy belső részeinek helyeztetésében rendetlenséget keres benne, melly az állati munkálkodásoknak gátokot vet, vagy más valami illyest. Ennél fogva azt declarálta, hogy noha régi már a’ nyavalya, de mivel a’ leányka ifiú, bele merne kapni orvoslásába, ha 1o tökélletes orvosi exament tarthatna nem csak magával a’ leánykával, kinek már tekíntetébűl, szinébűl is sokat kitanúlhatna, hanem a’ múlttra nézve édes Annyával is, a’ mire tehát mindakettőnek jelenlétét elkerűlhetetlenűl szükségesnek tartya. 2o Kívánná azutánn tudni azt is, micsoda nyavalyának tartyák^* a’ leánykában ezt az orvosok, a’ kik gyógyították: a’ mit Fő Tiszt. Kanonok Úr az Orvosoktúl beszédközben könnyen kivehetne. 3o Kívánná az eddig való orvosi Recipéket is látni; legalább,^* a’ mellyek még kéznél volnának. Nagyon tart ő attúl, hogy a’ leánykában az orvos talán^* valamelly régiebb nyavalyát másnak nézett, és orvoslásával az újat okozta. Illyen esettűl^* fél ő is; és ez az oka, hogy a’ fellyebb megírtt rigorosum examen nélkűl a’ gyógyításba nem ereszkedik.

Ha e’ declaratióra Főtiszt. Kanonok Úr a’ Beteget Édes Annyával eggyütt beküldeni kész volna, tessen Neki nevemmel és Ossitzkyék’ nevével megmondani, hogy Házunknál e’ Rokonnyainak számára a’ szállás és vendéglés, ammint tőllünk kitelhet,^* szolgálattyára áll, és^* csak arra kérjük egyedűl,^* hogy ezt előre nekem megjelenteni ne terheltessen.

Mivel itt már Mélt. Baro Lafert Úr házában e’ hétenn a’ lakodalom megvolt, reméllem, hogy e’ levelem is otthon talállya már a’ Copulatiótúl megérkező Főtiszt. Horváth Kanonok Urat,^* kit szívesen^* csókolok, ’s kit Ossitzkyék is érzékennyen tisztelnek. Azt kérdezem nemes szívétűl, ha azonban még a’ Badacsonyi szüreten vígan^* lessz, árván hágyë engemet? avvagy, a’ mire nagyon kérem, onnan is megboldogít eggykét sorával, és azzal az engedelemmel, hogy levelemmel ott is felkereshessem. Ha azalatt valami nállam^* elkészűl, mint p. o. az Egyházi Ékesenszóllás, vagy a’ versek,^* hová küldgyem? vagy csak magamnál tartsam, még a’ szüretnek vége lessz?

Kedves Barátom Uramnak elmenetele utánn eljött hozzánk Szepesbűl^* Mélt. Pyrker Püspöknek Tiszt. Cancelláriussa, és azt a’ szomorú hírt hozta, hogy Károlyunk Gasteinban betegen fekszik. Harmad napra magátúl a’ Püspöktűl vettem Szepesbűl levelet, mellyben e’ szegény Betegnek egész sorsát megírja. Kétszer volt a’ halál’ veszedelmében rothasztó hideglelése miatt, és noha^* a’ Gasteini Plébánusnak, a’ kinél fekszik, utólsó levelébűl, mellyet a’ Püspöknek írt, vígasztalást és^* gyógyúlásárúl jó reménységet merítettünk, csak nem tudgyuk mégis mindeddig bizonyosan, ha^* élë vagy sem? A’ Püspöknek felelvén, megírtam neki, hogy az Egyházi Értekezésekben nem csak promotiója fog előadatni a’ velenczei Patriarchátusra, hanem Tuniziássának^* recensiója is; és arra kértem mind a’ Veszprémiek’ nevével, mind a’ magaméval,^* hogy Biographiájábúl közöllye velem csak egyedűl^* ama’ Dátumokat, mellyekbűl az Olvasó a’ Mennyei Gondviselésnek iránta való különös kegyelmeit megösmerhesse, és imádhassa. Nem tudom, lesszë, kérésemnek foganattya, vagy sem? Azt írtam neki, hogy maga stilizállya, ha tetszik, és mink, ha magyarrúl lessz, szórúl szóra betesszük. Óh! be szeretném, ha ez megtörténne. Engemet már Bécsi Újságírók is megkérettek kéz alatt ez iránt; de én ezen interessans matériábúl csak azt a’ keveset sem adnám a’ világért másnak, a’ mit tudok.

Főtiszt. Hornyik K. Úrnak kezeit mély tiszteletem^* mellett csókolom. Ölelem és csókolom Főtiszt. Külley, Kolosváry, Smodics, Vajky, Lekovics, Balassa, és valamennyi Urakot, kívánván mindnyájuknak, Kedves Horváth Barátom Uramnak is bő és^* különös jó szüretet.

Ossitzkyék tisztelik és csókollyák Kedves Barátom Uramot.^* Rozina is? hallom a’ kérdést. Rosina különösen tiszteli, és kéri Professor Urat, hogy a’ Budaiakrúl el ne felejtkezzen. Elolvastam neki a’ levélbűl, a’ mi őtet illette, és mivel most egyébaránt is különös jó kedvű (Apja’ leánya!), ha a’ báttya eszibe nem jut,^* olly bohó tréfákra fakadt ma, hogy még az annyát is megnevettette. Sagen Sie mir, Geistlicher Herr! Kann der Herr von Fliszár noch^* heirathen? – Nein mein Kind! – Schade! – ausgenommen er wollte ein Calvinischer Predikant werden. – Könnte er das? – Warum nicht? Ey! So schreiben Sie Ihm, er soll es werden und heirathen; ’s több efféle bolondságokkal mulatta szegény édes annyát, még be nem estveledett. Azutánn kötelességéhez megmeg a’ Palotába fel szaladt.^*

Die 9a 8bris Ő Felségek elmennek innen Esztergomba a’ Prímáshoz, kinél egész^* más napig maradnak. Oda megy a’ Palatinus is;^* de Hitvesse Alcsútra rándúl ki, honnan azutánn a’ Palatinus eggykét nap múlva haza hozza. Ő Felségek Troppauba mennek, hol a’ szövetséges Fejedelmek egybegyűlnek.^* Méltós. Paintner Püspökhöz^* Barátom’ Uramnak kézcsókolásával csak akkor megyek majd, mikor Pestrűl, Budárúl a’ vendégek elszélednek. Azonban szívesen csókolom Kedves Barátom Uramot és vagyok igaz tisztelője.

Sághynak Ő Felsége, kinél audientiánn volt, szentűl megigérte, hogy még úttyábúl jó Resolutiót ád.