HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Horváth János – Verseghy Ferencnek
Veszprém, 1820. szeptember 4.

Igen Tisztelendő Úr
Kedves Uram Bátyám!
Si vales bene est, ego quidem valeo. Mennyi Beszédünk*
beszédünk [Átírással javítva.]
volt Veszprémben a’ Lexiconrúl, mennyi a’ hozzájárúlandó Psychologiárúl? Mennyi üdeig pakkoltunk? és Jakobnak tapasztalásbúl való Lélektudománya még is itt maradott; hogy annak hijával se legyen az én kedves Lexicographusom, ime Fliszár azt*
azt <..> kézhez
kézhez szolgáltattya. A’ levélbe pedig íme eggy régi keresztet zárok ide, mellynek mind a’ két felét rézbe metszetni szükséges; mert rólla Kresznerics Plebános*
Plebános [A szó kezdőbetűjét tintapaca takarja.]
Úr eggy tudós Értekezést készített, melly a’ Censuránn át is ment. Az Éneket pedig indúlatosan várom a’ nyomtatott cótával eggyütt, hogy csak a’ negyedik kötetet is minél előbb lerázhassam nyakamrúl – legalább a’ Badacsonyi szüretig; ’s illykép kitisztúlván, a’ képző erőnek kimüveléséhez foghassak. A’ Veszprémiek valamennyien ölelik ’s csókollyák Uram Bátyámot, én pedig valamennyinek az ölelését csokját ezerrel sokszorozván – ’s Osziczkyéket köszöntvén, maradok örökké hű baráttya
Veszprémben Sept 4 dikénn 1820.
örökké hű baráttya
Horváth mk