Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

Ama’ különös bizodalmat, mellyet Sághy Úrhoz irtt Levelében, de kiváltkép a’ melléje függesztett Jutalomkérdésben irántam^* bizonyítani méltóztatik, valamint legfőbb dücsősségeim és munkáimnak legédesebb jutalmai közé számlálom, úgy háládatos szívemben elfelejthetetlen kincs gyanánt örökké fenn tartom. Szintezen bizodalom bizodalmat szülvén, a’ Deák és Magyar Egyházi Szókönyvrűl kívántt vélekedésemet ide terjesztem, ammint szívemenn fekszik, és ammint^* az effélékben – dücsekedés nélkűl legyen mondva – járatos eszem sugarollya.

E’ szavak: A’ kifejezésben való egyformaságnak megeszközlésére, az Írók’ munkálkodásának könnyebbítésére, és a’ theologyiai Magyar Munkák’ tökélletesbítésére, melly hasznos, sőt szükséges légyen az Egyházi Lexicon, hosszas bizonyítás nélkűl is kiki önnmagátúl^* átláthattya, olly szembetünő igazságot foglalnak magokban, mellynek elmellőzése az imént múltt esztendőkben a’ Magyar Curiális Stilust olly boldogtalanúl megzavarta, hogy a’ Vármegyék, Törvényszékek és a’ Dicasteriumok egymást már nem is értik, ha csak^* a’ Magyar Írásokot szórúl szóra Deákra ismét vissza nem teszik, vagy a’ rideg szavakra nézve a’ habzó találgatáshoz nem folyamodnak. Az Egyházi Értekezésekhez készűlö^* Társaság tehát ezen Istenes egyszersmind az Emberséges Munkáját soha bölcsebben nem kezdheti, mint az efféle Szókönyvnek kidolgozásával és közrebocsátásával.

Azonban e’ hasznos és valóban szükséges Lexikonnak elkészítése iránt, ammint ennek módgya^* a’ Jutalomkérdésben elő adatik, következendő jegyzéseim vannak.

Telegdy^* Predikáczióibúl, Rituáléjábúl, Pázmán’ Kalaúzábúl, Gánóczy Credojábúl, Molnár Könyvházábúl, Káldybúl, Vajdábúl, Faludibúl, Fejérbűl, ’s a’ hasonló tekíntetű régi vagy újabb Egyházi könyvekbűl az idetartozó szavakot nem csak kiszedegetni, hanem azonnkívűl a’ velek való élést, és kifejezést a’ belőllök kiemelt^* példákkal is világosan megmutatni, és végtére helyességeket vagy helytelenségeket okkal megbizonyítani, olly szörnyű nagy, súlyos és messzeterjedő munka, hogy azt eggy ember, ha életének jobb részét^* rá szánnya is, nehezen végezheti. Ide járúl még az is, hogy e’ könyvek közűl némellyek már ritkábbak, vagy valamivel nagyobb sommába is kerűlnek; és így sokan^* az Egyházi Személyek közűl, kik e’ Lexiconnak kidolgozásához csak az Istenes és emberséges szándéknak előmozdítása végett is örömest fognának, már e’ sok könyvnek átolvasásátúl is minden bizonnyal elijednek.

De mit tegyünk hát, hogy e’ szükséges Könyv a’ kívántt plánum szerint, mennél hamarább világosságra jőjjön?

Én azt tartom, hogy a’ mit az Egyházi Értekezéseknek kidolgozása végett összveállott Társaság maga legkönnyebben, és legjobban végbe vihet, azt másoktúl ne kéregesse. Mert

a) Ha jutalomigéret által kívánnya e Lexicont megeszközleni, azonn kivűl, a’ ki a’ jutalmat megnyeri, a’ többiek^* minnyájan megbántódnak, mert emberek, vagy legalább elidegenednek, és így az Egyházi Értekezéseknek terjedését, és gyümölcsözését, mellynek az egész Hazában közönségesnek kellene lenni, meggátollyák, vagy legalább előmozdítani^* elmulattyák.

b) De csak ama’ Lexicon is, melly a’ jutalmat elnyerendi,^* lehetetlen, hogy a’ Társaságnak minden legkisebb izecskéjében eleget tegyen. Ha tehát^* változásokot tesz benne, még ezen eggy Auctort is megkeserítheti; ha pedig nem tesz, czéllyának a’ Lexicon tökélletesen meg nem felel.

c) Nem kételkedek én arrúl, hogy az Egyházi Értekezések olly férjfiaktúl fognak kidolgoztatni, kik eggy tulajdonság nélkűl sem szűkölködnek azok közűl, mellyek a’ Szent Relígyionak, a’ keresztény erkölcsnek, és a’ belőllök zsendűlő humanitásnak Tanítóiban megkívántatnak. És ezek az efféle dücsősséges munkának eggyetlen eggy eszköze miatt, úgymint az Egyházi Nyelv miatt szorúllyanak másokra, kik a’ mostani világban olly annyira elhatalmasodott szószörnyet-koholással a’ nemesen kezdett ösvényt be^* szemeteznék inkább, hogy sem meg^* tisztogatnák? Elhagyom azt, hogy már csak e’ jutalom kérdést is arra magyarázhatnák az irígykedő és ellenséges szívek, mintha a’ Társaság ez által a’ feltett czélnak elérésére való elégtelenségét^* önnkint megvallaná.

Sapere aude! Mihelyt a’ Társaság a’ józan ész szerint meghatározott regulákhoz szabja terminologiáját, a’ bölcsebb részt azonnal megnyeri, a’ többieknek pedig, még szükséges is, hogy tekíntetével imponállyon. Csak így lehet egyedűl a’ tudatlanságnak setét fellegeit szétszórni, csak így az üres hordóknak kongásait megnémítani.^*

Ezeket előre küldvén, eggy plánummal merészlek kedveskedni, melly az én csekély itéletem szerint a’ Társaságnak mind szándékát tökélletesen tellyesítheti, mind felette szükséges tekíntetét fenntarthattya.

A’ fellyebb említett régi és újabb Egyházi Könyveket, mellyek legalább^* eggy eggy példázatban a’ Társaságnak kezénél minden bízonnyal^* megvannak, el kell osztani mennél több munkásokra lehet: Plébános Urakra tudni illik, ha mindgyárt a’ Társaságnak tagjai nem volnának is, Káplányokra, és szemesebb kis Papokra, eggy nyomtatott rövid instrukcióval, hogy az Egyházi Magyar Szavakot, mellyek a’ Lexiconba tartozhatnának,^* ammint e’ Könyvekben rendre fekszenek,^* mindeggyiket az elejébe teendő Deák szóval eggyütt^* a Capite és alávonással megkülönböztetve, hogy a’ kézírásokban szembe tünnyenek, egymás utánn és így minden betűrend nélkűl^* kiírják, és ugyanazon könyvekben előkerűlő rövid példával, kivált ha velek különösebb szójárások avvagy idiotizmusok^* is akadnának elő, megvilágosítsák. Példának okáért:

Sacramentum. Szentség. Pázmán. A’ Szentségeket a’ hűveknek kiszolgáltatni. Eucharistiae Sacramentum. Az Oltári Szentség. Káldy. Az Oltari Szentséghez járúlni, azt magához venni ’s a’ t.

E’ példáknak Deák fordításait is hozzájok lehetne tenni, ha attúl nem kellene tartanunk, hogy a’ Lexicon vastag lessz. Eggy könyvet, ha talán nagyobb, de több exemplárban megvan, öt, hat munkásra is fel lehet osztani, hogy e’ szószedésnek hamarább vége szakadgyon.

Mihelyt valaki e’ Szószedők közűl valamellyik könyvönn, vagy ha ez nagyobb csak eggyik részénn is,^* illyképen keresztűl megy, tessen Főtisztel. Úrnak a’ tőlle tett jegyzéseket hozzám küldeni, hogy előre a’ Társasággal közlendő és általa helybenhagyandó Regulák szerint a’ szavaknak mindeggyikérűl ítéletemet hozzá tehessem, ammint a’ Jutalomkérdésben megkívántatik.^* Minekutánna a’ többi Szószedőknek munkái is ekképpen hozzám jutnak, valamennyibűl öszveséggel a’ kívántt Lexicont elő állítom.

De mivel könnyű gyanítani, hogy e’ Magyar Könyvekben nem^* találtatik fel minden szó, melly a’ Dogmaticához, Egyházi Törvényhez,^* Polemicához és Morálishoz tartozik, szükséges volna, ha találkozna, eggy Deák Theologicum Lexicont^* választani, és nekem erga Restitutionem elküldeni, hogy abbúl a’ fogyatkozásokot kipótolhassan. Ha efféle Lexicont Deák nyelvenn nem lehetne találni, lehetne énmiattam Franczia, Német, Olasz vagy Anglus is, csak Catholicus legyen. Meg lehet, hogy ollyan Lexiconok is találtatnak, mellyek magokban a’ Theologiának csak eggy eggy rideg ágát foglallyák, mint Lexicon Historiae Ecclesiasticae solius, vagy Lexicon Juris Canonici ’s a’ t. Ezeknek hasznát csak úgy kellene vennünk, hogy a’ bennek ne talán hosszasan találkozó magyarázásokot elhaggyuk, és a’ nevet a’ definitio szerint magyarra fordítyuk.^*

Mihelyt a’ Szószedőknek utólsó munkája hozzám jut és ezt is rendbe szedem: azonnal elkezdhetem az A betűvel kezdődő szavakot tisztán leírni és 10 vagy 15 árkusonkint Főtiszt. Úrnak a’ végbűl elküldeni, hogy a Társaságnak Tagjai által megrostáltassa, megjobbíttassa és meghatározhassa. Akkor azután méltán úgy bocsáthattya azt a’ Társaság közre, mint saját munkáját, mellyben én szinte csak Redactor és legfellyebb segítő voltam.

Ha az Úr Isten állandó egésséggel megáld, fogadom, hogy azon naptúl fogva, melly a’ Szószedőknek utolsó munkáját hozzám hozandgya, eggy esztendő alatt énmiattam a’ Lexicon már ki is lehet nyomtatva: mert mihelyt csak harmadrésze kész lessz, azonnal a’ prés^* alá lehet adni.

Ha sorsom jobb volna, e’ munkát édes örömest megtenném ingyen: de a’ vén legénynek,^* kivált ha dolgozik, hasonlíthatatlanúl többre van egésségének változásai miatt szüksége, mint az ifiúnak.^*

Illy forma Plánumot javasoltam én a’ Magyar Lexikon’^* kidolgozására Feleletemnek 295. és köv. old.

Hogy Főtiszt. Úrnak hozzám való különös bizodalmát csak valamennyire is meghálállyam, engedelmébűl még eggy kis ajánlást teszek. Ha tudni illik az^* Egyházi Értekezéseknek plánumával nem ellenkezik, az Aestheticának és a’ Rhetoricának az Egyházi Beszédekre avvagy Predikácziókra alkalmaztatott oktatásival, és hellyel közzel valamelly Zsoltárnak Magyar versekbe tett Paraphrazissával, vagy az Isteni Szolgálathoz való Énekekkel kedveskedhetek. Az utolsókrúl fontos jegyzést tettem már Analyticámnak 3. Részében, 103. old.

Ezzel magamot Úri szívességébe ajánlom, ’s minden tisztelettel vagyok. etc.