HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Ráday I. Gedeon – Szentpéteri Katalinnak
Pest, 1756. január 27.
Pesth. 27. Jan. 1756

Edes Kintsem!
Orőmmel vettem leveledett, és ambár ugyan benne semmit ne irj egésségtek felűl, mindazonáltal magadatt egésségesnek lenni gondolhatom hosszu leveledbűl, úgy bizonnyal tudom, hogy az Fiúnknakis ha valami baja lett vólna; meg irtad vólna*
a tagmondat „meg irtad vólna” utólag beszúrva a sor fölé
de ehez azért édes lelkem másszor ne szokj, hanem világos szokkalis emlékez egésségtek felűl, ugyanis, az mit én ezen az világon bóldogságnak tartok, az ti állapototoktúl vagyon legg inkább fel fűggesztve.
Reménlem vetted eddig legg kőzelebb irott levelemet, mellyben irtam hogy, hogy az Ezűstös kék szoknyának, mellyett meg az Edes Anyám tsináltatott, úgy az Fahéj szin Ezűstősnek, az vallatt nem talallyuk, ha tsak valahová masóva el nem tetted, noha bizony én már mind az két felső Almárjomban úgy az Sreibtisbenis meg kerestem, de nem találtam; ha ezen két vállat tsak ugyan el vittek, hihető ezűst kapots lehetett rajtok. Irtam ugyan azon levelemben aztis, hogy keszkenőtis tsak edgyett találok, tudniillik az Pava tollast, az másik bizony ottan nints, de ennékem úgy tettszik, mintha azt az másik keszkenőtt el ajándékoztuk vólna, tsak hogy el felejtkeztél rólla.
Az zőld valladra varrandó ezűst kőtésre lesz gondom, még pedig ollyat igyekezem venni, az mellyért ditséretett nyerjek; noha bizonyos vagyok benne, hogy azonkívülis nagyon meg fogok ditsértetni, sőtt talam még valamit tőbbetis nyerek az én Feleségetskemtűl, mert minekelőtte mostani leveledet vettem vólna, máris vasárlottam holmi szűkséges dolgokat, ugymit vagy 10 Narantsot; 27 Czitromot; 6 font kavét; két nagy sűveg Nádmezet; Szardellit; festeni valo ruhákat és tzifrazni való veres s más egyéb szinű tzukrott; Kesztenyét; az mondoláról nemis emlékezem, minthogy arrúl magad irtal. Ezeket azért irom meg, hogy tudhasd mint vettem már meg.
El felejtettetek lelkem, /:az mint Dőmsöditűl tudakozódtam :/ Lazár Uramnak Sertést kűldeni, azt pedig bizony el nem mulathattyuk, minthogy már regen semmit nem adtam; meg pedig oda jót kel kűldeni.
Fatavits Uramis bizony bár jőne már minthogy állig várom innen való ki szabadulassomat, és nálatok való letemet. Igaz ugyan hogy meg Báro Bossanyi Uram*
az „Uram” szó utólag beszúrva a sor fölé
sem érkekett sic el, de én bizony nemis várom minthogy talám az Terminusra sem jő el. Hanem Fatavits Uramat kéntelen vagyok meg várni, mert ha engem itt nem talál azután akar jőjjőn ide akar nem, minthogy mindenik vélle való dolgom, személly szerint való beszélgetést kiván. Illyen az Pletrik Urammal való kőzős dolog Dab és Apostag iránt, kikel uj Contractusra kel lépni; illyen az Dabi Hartai Apostagi Lotsodi Tetei Erdők dolga; illyen az Dedinszkivel való dolog az Gyomrei Haz állapottyaban; illyen az Vasadi Ház és Istallois, mellyett Kosuth eddig sem vetetett fákkal kőrűl; illyen az kőmivessel és kővágókkal valló allapot, kiknekis az köveit meg kel méretni és be hordatni; illyen az Kosutthal valo szamvetes ugy az Kortsmarosokkal való; de legg nevezetessebben illyen az rejtek dolga, mellyrűl mindenikerűl nem tsak irásbeli hanem szobeli Instructiótis kel adni, kivált az Pletrik Urammal valo dologban és az rejtek dolgában, melly utólsó iránt való tudakozodásnak az elein, magamis szeretnék vagy két napig jelen lenni, hogy azután, ha valami nyomban akadnánk, annál jobb Instructiót tudnék adni. Mindezekrűl azért irok illy bőven /: noha még felét sem tettem fel az eo Kegyelmével valo dolognak :/ hogy valahogy úgy ne vélekedgyél,*
itt egy kihúzott, olvashatatlan sor található
mintha magam szánt szándékábul győnyőrkődnek itt mulatni, mert bizony annyira vágyodom hozzátok, hogy akar hiszed Fiaddal edgyűtt akar nem, de talán tsak egy szempillantássig sem estek ki az Elmémbul.
Térek*
A „Térek” őrszó a lap jobb sarkában; a levél további része azonban nem maradt fenn


P.S. utóirat a levél első oldalának jobboldali margóján, hosszában Itten Edes Szivem egy kotsis kinálkozik, mellyrül Sógor Csoma Uram bővebben fog szóllani; meg fogadni azért nem mertem, hogy gondoltam hogy talán már fogadtal, el várom azért tudositássod.