HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Kazinczy Ferenc – Berzsenyi Dánielnek
Széphalom, 1810. május 6.
Széphalom, Maj. 6d. 1810.

Kedves barátom!
Születésednek napján vevém azon leveledet, mellyben a’ Wesselényire írt ódát küldéd-meg nékem. Sokat, igen sokat vártam Tőled, ’s többet adtál mint vártam; ódád olly szép, hogy senki nem fogja hatalmas megrázattatás ’s nevednek csudálása nélkűl olvashatni. Örvendek Wesselényinek, hogy Tőled megtiszteltetett, ’s fijának e’ levelemmel eggyütt tészem-fel postára azt, a’ melly néki mívedet megviszi. Patakról eggy deák ódát külde nékem e’ végre Prof. Sípos, Math. és Phys. Prof. ’s deák hexametereket Prof. Kézy, kit e’ holnap első vagy April. utolsó napján neveztek-ki Prof. Síposnak helyébe, azon toldással, hogy elébb a’ Superintendentia költségén megjárja az Academiákat. Mi lelkű ifjú légyen ez, értsd az ide zárt Virgili és Homéri darabból. Prof. Humanior. Nagy Ferencz is hexametereket írt, magyarúl, a’ Bion siralmának hasonlatosságára; ’s ez az Idylliom forma vers is igen szép. E’ négy darabon kivűl még semmi mást nem kaptam a’ Wesselényi megtiszteltetésére. – Köszönöm szíves barátsággal azon intésedet, hogy a’ versek olly formán ne jelenjenek-meg mintha fogadott Siratók volnának éneklőjik. – Gellertnek halálára eggy egész Tómus, még pedig nem vékony, nyomtattatott illy formán. Valamelly fordítás által ezt igen jó lesz megelőznöm.
Rövid vala levelkéd, édes barátom, ’s innen azt húzom-ki, hogy Pesti útad olta írtál eggy másikat is. De az nékem kezemhez nem jöve. A’ Pestiek örvendeznek ismeretségeden: ’s viszont ők is méltók, hogy Te örvendezzél az övéken. Felette helyesek voltak a’ Te őelőttök tett ítéleteid, p: o: hogy a’ kis Szemere elöli magát az Æstheticában, ’s hogy Vidához írt ódája igen czifra, ’s kínos munkába kerűlt. Kérhetnélek e, hogy tudassad velem, millyeneknek találtad őket? Szeretném ha azokat, a’ kiket én annyira szeretek, Te is szeretnéd! ’s sajnálom, hogy Virágot nem láttad.
Azt kívánod, hogy kihagyott darabjaidnak fogyatkozásait, az az, a’ mellyek nékem hibásoknak tetszettek, előtted felfedezném. Szemerének leveléből tudván, hogy tőle kérdezted, miért hagyhattam-ki az Örömhöz írt dalt, legelébb is ezt kerestem-fel Kézírásodban, ’s elmondom a’ mit magamban érzek:
Legfőbb ok a’ kihagyásra az lehetett, hogy a’ rejtednek a’ szchéma törvénye ellen 3. rímje vagyon, és a’ negyedik 3sorú stropha úgy áll ott mint olly függelék, melly azt gyanítatja, hogy nem tudtad mit kell vele kezdeni. – Ezen felűl visszás az is hogy a’ karom közzűl két sorba tépetik-el. Az a’ lelkem’ bálványa is közel jár a’ sütéshez, legalább ollyan, hogy azt gondoltatja maga felől, hogy a’ Voss’ szavaival éljek, hogy kínosan pótlotta-ki a’*
pótlotta-ki <az> a’
külömben üresen maradható öt syllaba’ helyét. A’ gondolat a’ dalban igen szép, szépek a’ képek is: de ismét Voss szerínt, kificzamlott tagúak a’ stróphák.
A’ Te Exegi monumentumod igen szép ismét, ’s talán érdem benne még az is, hogy nem száll olly kevélyen mint a’ Horátzé; noha versben szabad úgy is. De a’ Berzsenyi verseinek nincs illyenre szükségek, ’s kik azok a’ Magyar Tudósok, a’ kiknek Berzsenyi e’ morzsát szenteli? Sok darab magában jó lehet. Az a’ kérdés, hogy az Egésznek tónusához illik e? – Ha ezt felveszed is, nem csak szégyent nem ejtesz a’ darabon, de vele sokak előtt kedvet is találhatsz.
Igen szép a’ Fohászkodás is, mind philosophisch mind poetisch. De Berzsenyi a’ Vers egész kötetében nem volt religiosus Poeta. Ez hagyatá-ki velem a’ darabot. – Benne nem lelek semmi hibát. Egyedül ezt szeretném megváltoztatni: közellebb (közelébbre) és a’ jobb ’s nemessebb (s non duplicatur in motionib[us]). Ezt így lehetne tenni: A’ jobb ’s nemesbb lelkeknek útján. – Mély sirom’ éjjelét. – Sírom’ non siUrom’.
A’ Balaton Töredéknek tetszik. Vannak a’ Festők portefeuilleiben sok el nem végzett darabok, és igen gyakran igen becses darabok. Itt meg nem felel a’ végzet a’ kezdetnek. Ez*
kezdetnek. <Amaz> Ez
igen fenn és pompás festésekkel kezdi: amaz nyargalva végzi. A’ hexameterek sem mind szép menésűek. Nincs eggy eggy fatálisabb rekesztés mint négy syllabájú szóval: dala harsog. nincs szebb mint három syllabájúval: virúlmányt, ölében, körűltte. Ezt a’ 4 syllabájú rekesztést a’ szegény öreg Ráday ejtette sokszor, ’s nevették értte.
Illyen stúdium, illyen töredék a’ Horváth Adámhoz írt nagy szépségű darab is; de el nem végzett darab. Ennek legalább fél árkusra kell vala nevekedni.
Ezekből láthatd, kedves barátom, mi indíta engem arra, hogy holmit elhagyjak. Tudod hogy én mit értek a’ barátság szabadságai alatt: kimondani tartalék nélkűl a’ mit érzünk: de azon kevélység nélkűl, hogy magunkat csalhatatlanoknak véljük, ’s azon intolerantia nélkűl, hogy azt kívánjuk, hogy más úgy tánczoljon mint neki*
mint <más> neki
muzsikálunk. Én ezután talán semmit sem nyomtattatok, hogy Horvát Vitkovics és Szemere ne lássa ’s botlásaimat kimutassa: de szabadon hagyom elfogadni vagy el nem fogadni a’ mit ők akarnak. Élj szerencsésen, igen kedves barátom, ’s kérlek írj nekem minél elébb, és ne rövid ne szűk leveleket. Ölellek tisztelettel ’s forró barátsággal.