Sajtó alá készítem Daykámnak verseit. Imhol vannak. Tekintse-meg az Úr, és a’ hol igazításra valót lát bennek, tégyen próbát rajtok, ha szennyeket lemoshatná e? Egynehány vala olly édes, mintha a’ szerelem sugallotta volna. Kár, hogy az a’ kis gyűjtemény, melly halála után kezembe jutott, több énekeit nem tartotta fenn. És ezeknek, úgy vélem, kevés javításra van szükségek: de az Abeilard és Heloíz’ levelei gondos kezeket kívánnak. Kérem az Urat, ne vonja-meg tőlök barátságos segédét. Háládatosan fogok az Úr felől emlékezni az előbeszédben. –
Az Édes Gergely’ Anakreoni verseit azért tészem ide, hogy az Úr higyje-el magát és végye-elő az érdemlett kevélykedést. Idővel mind ezt, mind a’ Dayka verseinek ide zárt csomóját vissza várom. – Éltesse az Isten az Urat sok ideig!