MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Kazinczy Ferenc – Csokonai Vitéz Mihálynak
Alsóregmec, 1792. augusztus 6. előtt

 
Megjegyzett Szók és Szólások.

1. a’ Levélben.

egyik, pro eggyik. ez úgy vélem figyelmetlenségből esett.*
ésett em.
fénnye, pro fényje, vel fénye. – A’ gyökér fény. Hozzá jővén a’ j suffixum, quod possessionem denotat, lessz fényje. Ezt, ámbár így is jól mondódik, az Euphonia fénye-vé csinálja.
ditsősség, pro dicsőség. Ez szenvedhetetlen hiba. Látjuk, hogy illy substantívumokat a’ Magyar mindég az adjectivumok mellé ragasztott ság-gal vagy ség-gel csinál. Mint kegyes-ség, bolond-ság, vak-ság etc. – – Ugy de itt a’ gyökér nem dicsős, – hanem dicső, és igy nem dicsős-ség, hanem dicső-ség. – – –
 Illyen a’ Béke-ség is, mellyet most sokan felette rosszúl Békességnek írnak. Nézzük meg a’ régi Kiadásokat, ’s látni fogjuk hogy mindenütt Békeség,*
Bekeség em.
és nem Békesség, az.
fáradtság, malè. Irni kell vagy fáradtt-ságnak, vagy fárad-ságnak. ac si foret fáradás.
nehesztelhet. Error calami. Nehéz, ergo neheztelni. non nehesztelni. Mihálly male; bene Mihály.*
Mihálly male; bene Mihály. Utólag betoldva a sorba, előtte: <NB.>.
hallhatatlan Poeta. Poeta immortalis. Koránt sem! Ha így íródik inaudibilis Poetat teszen mert hallok audio, morior pedig halok.
 
2. a Versekben.

Nyomdokábúl, pro ból, csúnya dialectus.
széljel, non vero széllyel. Az okát*
okat em.
érteni könnyű a’ mondottakból.
fordíttya male; terminatio ja est mint: capit fogja, mordet harapja; hinc fordít-ja, vonja, etc. A’ Museum Kiadói Rajnis ellen való bosszúságból ttya-t és nnya-t kezdének, ’s már most szégyenlik vissza vonni szavokat. Látjuk cselekedeteknek helytelenségét leginkább e’ szókbann: nád-ja arundo ejus; – dat hoc ad-ja. – sinit hagy-ja. Ők ezeket a’ szókat így írják haggya. azt állítván hogy a’ hang így ejtődik. Jó; légyen; noha én azt állítom, hogy a’ ki Idiotának nem akarja magát igen is méltán neveztettni; annak nem csak a’ hangra, hanem a’ derivatióra is kell vigyázni; de ha a’ hangzat miatt a’ sinit haggya, miért nem aggya és nággya a’ hangzat miatt a’ dat hoc és az arundo ejus? – Ennyire viszi az embert a dühösség és megátalkodott harag.
tőlle; dicitur quidem in Transylvania; de az Euphonia tőle véle, felőle-t kíván. Ez igazabb is, kedvesebb is.
Attya. pater ejus. Atya pater, ja ejus. Hinc Atyaja. a’ Syncope ki ugratja a’ közbülső a-betűt, ’s lessz aty’ja, az az atyja. anyja, bátyja, sed non fatyja, quia radix est fattyú non fatyú.
Ejjtől. malè. radix est éj. hinc éj-jel de nocte, mint reg-gel (reg obsoletum) de mane. Nox Hungarorum Éjtszaka ostendit etiam irrationabilem Idiotarum scribendi modum. Éj nox, szak regio coeli. Hinc regio coeli nocturna. Mivel a’ j és sz eggyűvé vett hangzat közel járt a’ tz hanghoz, az ollyas Orthographusok, mint a’ Museum Irói, a’ kik bot-jat -bottyának írják, előszőr étzakának, osztán ejtszakának írták. Sed irrationabilis scribendi modus annos praescriptionis allegare non potest; usum nunquam gignit.
játtzik, láttzik male. ját-szik, lát-szik debet esse. Látok, látszik.
csendessen. Ez intolerabile. csendes-en, kegyes-en, kedves-en szép-en, rút-úl; erőssen, üressen, pirossan két ssel írodnak nem csak in adverbiis, hanem in adjectivis is.
szóllani. Mihi, et quidem mihi tantum, vagy legalább mihi primorum nem szóllani, hanem szólani. Ugyan is a’ gyökér nem szól – hanem szó. – Beszélleni igen is két l.t kíván, mert*
mért em.
beszéd (beszéd-leni,) propter Euphoniam beszélleni.
Új cum accentu supra u et simplici j. tészen novust; a’ digitus teszen ujj-at, sine accentu supra u, et duppl. jj. ujjom digitus meus; a’ novus meus: újom:

Én a’ tz és cz hellyjett C-vel élek, mert ez a’ betű épen azt a’ hangot teszi ki, a’ mellyet mások tzvel ’s cz-vel jegyeznek. Osztán így éltek*
élték em.
ezzel a’ Régiek is Cecei Lénárd pro Tzétzei Lenárd. Losonci pro Losontzi, sőt kezeim közt van Dédősömnek keze írása, a’ ki magát soha sem írta másképen hanem: Kazincy vagy Kazinci Péter.
A’ ts-et teszem CS-nek, mert a’ CS és C. hangja közt az a’ külömbözés vagyon, a’ melly az s és sz között.
Ezekről bővebben majd Orpheuszomban.

*
A kéziratban a bekezdés előtt vízszintes választóvonal van.
Az Úr Versei igen kedvesen folynak; ’s az ideák nemesek és nem főldszínt csúszók. Ez pedig maga is Poézist teszen, ha a’ szavak prosában íródnak is. Hány Poetánk van az Istenekért! a’ kiknek minden munkájok cadentiás prósa, és sermo merus! Kérem közöljön tőbbeket is velem az Ur, és engedje-meg hogy a’ Világ elébe én vezessem az Urat. Helikoni Virágimban szándékozom azt tenni.