Ez áldott környéknek termékeny kebele
Hány javával van a’ Természetnek tele
Sőt a’ mi egy kedves tárgya a’ nézőnek
Hány ékességei vagynak e mezőnek
E’ gyöngyel ki rakott mezőnn estve reggel
A’ madárkák zengő contzertje seregel
E pásitot melly zőld köntösét őltözi
Egy fojó viz nyájas habjával öntözi
Amott egy lejtős hegy valamint a’ deli
Cédrus, magoss fejét az égig emeli
Ebben van az arany a’ fösvény bálványa
Mellyet a’ természet mély tömlötzbe hánya
Másutt a’ forrásnál egy mohos kőszálnak
Töviben a’ játtzó báránykák ugrálnak
A’ Juhász köztök áll ’s hangos furuáját
Elő vevén fujja keserves nótáját
Itt van a’ szántó is, ’s mély barázdát forgat
A’ mellynek hantjára öröm könyvet tsorgat
E gyors szántó vető főldének mellette
Egy gazda virágzó kertjét építette
Mellyben minden táblát a’ k
értésznek
*kertésznek
keze
Zőld bársony hantokkal körül meg prémeze
Hol a’ laurusok a’ Hérósi főnek
Ékes tzimerei, mosojogva nőnek
Északról sok rendel mérész tserfák álnak
’S a’ gyakran ki ütő szél ellen strázsálnak
És ha Észak mérges szelei omolnak
Ellenek ki álván tüzesenn hartzolnak
Valóban egy titkos de hatalmas kéznek
Remek munkáira itt szemeim néznek.