Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

De a’ mikor sok hányattatásim után eggy jóltévő hab, ha idegen partra^* is de tsak partra ki vetett vólna: úgy jártam énis mint ama’ régi Filozofus, ki hajótörése utánn eggy esmeretlen szigetbe vettetett vólna, láta^* annak partjánn rajzolva mathesisi képetskéket^* és figurákat, mellynek első megpillantására, a’ nem várt Öröm megtsókoltatta vele a’ Főldet, ’s így kiáltott ki belőle: Semmi baj sints, édes^* társaim, emberek nyomdokait szemlélem! ’s örömmel fogadta el ennyi^* bajai utánn ez idegen főldnek barátságos bíztatását: Ha nem fejtegetemis hosszasann, általlátjátok tudom tzélozásomat.^* Mert énis hányattatván az én gondolatim között eggyfelé más felé bizonytalan tévelygéssel, eggy tőlünk idegen tudjátok mellyik, partra vetett^* ki az akkoris nem kedvező szél, körűl néztem bámúló szemekkel ez^* esmeretlen vidéket megláttam a’ reá irt^* Mathematika rajzolatokat, örűltem, megéledtem, ’s ezt kiáltván: Semmi baj sints, emberek nyomdokait szemlélem!^* elfogadtam e’ partot,^* mint nyugtató helyemet. A’ Mathesis, Uraim! minden Vallásba minden Országba, minden rend és gondolkozás formájába eggy. Láttál é^* olly ostoba babonást vagy^* olly vakmerő Eretneket^* a’ ki valamelly ágazatját tagadta vólna?^* Tudsz é olly külömböző rendtartású Országot, mellybenn a’ Mathesis igazságairól ártikulusokat hoztak vólna, és vagy ez vagy^* más tzikkelye változást vagy tilalmat szenvedett vólna? Se Klima, se Temperamentum, sem Társalkodás, sem Nevelés, sem Praeiudicium nem fonhat olly^* látást változtató ködöt ennek mindenfelé^* kiderűlt Egén, mint a’ millyennel barnúl a’ Vallásnak, a’ Böltselkedésnek, és a’ Törvényezésnek,^* néha vékony homállyal néha feketés^* felhőkkel borongó horizonja. Ezért megérdemli ő a’ tiszteletet, minden bizonytalanságot visszálkodást^* és tilalmazott^* elmélkedést kerűlni óhajtó^* Lélektől. Ezért lettem énis az ő felemelt gondolkozású híveinek, a’ kételkedésen kívűl tét[et]ett^* igazságokonn, az értelem rendes^* nyomain, követője.