HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
[Francia versek prózafordításai]

[I.]

[Clement Marot:]

Clement Marot.
Minthogy más*
Minthogy <tőled nintsen> más
Képem tőled nintsen elmegyek Remetének eggy Kietlenbe. Hogy az Istent kérjem, hogy ha más Szeretőd vagyon, az is a’ te betsűletedre ollyan okosann*
ollyan okosann <úgy> Az áth. szó fölé írva.
vigyázzon, mint én. Remetének mégyek eggy Kietlenbe. Istenhozzád Szeretet, istenhozzátok nemes corsage, istenhozzád mosolygás, istenhozzátok szép Szemek, a’ mellyeknek tsak eggy tekínteteis nékem az Egeket felnyitotta: bennetek hasznom nem vólt, eggy kevésbbé szerelmesnek mint én talám nagyobb haszna fog belőletek lenni.

[II.]

[Rózsim’ Sírja felett]
Melin de saint Gelais. Heves Sóhajtások, Lelkemnek részetskéi,*
<heves Kívánságai> részetskéi Az áth. szavak fölé írva.
a’ kik az én gyászomnak okát egyedűl értitek, ha fogjátok látni hogy az én halálom tetszik az én Dámámnak, repűljetek az Égbe, és oda fel engem*
<hallgassatok>
várjatok; de ha az ő Szeme, a’ mint tik kívánjátok, valamelly reménység által engemet védelmezni méltóztatna, jöjjetek vissza hozzám ’s adjátok vissza az én Lelkemet, mert úgy nem akarok*
A második k m-ből jav.
meghalni.

[III.]

[Alexendre Lainez: PRINTEMS.]

Lainez.
Hogy minden újra virágozzon ebbe’ a’ szép Helybe, Jonquille és Nártzis, minden megiffjodjon a’ Szerelemnek szeme előtt! Hadd nyúgodjon a’ Grátzia a’ Henyélésnek*
Hadd és HenyélésnekA H olvhtl. betűből jav. mindkétszer.
Karjain. Hadd jöjjön el Flora a’ Rozsánn, a’ melly egyedűl ő érte nyílik ki, a’ Gyönyörűséggel, Zefírt megkoronázni.

[IV.]

2., A’ Kampagnai*
Kampagnai A K olvhtl. betűből jav.
Sajtó.
A’ Mese, ezer gyönyörűségek és Zefír*
A’ Mese, <a’ több>ezer gyönyörűségek<között> és<az> Zefír
által vezérlett ezer játékos Habok köztt szűlt a’*
szűlt <eg>a’
Haboknak Tajtékjából eggy Vénust, a’ mellyet*
a’ mellyet a’ kit-ből jav.
Görög*
Görög A G g-ből jav.
Ország mormorál, és a’ Fabula zeng. Chámpagna*
Chámpagna A Ch K-ból jav.
Sajtó az üveget kezébe tartván a’ nedvességtől eláradtt Sajtónak láttára a’ bornak pesgéséből*
pesgéséből A p olvhtl. betűből jav.
ma Vénust szűlt.

[V.]

[Guillaume Amfrye Chaulieu: STANCES.]

Chaulieu.
Mitsoda fájdalmat és gyötrelmet okoztál te nékem Iris a’ te háládatlanságoddal! Hát még azon felyűl sírjak a’ te hitetlenségedenn? Te nékem örökös szeretetet esküdtél, azonba mégis a’ hitedet megszeged? De hiszed hogy mégis hívebb Szeretőre akadsz nálamnál, senki sints, a’ ki nálamnál jobbann szeressen, az a’ szép Juhász a’ kinek annyira tetszeni akarsz, Fillishez és hozzád egyenlő tüzzel van, a’ míg te engem szerettél. Vénus maga nem talált volna helyet szívemben sem hamis hited, sem tsalárd*
tsalárd A t h-ból jav.
könyhullatásid Szépségednek fényét előttem el nem hervaszthatták. Szeress ismét Iris, a’ te szép Kellemetességeidért Állhatatlanságodnak megbotsátok.

[VI.]

[Guillaume Amfrye Chaulieu: CHANSON.]

2.,
Kegyetlen Irigybánás! te Szerelemnek leánya vagy: de fájdalom! a’ te gyanúid mihelyest eggyszer a’ Lelket meglepik, azt éjjel nappal kínozzák, a’ te únalmas gondoskodásid nélkűl a’ szeretet tsendes volna a’ te Atyádnak nints szeme,*
Atyádnak <vak>nints szeme,
néked pedig ezer van.

[VII.]

[Guillaume Amfrye Chaulieu: AUTRE.]

3.,
Iris hozzám mindenkor hív, mi egymással egyenlőképpen meg vagyunk elégedve, nints egyéb panaszom rá, hanem hogy már tíz esztendötől fogva szeretem, azonba mégis minden tzivódásunknak*
tzivódásunknak Az u n-ből jav.
ez az oka, óh fájdalom! hát aztis meg kell érni, hogy a’ mi eggymáshoz való Szeretetűnk akaratunk ellen eltűnjék? Nem elég hogy az Időnek szárnyai vannak, miért kelletik nékedis lenni, fugax Szeretet?

[VIII.]

[Charles Auguste La Fare: CHANSON.]

La Fare.
Hijába iszom nyúghatatlanságomnak*
iszom <fájdal>nyúghatatlanságomnak
megtsendesítésére, és a’ Szerelemnek elűzésére,*
elűzesére em.
a’ melly meg lepett, ezek az én Irisemnek*
Irisimnek em.
Fegyverei, a’ bor én velem az ő Megvettetését elfelejteti és tsupánn tsak kellemetességével gyönyörködtet.

[IX.]

[François-Auguste Paradis de Moncrif: LA FANTAISIE.]

Moncrif.
Szeretett engem a’ szép Aspasia, és bennem gyenge*
bennem <igaz szeretet...>gyenge
viszontaglást talált. Ő szeretett, és e’ vólt az ő fantáziája, de eggy napnál tovább nem tartott. Eggy nap eggyszer e’ szép Aspasia mellett Mirtil hallja a’ Szerelemnek Hymnusát énekelni, ő megszerette e’ vólt az ő Fantáziája és e’ nem tartott tovább eggy Napnál. Ez a’ szép Aspasia mindég szeretve megfogta, elhagyta, rendről rendre a’ Juhászokat, ők haragudtak, én néki köszönöm: ah!*
ah! Az a A-ból jav.
hogy illy szép Napot töltetett velem. Eggy szép Aspasiát vissza hozni, nagy abusus haragot mutatni, ha az ő édes Fantaziáit vissza kiáltod azt fogja mondani: Miért nem sugarlasz! Miolta láttam a’ szép Aspasiát rósával megkoronázva néki mondottam mikor jön vissza a’ te kedves Fantáziád, mert egyedűl tsak az a’ Nap a’ mellyenn én élek. Mikor a’ szép Aspásiát megláttam, hogy eggy édes Mosolygás Ortzáját bészínelte, vissza hozta édes Fantáziáját, és engem megélesztett, Szeretők! szép*
Szeretők! <As>szép
Aspásiától elhagyattattak, körűlte viseljétek*
körűlte <szelídenn>viseljétek
modeste magatokat, ne kívánjatok Fantáziájának*
ne kívánjatok <meg>Fantáziájának A kívánjatok a-ja fölött áth. ékezet.
alkalmatlankodni, a’ ki tetszik Király, a’ ki nem tetszik semmi sem.

[X.]

[Charles François Panard: CHANSON A BOIRE.]

Panard. Chanson a Boir.
Mitsoda írtóztató ordítás tőlti bé a’ Levegőt! Vas tömlötzökből*
tömlötzökből A k olvhtl. betűből jav.
a’ szelek kiszabadúlván rettenetesenn tsatáznak! mitsoda süvöltés, mitsoda Dühösség!*
mitsoda <Süvő>Dühösség!
Jégeső, villámások, mennykő fénnyei az*
fénnyei <...>az
Ivóknak minden Reménységét ma semmivé teszi! O*
teszi!<De> O
Jupiter, tsendesítsd haragodat; Bacchus, engesztelésedre*
engesztelésedre Az é l-ből jav.
hozzánk tsatlotta magát: emlékezz meg, Nagy Isten, hogy te Attya vagy néki, mi pedig az ő fiai.

[XI.]

[Gabriel-Charles de L'Attaignant: CHANSON.]

De L’attaignant.
Lisette Colinért vagyon és [Colin Lisettért],*
Másodjára is Lisette Colinért van; értelemszerűen em.
Colin változó és Lisette*
és <játszi>Lisette
pedig eleven és tsapzi. Colin elszenvedi az ő rivalissait, Lisette pedig az ő rivalisnéit, Kolin a magához egyenlői között elsőködik,*
elsőködik A lső olvhtl. betűkből jav.
Lisette pedig az ő Leánytársai között. Lisette ezer szeretőket múlattat,*
múlattat, Fölötte olvhtl. áth. szó.
Colin pedig minden szépeket. Mind a’ kettő a’ szeretetbe*
szeretet<é>be
állandó, és mind a’ kettő hitetlen. Ő legszebb*
Ő leglegszebb A szóismétlést elhagytuk.
a’ puszta faluba, ez ott a’ leg szebb Leány, Colin hasonlit a’ szabad Verébhez, eme pedig a’ fetskéhez. Sóhajtás és bádgyadozás nélkűl ők a’ távollételbe múlatnak, az Emlékezésnek és Reménységnek*
Emlékezésnek és <Gyönyö>Reménységnek
gyönyörködtetése által. Avvagy ha fájdalmakat más szeretete*
szeretete A szeretete olvhtl. szóból jav.
által elszéllesztik Lisette Colinhoz vissza jön, és Colin Lisettehez. Ha valami kótzódás*
valami <dig>kótzódás
támad köztök az tsak tsekély szellőtske, a’ melly nem hogy az ő Lántzokat elszaggatná sőt inkább öszvébb szorítja, hogy bánthatnák meg eggymást, a’ kik egyenlően hibások. Ah, mind kettenn szeretetre igen méltók, hogy eggymásnak megbotsássanak.*
megbotsássanak A ss olvhtl. betűkből jav., utána az a fölött áth. ékezet.
A’ gyanú és Zelotypia, és Sóhajtások nem zavarják meg Szereteteket,*
meg <az ő>Szereteteket Az áth. szavak fölött szintén áth. szó áll.
a’ Szeretetnek gyönyörűségével élnek, a’ nélkűl hogy annak fájdalmit éreznék. Szerelmesek ha boldogúl akartok élni, varrjatok*
varrjatokA v olvhtl. betűből jav.
himet ezekről, és ne kövessétek Szerelmetekbe a’ szomorú Gerlitzét.

[XII.]

[Pierre-Joseph Bernard:]

Bernard.
Szerelmesek, tüzeteket írjátok le eggy gyenge*
gyenge Sor fölötti betoldás.
fa héjjára, az én Juhásznémnak neve az én Szívembe van bé nyomva, én a’ Lantomat nem múlathatom illy édes névnek*
édes<...> névnek
éneklésével, az Ekhó vissza mondhatná és azt igen*
aztigen A két szót különválasztottuk.
irígyelném.*
irígyelném Utána hiányzik a pont, em.
Korinne engem tettetésre hív, hogy szeretetünknek tanúit annyival inkább meg tsalhassuk. A’ mi néki leginkább tetszik, az nékem kevésbbé tetszik. A’ fű, a’ mellyen az ő nyája legel, az én nyájamat*
én nyájamat<enyémet> Az áth. szó fölé írva.
tőle el menni látja és nékem úgy tetszik, mint ha*
ha Sor fölötti betoldás.
a’ kis kutyáját, a’ melly körűltem sündörgődzik, meg nem esmérném. Tik, a’ kiket*
Tik a’ kiket, A vesszőt a megfelelő helyre tettük.
bolond Szeretet sugárol esmerjétek jobban a’ gyönyörűséget is, tik azért szerettek, hogy azt mondhassátok, mi pedig azért, hogy véle élhessünk. Korinne hadd tartsék ez a’ titok, addig’ a’ míg még a’ mi Szerelmünk. A’ megelégedett Szeretőnek hallgatni kell, tselekedd hogy én örökre hallgassak. A’ változó és frivolus Szeretet mindenütt a’ Gyönyörűséget énekli, az okos és discretus Juhász pedig,*
pedig A sor fölött betoldva.
még a’ Kívánságot is titkolja. Illyen az én Nagy tüzem, az én Szívem a’ te Törvényed alá eresztvén magát,*
eresztvén <...>magát
tenéked szüntelen azt mondja, hogy ő*
Az ő sor fölötti betoldás.
szeret, a’ nélkűl hogy azt mondaná egyébnek rajtad kívűl.

[XIII.]

[Charles-Henri Riboutté:]

Riboutté.
Oh miért nem vagyok Páfrány fű, a’ mellyen az én*
a’ mellyen <eggy>az én
Juhászném nyugszik*
Juhászném<fekszik> nyugszik
eggy szép Napnak az estvéjénn a’ Szerelemnek*
az estvéjénn <eggy>a’ Szerelemnek
óltalma alatt. Miért nem vagyok Zefir, a’ melly kellemetességével játszik, Levegőég, a’ mellyet bé szív; Virág, a’ melly nyoma utánn nő. Miért nem vagyok az a’ tiszta Víz*
tiszta <Sz>Víz
a’ melly őtet kebelébe bé fogadja. Miért nem vagyok az a’ ruha, a’ mellyet ő magára vészen, mikor a’ fördöből kijön. Miért nem vagyok az a’ Tűkör, a’ melly Ábrázatját*
Abrázatját Az A áb-ból jav., az ékezetet pótoltuk.
mutatván szemeinek eggy olly Grátziát mutat, a’ melly a’ szépségre mosolyog. Miért nem vagyok az a’ gyenge*
az a’ <gyenge>gyenge
Madár, a’ mellynek*
a’ mellynek A k olvhtl. betűből jav.
éneke olly édes, a’ melly magais az ő hallgatására repűl, és lába előtt meghalni. Miért nem vagyok az a’ Makatság, a’ melly az ő Kívánságát kedvessé teszi, és néki áldozatúl eggy újj*
eggy <ul>újj
hodító*
hodító Sor fölötti betoldás.
Gyönyörűséget*
Gyönyörűséget Az et k-ból jav.
hoz. Miért nem tarthatom eggy álom által szivét megígézve. Miért nem léphetek a’ Hazugságról által az Igazságra. Az Istenek, a’ kik nékem Lételt adtak,*
adtak Az első a olvhtl. betűből jav.
engem igen ambitiósussá tettek; a’ ki*
a’ ki<mivel én> Az áth. szavak fölé írva.
mind az lenni kívánnék, a’ mi az ő szemeinek tetszik.

[XIV.]

[Claude Joseph Dorat:]

Dorat.
A’ te Szemeid Boldogságot igérnek, confirmáld az ő beszédét, eredj a’ Gyönyörűség ér annyit, mint*
ér annyit, mint<megérdemli> Az áth. szó fölé írva.
az a’ betsűlet,*
az<t> a’ betsűletet A második tárgyragot elhagytuk.
hogy bűszke és vad vagy:*
A vagy legyél-ből jav.
mikor a’ szerető nem tsal, az ő Triumfusa*
ő <Győz>Triumfusa
Homagium. A’ gyenge Zefirnek szárnyai alatt látd ezt a’ Rósát kinyílni. Látd pirosságát a’ Hajnal’*
az Hajnal’ em.
tsókjai által szépittetni Ifju Egle, a’ Gyönyörűség ez,*
Ifju Egle,<az> a’ Gyönyörűség ez, Az Ifjú előtt áth. vessző, az ez ben-ből jav.
a’ melly őtet lelkesíti és festi.*
festi. Utána a pont vesszőből jav.
Mennyiszer nem énekeltem nyughatatlanságomnak tárgyját, de celebrálja*
celebrálja<hirdeti> Az áth. szó alá írva.
az ember a’ szépséget midőn Könyveket húllat? egyedűl tsak a’ Gyönyörűség festheti kellemetességeidet. Szerelem, viselj gondot az én fátumomra, és Eglét engeszteld meg, hagyj meg engemet az ő mellyén halni, és életre visszajönni. Ez az végre*
Ez az <a’ mit>végre
a’ mit akarok fel kiáltani Istenek, beh szép ő!

[XV.]

[Claude Joseph Dorat: PORTRAIT D’ UNE MAITRESSE.]

2., Eggy Maitressének Képe.
Szeretet, kezdd el a’ tableaut, beh szép lesz az, ha hív az.*
Az első az utólagos betoldás.
Itt vannak a’ színek,*
színek Az ek olvhtl. betűkből jav.
az etset, rajzold*
etset, <fesd S>rajzold
Szeretet, légy az én Apellesem. Méltó hozzád ez a’ Munka, Ismenének Képével*
Képével A vel olvhtl. betűkből jav.
van a dolog. Eggy*
Eggy Az E olvhtl. betűből jav.
tiszta Homloknak alabástromába*
alabastromába em.
húzz két gyönyörűséges ében*
gyönyörűséges<elefánt>eben Az e olvhtl. betűből jav., az ékezetet pótoltuk.
szívárványokat. Fess az ő bólthajtások alá szép*
szép <kik egy> Az áth. szavak fölé írva.
szemet, ez a’ Szem talám igen kemény,*
kemény Az én olvhtl. betűkből jav.
a’ melly majd kegyetlen majd szíveket érdeklő, meg*
érdeklő, <melly>meg
tiltja a’ szerelmet a’ mellyet szűlt. Fess ajjakira Klárist, és tsak most nyílt*
most <ki>nyílt
Virágokat. Hogy*
Hogy Előtte vessző áll, értelemszerűen em.
fogainak külső fényét ’s simaságát meg add, fess gyöngyöket rósa között. Mesterséggel függeszd fel haját, és fodorítsd azt diadéma formára.... Hagyd lebegni ha tetszik, ezen rendetlenség néki igen illik. Hogy nékem termetének deliségét és könnyüségét és lejtősségét,*
lejtősségét A második s ő-ből jav.
és villogását mutasd, fess eggy legagilisebb Juhásznét, a’ ki keresi avvagy futja a’ Szeretetet. Az ő gyenge és édes mosolygásának titkos Kellemetességét exprimáld. Fesd a’ mit ő mond és ígér, én pedig azt fogom festeni, a’ mit inspirál. Végezd el, domborítsd szép mellyjét, a’ melly a’ fugax*
fugax <fugax repeső> Az áth. szavak fölé írva, előtte a névelő z-jét elhagytuk.
szeretetet is figálhatná*
is <meg>figálhatná Utána áth. vessző.
– – – az etsetet ki ejted a’ kezedből – – – megállj tsokold meg a’ Munkádat.