Oh Istenem, Fileno, óh
*
óh Előtte áth. gondolatjel.
Istenem! Kezd a’ mező újra zöldelleni. Szokott ruháit ismét fel öltözi az Erdő, és már fúni éreztetik a’ Tavasznak követtye, eggy alkalmatlan Zefir. A’
*
A’ a’-ból jav.
mezőre, a’ fegyverekre, óh Isten! már Tégedet vissza hiv az újdon ki kelet:
*újdon <Ta> ki kelet
a’ te kintsed nélkűl hogy foghatsz élni, szegény Irene!
Minden vírágnak, a’ melly szinesedik, minden Zefirnek,
*
vírágnak, Zefirnek A nak/nek rövidítés mindkétszer utólag betoldva.
a’ melly
*
a’ mellynek A nek rövidítés itt értelmetlen, az előző kettő hatására kerülhetett ide, elhagytuk.
fú, mennyi óh Isten, mennyi sohajtásokba kell
*
kell A sor fölött betoldva.
kerűlni az én Szívemnek.”
De
*
De Itt és a kézirat következő három sora előtt áth. idézőjel áll.
ki volt az a’ kegyetlen, a’ ki elősszőr formált
*formált<a>
az ártatlan atzélból
*
atzélból A ból utólag hozzátoldva, a b t-ből jav.
halál szerszámait,
*
szerszámáit em. Az áitának-ból jav.
és egy mesterséget kegyetlenséggé tett? Nem, nem birt az a’ sziv Emberiség ideájával, szeretet érzéseivel.
*
érzéseível em. Utána a vessző pontra jav.
Mitsoda eszelösség!
*
Mitsoda <bolond> eszelösség! Az M m-ből jav.
Mitsoda dűhösség! Utánna tenni eggy gyenge szerető szépségeit eggy kegyetlen ellenség fenyegetésinek. Ah
*
Ah Az A a-ból jav.
ne, Fílenó, ne hagyd magadat el ámíttatni. Ha
*
Ha A H h-ból, a pont vesszőből jav.
annyira kedvellöje vagy már
*
már Sor fölötti betoldás.
a’ hadnak, vannak tulajdon tsatái a’ Szeretetnek: minden szerető katona. A’ Szeretet miatt is fázni és izzadni:
*Szeretet<tol> miatt is fáz<hat>ni és izzad<ha>ni
a’ szerelembe is szűkséges a’ tapasztalás, elmésség (vagy fortéllyosság) mérészség. A’ Szeretetbe is vagynak ám
*
ám Sor fölötti betoldás.
mind lesek, mind deprehensiók, mind ostromok,
*<...> ostromok
mind oltalmak, mind Triumfusok, mind Cládesek,
*
Cládesek Az l olvhtl. betűből jav.
mind Békességek, mind haragok. De
*
<d> De Előtte a vessző pontra jav.
a’ haragok mulandók: (fugáces) de kedvesek a’ békességek: de edgy meg nem külömböztetett Triumfus egyenlőképpen juvalja a’ gyözőt, és a’ gyözöttet.
*
gyözottet em.
Söt magok a’ győtrelmek – – – ah
*
Söt magok az <ugyan egy> győtrelmek – – – ah A magok a sor fölött betoldva, a névelő z-jét elhagytuk, az aha-ja A-ból jav.
nekem! Mit hallok?
*A kérdőjel felkiáltójelből jav.
Imhol a’ trombita. Ah, ez a’ jele a’ menetelnek. Álly meg, háládatlan! Miért futsz annyira?
*A kérdőjel felkiáltójelből jav.
Nem: a’ te pálmáidat nem kívánom elragadni tölled: kitsint kérek, óh kegyetlen: tekints reám; és
*
és Az é a-ból jav.
menny.
Gondolkozz, akár hol légy, ollykor az én győtrelmimről; és mondjad, a hiv Iréné, ki tudja, ha él é még?”