HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A’ Bagoly, és a’ Kótsag

*
[A jelen szövegforrás egyben tartalmazza a szövegcsoport címét is (Állatok’ Diálógusai), s utána a szövegforrás sorszámát (I.). Ezeket csak a szövegforráscsoportban jelenítjük meg.]
Hová teis illy késő éjtszaka, mikor néktek alunni kellene? Mitsoda kétségbe esett rettegéssel vonúltak a’ te több Társaid amott a’ tsoportos Nádak közé, a’ Zsombokok tövére?
Kótsag. Ártatlan Nemünknek végső pusztúlása, elhagyatja vélünk e’ valaha kedves Tavakat.*
Tavakat? A kérdőjel itt értelmetlen, elhagytuk.
Sok Kótsagot láttál é ottann eggybe gyülekezve a’ Zsombokok mellett?
Bagoly. Sokat, a’ mennyit még soha sem láttam, vén létemre.
Kótsag. De gondolnád é, hogy mind azok a’ Kótsagok ott vagynak, valamellyeket Békés,*
valamellyeket<...>, Békés A vesszőt elhagytuk.
Bihar és Heves Határi tartottak a’ Körös és Berettyó Fakadékibann?
Bagoly. Álmomba sem. – A’ ti Nemetek szaporább, mint sem eggy két Zsombokos gaz köztt elférhessen.
Kótsag. Most láthattad tehát a’ Kótsagoknak azt a’ szapora Nemét a’ mint te mondod,*
a’ mint te mondod Sor fölötti betoldás.
eggy rakásonn eggy alfőldi guba helyénn megférhetve.
Bagoly. De hogy lehet hát az meg? Talám sok rossz Doktor, ’s Bába van köztetek? vagy a Háborúba vólt Szűkség húllatott el benneteket?
Kótsag. Nem találtad el jó Öreg. Eggyik sem okozta. Egyedűl való bajunk a mostani Magyar Világ.
Bagoly. Hö, hö, hö! Majd elis röhögém*
elis <megis> Az áth. szó fölé írva. röhögém Az ém tetsz-ből jav.
magamat.
Kótsag. Valóságot beszéllek, véled játszani se kedvem, se üdőm nints. A’ József’*
A’ <Magyarok> József’
halála a’ Magyaroknak hazafiúsága, a’ Magyarok Hazafiúsága, a’ Kótsagoknak halál.
Bagoly. Hu, hu, hu! Mitis kell még vénségemre hallanom. Hu. hu, hu!
Kótsag. Te talám a’ mostani Magyar Világba semmit sem tudsz, minthogy egész nap tsak alszol, ’s azért nevetsz az én Beszédemre. Nem verte ki szemedből azt a’ mélly álmat a’ Puskák’ ropogása, melly egész Hajnalokonn ’s Estvékenn nyúghatatlankodtatta Körűlbelől*
Körűlbelől A K olvhtl. betűből jav.
ezen Rétek’ tsendességét. Úr, nem Úr, nemes, nemtelen, Vadász, Kúltsár, Kasznár, Gazda, Ispán, Számtartó, Tisztartó, Lokáj, Szakáts,*
Szakáts, <Fell> Kukta
Kukta, Fellajtár, Iró Deák, Patvarista, Cancellista, Concipista, Instructor, Hofmester, Frizőr,*
Hofmester, <Öltö> Frizőr
Öltöztető Vetkeztető,*
Vetkeztető A V olvhtl. betűből jav.
Agár, Visla, Kopó, mind a’ ki tsak vagy Úr, vagy Úri, hétről hétre itt tanyázott a’ Nádasba. Ki nem mertünk a’ Motsár közűl jönni, olly kedves vólt életünk.
Bagoly. Bohók! Tán azt gondoltátok bizony, hogy az Úri asztalnál kedves Vendégek vagytok, föve vagy sűlve? Hahó Ordas a’ Kutyából nem lessz szalonna! Igazánn a’ Sneffeket lövöldözik ’s ti féltek. Lám, pedig nekem tsak jobban lehetett vólna tartani, akkoris bátrann szúnyokáltam, annak a’ görbe*
görbe Sor fölötti betoldás.
vadkörtvélyfának óldalába, a’ mellyik ott van ni a’ Notárius akla megett.
Kótsag. De, öreg, nem a’ Húsunkért [A szöveg itt megszakad.]