HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Borbély József – Csokonai Vitéz Mihálynak
Tiszaroff, 1800. december 27.

Egész bizodalmú Drága Uram!

A’ midőn már nem is véltem, hogy az Úr ezen félre lévő mocsáros vidékekről emlékezzen; akkor vészem az Innepi Deák által hozzám küldött kedves Levelét, a’ küldött könyvekkel edjűtt. Valósággal nékünk Falusi Embereknek nagy jó az, ha ezen unalmas téli idökbe, több ártatlan múlattsagaink között, illy hasznossan, gyönyőrködtethetjük magunkat a’ könyvek olvasásával; reám nézve pedig, ez a’ választás szerencséssebb annyival, mivel a’ Poetákat különőssen szeretem. Gvarinit már ugyan láttam, ’s nálam is vólt darab ideig; de ő benne sőt minden Poëtákba ujjabb ujjabb gyönyőrűseget lehet találni.
Tassónak Amintassát, el kértem a’ proprietariussától, és kivansága szerént az Úrnak itt zárva küldöm. Ne terheltessen az Úr, munkájának végződésével, viszsza küldeni. Nyughatatlanúl várom annak nyelvűnkre való által tételét; reménlem fél esztendő alatt ki jő a’ sajtó alól; nem is kétlem, azon tűzzel lesz forditva, melly az Úrnak több munkáit is meg külömbőzteti. Én ugyan, mivel született nyelvemet különössen szeretem; ’s máskép is az olasz nyelvet igen rövid idő alatt, és már olly régen tanúltam, hogy nem vólna csuda, ha többszőri egeszségem változásai, ’s vilagi bajaim között el felejtettem vólna is egészen, sokkal örömestebb olvasok mindent magyarúl, mint idegen nyelven.
A’ ki egyébaránt szives jó indúlatiba ajanlott vagyok
Az Úrnak

Roff: 27dik Xbr. 1800.
lekőtelezett szolgája
Borbély Jósef
mk.

Majd el is felejtém, a’ Commenthurák eránt való utasítását az Urnak, és a’ kűldőtt igen különös verseket meg kőszőnni.