MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Vályi Klára – Csokonai Vitéz Mihálynak
Bécs, 1797. szeptember 29. előtt

Örvendetes hanggal repűlt hozzám Bétsben Leveled,
Mivel nem érdemlett betsem Párnássusra emeled,
Bár még egyszer kit ohajtok betses képed’ láthatnám!
Barátságunk’ arany lántzát tsatokkal felválthatnám.
Mit hallok! óh fényes Egek, egy jó Barátom akadt,
Szép levelénn bús szememből öröm víz’ árja fakadt,
Nyítva lelte bús szívemet a’ mellybe be-is zártam,
Galamb módra repűlt hozzám a’ mikor nem-is vártam
Fontos szavok gyász ködömbe arany oszloppá vála,
Mirrha gyanánt bús szívemre balsam il[l]attal*
ilattal em.
szála.
Nem lelem fel érdemimet illy megtisztellésednek,
Lészek hóltig imádója betses Úri Nevednek.
Édes kedves jó Barátom, válaszodat elvárom,
Barátságod’ ha megvetne, lenne örökös károm.
Azonba aztat hallottam, Mihály’ Napja most kerűl,
A’ mellyenn én kis Múzsám elhidd, hogy igen örűl.
Már a’ Rózsa a’ Narcissal virágját elhullatta,
Szép Nevedért Tuba Rózsa ezeket meghallatta,
Mert most nyilik, kedves szaggal illik a’ Rozmaringhoz,
Szép Nevedért mindeneknek drága illatokat hoz.
Élj soká kedves Barátom Virtusod’ példájára,
Ezt kívánja Barátjának Barátod Vályi Klára.