HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Csokonai Vitéz Mihály – Gáspár Pálnak
Debrecen, 1795. augusztus 18.

Tekíntetes Fő Notárius Gáspár Pál Úrnak
Csokonai V. Mihály
Víg Napokat!

Az én tsak itthonn világosodó Szemem tsak eggy kis Vidéket látott vala ki maga körűl, az ő Horizonját határozták holmi alatsony Falak, Jegenyék és Komlók, ’s én*
én Az é olvashatatlan betűből javítva.
azt gondoltam, hogy azok a’ Világnak Szélei, a’ mellyekenn kivűl látszik ’s hallik valami, de a’ mellyet fel nem vehetek.

Így gondolkodott magábann
Az eggyűgyű Otahajta,
Ki ollykor eggyet sohajta
Sorsánn puszta Kösziklábann.

Ő látván, hogy szűz Fényjébe*
Fényjébe<l>
A’ Nap az ő Partjánn jön fel,
Az ő Partjánn enyészik el
A’ Tengernek kék Vizébe.

Azt gondolta tsekély Ésszel,
Hogy eggy két vad Kőszirt között
E’ kis Szigetbe költözött
A’ Világ mind az öt Résszel.

’S*
Az ’S És-ből jav.
hogy annak minden Forgása,
Baja tsak abbann végződik,
Ha a’ Szigethez verődik
A’ szomszéd Tenger’ Habzása.

Ezt látván, melly messze terjedtt,
Gondolta, hogy van Valami*
A V v-ből jav.
Még arra, de nem tudja Mi?
’S Annak tudására gerjedtt.

*
Fölötte lehúzott sor: <Mig rá únván mind ezekre>.
De megúnván*
<hasztalan>
bőltselkedni
Tévelygő Gondolatival,
Elindúlt vad Társaival
A’ pusztákra Gyökért szedni.

’s Hát ím’ víg Kiáltásokra
Rendűl meg a’ Sziget’ Tájja,
’s Eggy Európai Gálya
Száll pompásonn a’ Partokra.

Mellynek Várából végtére
Nyájas Nézéssel ki lépe
A’ boldogabb Világ’ Népe
E’ sovány Sziget’ Szélére.

A’ több gyáva Barbarusok
Elfutottak Félelemmel,
De ez nézi meredtt Szemmel
Millyen nyájas Geniusok,

A’ kik Véle fogtak Kezet?
Kiknek Szívek olly jó olly Szent?
Rólok,*
Ról<l>ok
’s Hazájokról mindent
Sohajtozva elkérdezett.

E’ jószívű Idegenek
A’ mi tsak szép Valójába
És tsínos Európába,
Mindent elő beszélltenek.

Az Indus’ Szemét Könyv telte,
’S mihelyt*
Az m M-ből jav.
e’ boldog Megyébe
Hívták; ugrott Örömébe,
’S Barátit rendre ölelte.

Az én itt eddig tőlt Életem, és a’ Tekíntetes Uraknak a’ közelebbi Vásárkor lett ide érkezések, Tanátsok, és az én Öröm-tisztelettel lett elfogadásom vagynak ittenn előadva. Elfogadom tehát azt a’ Tanátsot, mellyre*
mellyre Az r b-ből javítva.
a’ Bőltsesség kötelez, a’ jó Szív édesget: de – a’ mellytől a’ Szűkség’ parantsoló Szava elkiált, és eliszonyít. Azért, mivel*
A mivel ha-ból javítva.
a’ Tekíntetes Úrnak olly Nemes Szíve vagyon, hogy az Érdemetlenreis tekínt, bátorkodok azon való Reménykedésemmel alkalmatlankodni, hogy eggy ollyan Állapotot, mellybenn*
mellybenn Az eredeti ből rag benn-re javítva.
tanúlásomat Esztendeig elvégezhessem, Tekíntetes Patai Úr, vagy Prof. Kövi Úr, vagy más hathatós Közbennjáró által szerezni,*
A szerezni keríteni-ből javítva.
avvagy tsak kimutatni méltóztasson. Bennem háládatos megszólgálóját fogja a’ Tekíntetes Úr feltalálni: és minekutánna Kegyes Pártfogóm’ segéllése által a’ Tudományok’ és Érdem’*
Erdem’ Az E olvashatatlan betűkből javítva, az ékezet elmaradt, em.
fényes oltárához eljutok, a’ legelső Ajándékot érzékenyenn fogom a’ jó ’s nemes Szívek’ Istenségének bé nyújtani, ’s az Úr’ neve lessz rajta. – Vajha adnák az Egek, hogy a’ Tekíntetes Úrnak annyi Ditsősége származna ebből, mint énnekem! – Ezt Rousseau is merte eggy Dedicátiójába óhajtani. De hiszen mikor nagyot akar tenni, nem az abból származandó haszon vagy Ditsőséghez méri tettét a’ jóltermett Szív. Debretzenben. Aug. 18dikánn.*
18dikánn A 8 7-ből javítva.
1795. sietve írtam; engedjen meg a’ Tekíntetes Úr; Éljen vígann és szeressen.