HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
[Kivonat a Linné-fordításhoz]








[XXI.]
800
L. Gibba.
Vizi lentse, béka lentse B. 41.
L. Polyrrhiza.
Typha Pálka.
T. Latifolia buzgány fű, Káka bot. Baka.
T. Palustris Háporja.
Coix Lacryma Sz. Jób kölesse. B. 42.
Coix Vulpina. Kaszabántó Motsári Sás. B. Sáté. 43.
B. Alba Nyirfa. 48.
Bet. Alnus Eger fa. 49.
Bux. Semper virens, Puszpáng fa és tsemete.
V. Pilulifera, Gombotsás v. szümőltsös tsalán.
U. urens apró
tsalán
U. dioica nagyobb igen tsípő.
M. alba. fejér eperj fa. 51.
M. nigra. fekete eperj fa.
X. Strumarium Deák mogyoro Diszno bojtorján Koldus tetű.
Szamár lapu. B. 52.
A. Blitum, Kerti ester-paréj. 54.
A. Cruentus. Bársony paréj veress paréj. B.
A. Caudatus Bársony virág. B.
M. Spicatum. Vizi kapor. B. 56.
S. Sagittifolia. Nyilfű. vizi nyil. B.
P. Sangvisorba. Vér állitó fű. B. 57.
Q. Ilex. Tőlgy fa. 58.
Q. Robur. Tser fa. Tölgy fa.
Q. Cerris kitsiny belü Tserfa Tzerefa. B.
J. Regia Diofa Var. ló v. tökös dio. Gyenge hajú dio. Késői dio.
F. Castanea Gesztenye fa. 59.
F. Silvatica Bik fa.
C. Betulus Gyertyán fa.
C. Avellana. Mogyoró fa Var. fejér, p<...>ej.
C. Colurna, Török mogyoró fa.
P. Silvestris fenyő fa. 60.
P. Pinea, szelid Fenyő. B.
P. Taeda Fekete Fenyő.
P. Cembra Cirbér Fenyő.
P. Cedrus Czédrus fa.
P. Laryx, Terpentinás veress fenyő Lezóri
P. Picea fejér Fenyő. Lútz v. keresztes v. szurkos fenyő.
P. Abies veress fenyő, Jegenye fenyő. 61.
Th. Occidentalis Élet fája.
C. Sempervirens. Török v. olasz, v. vad Tziprus fa.
C. Cascarilla Kaskarilla. B. 63.
C. Lacciferum Latka fa. B. 64.
R. Communis Nagy Sár fű, Tsuda fű Öt ujjú fű. B. 65.
M. Balsamina Momortika. In eresztő fű Balsamina. B. 68.
M. Elaterium. Vad Ugorka Havasi Ugorka. B.
C. Lagenaria Lopó tök
C. Pepo Disznó tök Var. Uri tök Dopletz Linka Tinka.
C. verrucosa Sár tök. B. 69.
C. Melópepó Koronás tök Ervári Dinnye
C. Citrullus Görög dinnye.
C. Colocynthis keserű sár tök, Török sár tök. B.
C. Melo Sárga Dinnye
C. Dudaim Dudaim Dinnye.
C. Sativus Ugorka.
C. Anguinus Kigyó v.
korbáts Ugorka Féltsinges Ugorka.
B. Alba Főldi tök.
XXII.
S. Triandra, Közöns. Fűzfa. 79.
S. Pentandra, Veress fűz fa.
S. Purpurea Tsigoja-fűz.
S. Viminalis Rekettye fa, Kender fűz. Kötő fűz. 80.
S. Alba. Fejér fűzfa.
V. Album. Fa gyöngy. 83.
P. vera. Pisztatzia dio. 84.
P. terebinthus, Terpentina fa. B.
P. Lentiscus. Mastiksfa. B.
S. oleracea Zőld paréj. Spinát. Kerti laboda. 86.
C. sativa. Szelid és Vad kender.
H. Lupulus Komló.
S. aspera Szúrós levelű fel folyó. B. 87.
S. Sarsa parilla. B. Szártsa gyökér. B.
S. China. Kina gyökér. B.
P. alba Fejér nyárfa Jegenye fa. 89.
P. tremula. Reszkető levelű nyárfa.
P. Nigra Fekete Nyárfa.
Rh. rosea Rósa gyökér. Olasz rósa. B.
M. annua Haslágyito. Szél fű. Disznó paréj. B. 90.
H. morsus ranae Vizi kapotnyak. B.
M. cocculus Hal maszlag. B. 92.
J. thurifera Temjén fa. 94.
J. sabina Tzipros fenyő.
J. communis Gyalog fenyő. Fenyő bokor.
Bors-fenyő.Töviskes apro fenyő.
J. Lycina Temjén fa. B. 95.
T. baccata Tisza fa. Tisza fenyő. Ternyő fenyő. 95.
R. Aculeatus Egér tövis. Pésma kóró. B. 96.
R. Hypoglossum Bájfű. Török fű. Nyak tsap fű.
Ló nyelvű fű, Pera fű. B. 90.
XXIII.
900
M. Paradisiaca Paraditsomi fige. 2.
V. album, Fejér Hunyor. Prüsszentő,
fejér zászpa, Ördög rakollya. B.
A. Schoenantus. Teve káka. 4.
H. Bicolor. Tatár köles. 5.
Hol. sorgum Indiai v. olasz köles.
Tzirköles. Tzirok. B. Aegilops Héla
7.
V. Cruciata Sérvés fű. Kereszt fű. B. 8.
P. Officinalis Fal fű. B.
A. Rosea Laboda eper. 9.
A. hortensis Laboda paréj. Vagy Pallida. Bétsi-Paréj.
Kubra. Veress Paréj. Német Paréj.
A. Patula Úti laboda. B.
A. Pseudoplatanus Jávor fa. 11.
A. Campestre Fodor jávor. Juhar v. Ihar fa. 12.
M. nilotica, Egyiptomi Akátz fa. B. 17.
F. excelsior, Seb v. Kőrös fa. 18.
C. Siliqua Sz. János kenyere. 21.
F. Carica Fige fa.
XXIV.
E. arvense, Teritő fű. Ló fark fű. Tálmosó fű. Kannamosó. B. 25.
E. fluviatile, réti v. vízi tálmosó fű,
békarokka, nagy fentő, vízi ló fark fű.
E. Hiemale kanna mosó vagy súrló, vagy simító,
vagy telelő tálmosó fű.
O. vulgatum. Kigyó nyelvű fű. B. Sz. György fű. B. 26.
O. Lunaria, Hold ruta. Kis hold fű. B. Lúd rettentő. 27.
A. scolopendrium, Szarvas nyelvű fű. B. 32.
A. Cetarachum. Kis lép fű. B. 33.
A. ruta muraria, Kövi ruta. B.
A. adianthum nigrum, Feketéllő Árva leány haj. B. 34.
P. Vulgare, Erdei édes v. vad édes vagy Angyal,
v. Sz. János gyökér, kő méz, édes paprág gyökér.
35.
P. felix mas
Paprágy, Páfrán, Perje, Ördög borda. 37.
P. felix femina
A. Capillus Veneris Venus haja. 40.
Trichomanes. Bojtor fű. 41.
L. clavatum. Földön fojó fenyő vagy moh. 42.
L. selagum Serke fű, részeg györgy fű. B. 43.
Schagrium Égő gyepű moh. 44.
P. commune, aranyos paprad. arany üstök. 46.
Mnium. Tsillagos moh.
Brium Gombás moh. 47.
Hypnum Ágas moh. 49.
M. Polymorpha Kövi máj fű. B. 55.
L. Pulmonarius Tüdő moh, Fái tüdő fű gálna fű. 60.
L. Caninus, Főldi moh, hamu szinű,
v. szeles, szűrke levelű, főldi moh.
61.
L. Plicatus. Szakállas fai moh. 64.
C. rivularis. vizi fonal. 72.
A. Cantarellus. Róka Gomba. Sárga varganya. 74.
A. integer Ur gomba.
A. muscarius légy ölő v. méreg gomba.
A. deliciosus Tövis ally gomba. 75.
A. Lactifluus. Kenyér gomba v. Galotza etc.
A. Piperatus Galambitza Keserű Gomba.
A. Compestris Tseperke gomba.
A. Georgii Sz György gomba.
A. Violaceus Kék hátú gomba. B.
A. Cinnamomeus Kék fű gomba.
A. equestris Lovas vagy Preszker gomba v. Ur.
A. fimetarius, ganéj vagy bagoj gomba. 76.
B. Igniarius Tapló gomba. 77.
B. Svaveolens Fűzfa gomba.
B. Bovinus Disznó v. Tinó
vagy Medve orrú vagy Hirip gomba.
78.
B. Subsquamosus Fai v. tőke
v. Pisztritz gomba.Főző gomba.
H. Imbricatum Tövisses Hasú gomba.
Ph. esculentus, Süveg v.
Kutsma gomba.Fekete v. szömörtsök gomba.
Ph. Impudicus Büdös süveges gomba. 79.
P. Lentifera. Köböl v. Kis lentsés gomba.
P. Auricula Bodza-fa-gomba. 79.
C. Coralloides
béka gomba ketske gomba Klaris gomba. 80.
C. fastigiata
L. Tuber Szarvas gomba.
L. Cervinum Szarvas gomba.
L. bovista et sqq. Pöfeteg fekete por gomba.
B. flabelliformis Bortermő Palma. 84.
C. Nucifera, Kókus Pálma. 85.
Ph. dactylifera Pálma fa.
A. Catechu Kateku B. 86.
1000