HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Az Özvegy Karnyóné
’s két Szeleburdiak
---------------
Víg Játék 3 Felvonásbann
---------------
Készitette Cs. V. M. 1799ben
eljátszották a’ Tanúlók
ugyan azonn esztendőbenn
Sept. 1ső Napjánn – az
Oskolába Csurgónn.
------------------

írta Gál L. 1807
Debrecz. Febr. 5kénn
-----------------
Játztzó Személlyek..
Karnyó, egy idős Kalmár
Karnyóné, ennek felesége
Samu, ezeknek fija.
Lázár, Kalmár Legény.
Tipptopp*
[A két név zárójellel összekapcsolva, utána írva]
, Szeleburdiak.
Lipitlotty*
[A két név zárójellel összekapcsolva, utána írva]
, Szeleburdiak.
Kuruzs, eggy személyben Doctor, Borbély, Chiromántista, Zsibvásáros, Poéta és Kosárfonó etc.
Boris., Karnyóné szoba Leánya.
Tündér.,
Tündérfi.,
-------------------------
A’ Játék esik Kanizsánn a’ Karnyóné Bótjábann*
Nincs aláhúzással kiemelve.
---------------------------------
Első Felvonás.
1ső Jelenés.
Samú és Lázár.

SAMÚ Lázár Deák vígyázzon!
LÁZÁR Ühm! vigyázzon, az illyen bolond ember hogy vigyázon? tsak mindég eszed nints, tsak Samú, no Samú, menjen Pokol seggibe, én tsak ollyan bolond mind kend nem bolond.
SAMÚ No no Lázár hisz az oskolába is tsak így teszek én, egye meg kend ezt a’ körtét, – én nem haragszom.
LÁZÁR Én pedig haragszom. *
<(mindég Samú Samú> A sor fölé beszúrva és áthúzva.
Samú tsak mindég Samú, kitakarodjon a’ botyábu, virga a’ gyereknek, osztán meg meg – más.
SAMÚ Kennek kezték, – a’ maga fijának mongya azt – azt mondta asszonyám hogy adjon a’ bótból ruhát a’ Kotsisnak, – meg annak az Úrnak, – ki hozzánk jár.
LÁZÁR Mellyik az a’ hozzánk jár? Zördög tugya, az is hozánk jár, – másik is hozánk jár, mind a’ világ tsak itt jár, – mellyik az a’ hozzánk jár?
SAMÚ Ha tudja, miért kérdezi, azt mondta Asszonyám hogy a’ Kotsisnak adjon két muselin köpönyeget, nyakba való keszkenőnek 8 rőf pukovai posztót, kalapra 20 rőf*
róf [em.]
arany-sujtást, nadrágra egy bokor strutz tollat, egy pár nád mézet, egy süveg narantsot, – annak az Urnak pedig a’ ki hozzánk jár, adjon egy pár gatyára való béllést, ujjas puszlinak való házi vásznat, ’s ezeket irja fel a’ Jegyző Könyvbe. Azonkivűl pedig nékem adjon Kantusak való patyolatot, Asszonyámnak pedig, minthogy kevés esze van, küldjön egy fabábot, meg egy magába fel állót, hadd játzon vele a’ bolond.
LÁZÁR ha ha ha! mi a’ menkű Samú, – magába fel állót, – ha ha ha! az Asszonnak haha ha! fa báb kell, azzal lehet kitsin játszani, hahaha, bizony bolondnak mondasz te Samú, hahaha! hogy adhassam én azt neked? tsak menj visza menj visza te egy kitsin bolond vagy, én nem kitsin.
SAMÚ Én nem vagyok ollyan, bolond mint Asszonyám jön.
2dik Jelenés.
Karnyóné és az előbbiek.

KARNYÓNÉ Jaj bizon tán a’ Kolompár Nánival múlatott a’ Lázár hogy ollyan jó kedve van? tsoétó Lázár?
LÁZÁR Tsoétó bizon. Az a’ Tátár látott 8 rőf posztóból nyakravalót, a’ Samuka ollyan Comissiót parantsol az Asszonnak, hogy a’ bizon [senem láttam senem]*
A K671-es kézirat alapján másolási hibából kimarad rész. [Em.]
halottam. Tsak kérdezed az Asszon.
KARNYÓNÉ Ej te te kis bohótska, most megint elment az eszetskéd, azt a’ Commissiotskát sem tudtad meg mondani a’ Lázárotskának. Mitsoda az Istenért egy nyakravalótskának 8 rőf posztótska, eredj fel kis bohótska, a’ szobátskádba, egyél almátskát, szilvátskát, – könyvetskét, hahaha, bizon majd magamnak is félre megy az eszetském, – a’ könyvetskédet ne edd meg, hanem vedd a’ kezetskédbe, meny tanúlni a’ több gyermetskékkel. Samu elmegy. Hát Lázár annak az uratskának?
LÁZÁR Melik uratskának? az tsak mind uratska, mind uratska, gazdagnak, szegénynek, ifjúnak, öregnek, idegennek, városinak, az tsak mind uratska.
KARNYÓNÉ Eb a’ lelke Lázárja, bizony gazdává lesz a’ nyakamonn, menjen ki, és írja fel a’ Lipittlotty Úr számára.
LÁZÁR Istenem Uram, ma meg meg a’ Lébedloty, Istenutseg, majd mit is mondok? az a’ Lébedloty. Istenem Uram, tsak hordani, tsak hordani, drága minden, soha pénzt nem látni se nem hallani, most sem pénz, mi lesz már ebből?
KARNYÓNÉ Mi lesz? Kontó lesz. Kennek tsak mindég jár a’ szája, – irja be kend a’ könyvbe, ’s mikor egyéb dolga nem lesz Kennek tegye fel Kend Kontóra.
LÁZÁR Van itt már Kontó, látya az Asszon, arra is tsak a’ papirost vesztegetjük, – több a’ Kontó mint a’ netto. – Tsak a’ tavalit olvasom el:Kontó azon portékákról meleket Her Volfgang Lébetlotty de Gölöntsértelek izved azonság Karnoné Asszonyság butyábúl elhordátod: Comesiója: 10dik Jan. Fársángi Maskerád’ Bálra egy egész ökör habitushoz, mind összve Rft. 63 Kr. 41. Ide jött, 2 ökör szarv, nad, mint az enyim, röhögésnek okáért – – 1 – 1 ½.Egy félviselt ökör bika fark a’ Dámák’ múlatságára, – a’ boldogút Úré Féle – 7.20dik Febr. Tántzra való egy pár portzelán sarkantyú. – – 1 – Detto. Egy mantseszter tsizma krongold steklire a’ leg ujjabb Ámsterdámi módi szerint – 14. – 6.3dik Mártij. Egy varó párna, melybe elől egy forte piánó van bé tsinálva – a’ varró párna facit – Rft. 145 ½ a’ forte piáno, a’ mint szokott Kr. 20. 1a April. Világ szerént, és mások múlatságára Aprilisi bolond lévén az Úr eltört a’ botba 7 pár Khinai portzelán findsát, ’s eggy Kaposi vizes korsót, – az Úr elnevette magát, de azért még is – 37 – 59.19k May. Elvitt egy Silkrót Frantziás kalapot a’ hozzá tartozó Conductorral – – 16 – 16 ’sa’t. Hiszen lássa az Aszon, maga lássa meg, így bizon nem győzi az ember, tsak Kontó tsak Kontó – osztán semmi sints a’ Netto.
KARNYÓNÉ Ah! édes Lázárotskám! ha az az én szegény férjem, az a’ szép férjem, jó férjem élne, az Isten nyúgossza meg, Lázár, most a’ bótotskánkba sem férne a’ portéka, – magam is az ölembe hordoznék egy kis portékátskát, – de látja Isten ember, a’ szegény Özvegy asszonynak, vagy kell vagy nem, mindenhez támaszkodik, – hisz én bizony nem a’ Legényetske után esenkedem, – távol légyen, az Isten mentsen meg, hanem tsak azért nó, hogy a’ világ’ nyelve ne légyen az emberenn, – azt mondják hogy a’ férjfi tsak ennyitske légyen ni (mutatja a’ vas tűjét)*
Nincs zárójelben. [em.]
tsak férjfi az a’ háznál, tsak Isten áldásotskája az – De, piszt, piszt! az Isten hozza, – majd kiugrom a’ bőrötskémből, tsak tsendesenn legyünk, – mint a’ hal a’ varsába, – júj! majd kiugrom a’ bőrötskémből. Nézze tsak nézze édes Lázárotskám jön a’ Lipitlottyotska. – Óh édes Lelkem férjem, ha te most élnél, az Isten nyúgosszon meg.
3k Jelenés.
Lipitlotty és Karnyóné.

LIPITLOTTY Jó reggelt kívánok az Asszonnak, én az Asszont szeretem, tsak azt sajnálom, hogy illy félig meddig való őltözetbe van ollyan félig meddig való szerentsém tisztelni. Lássa az Asszony, én tsak első vagyok úgyé? a’ leg ujjabb Pesti módik felvételében, és pedig egyedűl tsak az Asszonyért, – sőt hogy kevesebbet mondjak tsak az Asszon’ szívéért.
KARNYÓNÉ Jó reggeletskét kívánok, de még nem is láttam többet az Uratskát illyen furtsán őltözve, bizony szintúgy nevethetném haha nó; de hol a’ menkütskébe is vette azt a’ rendes libériátskát, igazán hogy mi Fiatalotskák, – tsak akkor látjuk meg, mikor már az Uratskák belé is bolondulnak, hogy ezzel a’ szótskával éljek.
LIPITLOTTY Fránya kis szótska, de – tsak úgy van az, a’ ki az ujjabb Magyar módit nem esmeri – Asszonyságtok igazgatja a’ nadrág állást, de mink legalább a’ sinórozást nem bízzuk rájok – ez a’ legujjabb Pesti módi, – ebbe az Asszony engem tsak betsűlhet – az illyen ruha alatt jó szív lappang.
KARNYÓNÉ Az Úr a’ maga leg ujjabb módijai szerént vezérli az én tapasztalatlan szivemet a’ leg ujjabb módikra. A’ bizony szép ruha, előszőr a’ móldont is nevettük, hogy két színű vólt – de most már hozzá szoktunk – ’s a’ ki ellene szóll, azt nevetjük ki és azt mondjuk róla, hogy moldonabb az a’ ki a’ moldont meg esmeri. Az Urak már most nem tsak a’ színbe mutatnak kettőt, hanem a’ viseletbe is. Forma matéria.
LIPITLOTTY A’ mind jó – de van é most az Asszonnál valami jó féle Thea?
KARNYÓNÉ Van igen is, leg jobb pedig, van Császár Thea, originalis Lapponiai.
LIPITLOTTY Meg engedjen az Asszony magának, talám Japponiai.
KARNYÓNÉ Már édes Lelketském, mi Özvegyek tsak ollyan terminusotskával élünk, az Uratskák jobbann tudhatják.
LIPITLOTTY Nohát most tsak itt hagyom, tsak tétessen félre az Asszon valami fél felöntőre valót, – mert tegnap úgy tetszik mintha egy bolhát vettem volna észre, majd a’ szobámat mindenütt össze lotsoltatom véle, talám majd megöli (Veszi a’ kalapját.)*
A színi utasítás nincs zárójelben. [em.]
KARNYÓNÉ De ne menjen még el az Úr! bizon ha az Úr nints velem ollyan vagyok mint a’ szedetlen szőlő vagy szöllötske, – én nem tudom mi Isten tsudája, ha az Úr itt nints velem, ollyan nagy viszketegség minden tetememben, hogy, nó – nem is gondolhatom el, – tán az idő okozza, – vagy mi?
LIPITLOTTY Elkell mennem Édes hallya! azt ugyan tudom hogy nálam nélkűl nem lehet el, – de tsak még is elkell mennem. Mert hijjába, – Úri ember bótba mindég nem lehet.
KARNYÓNÉ De vissza fog jőni az Úr, úgy é? mert bizon, – bizon tsak vissza jöjjön ám úgy é szívetském?
LIPITLOTTY A’ mint kedvem tartja.
4dik Jelenés
Tipptopp és Lipitlotty.

TIPPTOPP Áh! alázatos szolgája az Úrnak, örvendek hogy tisztelhetem az Urat, és pedig vídám ortzával, – ’s éppen igen szép hábitusba tisztelhetem.
LIPITLOTTY Jó szerentsét kívánok az Urnak! Mi a’ Tatár, hol vette az Úr ennek a’ rendes módinak ideálját? úgy segéljen ollyan mint a’ trávestált Virgilius, vagy a’ millyen világot az Olasz mercátimágók hordoznak.
TIPPTOPP Az igaz hogy ez a’ leg ujjabb Párisi módi éppen ollyan, – de nem is tsuda, mert most az egész Paris tsupa il mondo inverso, ez a’ valóságos Párisi újj módi, lássa az Úr most már, illetlenségnek tartanák elől bé gombolni a’ kaputot, hanem hátúl szokás; a’ puderrel való haj fejérités ki ment a’ módiból, mint hogy külömben is szűk a’ gabona. Hanem a’ fekete haj, és Kinrusz púder kedves a’ Párisiak előtt, mert perse a’ korom tsak oltsóbb mint a’ búza.
LIPITLOTTY De hát azt az egy pár tsizmát fódozni viszi az Úr a’ Vargához?
TIPPTOPP Ah! tehát talám hát még az Úr még nem tudja, a’ Németek a’ kalapjokat a’ hónok alatt hordozzák, ’s hajadon fővel járnak. A’ Frantziák erre ráúntak már, – mezit láb járván a’ Tsizmájokat – így hordozzák – más példa: a’ Bétsiek tsak az állokig szokták betekerni a’ nyakokat, e’ tsekélység, noha a’ Magyarok ezt is soknak tartják, a’ Párisi újj módi nyakra való kötéshez egész lepedők kívántatnak. – Más példa: a’ Németek tsak az orrok’ környékét tubákozzák be, de a’ mái Frantziáknak tsak a’ szemek tsillámlik ki a’ tubák közzűl
LIPITLOTTY No az ugyan rendes módi, a’ mi engemet illet én fél Versáliáért sem válalnám fel a’ mai módi szerént a’ Párisi Gavallérságot; De hát ez a’ nagy átkozott kép mit keres az Úr mejjén, – hiszen lám a’ járást is alig teheti tőle, – tán Ámulétum az vagy mitsoda?
TIPPTOPP Ördög sem Ámulétum! járatlan az Úr a’ Párisi újj módiban, a’ Németek el kapták a’ Galánt Frantziáktól hogy kedveseiknek mejj képét nyakokonn és kebelekbe hordozzák; De a’ Frantziák most már többre mentek, kedveseik képeit egész regálra festetik, rámába tsináltatják és úgy hordozzák. – Más példa: a’ Frantziák között a’ férjfiak is szoktak apró arany karikát a’ füleikenn hordozni, de most, már ní! millyen nagyot viselnek.
LIPITLOTTY Rendeseket kell hallani az embernek! Mi is tsak modizunk, tsak módizunk, ’s hányjuk vetjük egy felé más felé, – ürgetjük forgatjuk gondolatunkat, – viseletünket – De a’ Párisiak talám az agyvelejeket is fonákúl fordították?
TIPPTOPP De hát még a’ Dámákat látná az Úr, akkor tsudálkozna és nevetne ám! – nem az a’ Dáma, a’ kinek leg parányibb zsebbe való kutyája van, hanem a’ kit leg több Anglus szelindek kisér – ollyanok mint egy borjú. Most Etűiz helyett egész szubládokat Toalettéhez való einriktungokat hurtzoltatnak magok után, mert ott már mostann minden órában újj köntösbe kell őltözni, ha az ember magát szóba kevertetni nem akarja.
LIPITLOTTY A’ mind meg lehet, ha egyébb dolgok nints; – hanem most már nékem is dolgom lévén, és igen fontos dolgom, hosszasabb Professiót a’ Párisi újj módiról nem halgathatok – magamat recommendálom!
TIPPTOPP No de! kérem alássan, ha szabad kérdenem, hová hová?
LIPITLOTTY Majd meg nézetem az inasommal, ha nem jöttek é ki a’ számjaim a’ Lotteriánn?
TIPPTOPP Ugyan úgyé? ’s az Úr is szokott játszani a’ Lottériánn?
LIPITLOTTY Külömben sem. Vólt is már rajta aprolékos nyereségem. De most feltettem már magamba hogy vagy sokat vagy semmit sem.
TIPPTOPP Azt tartom, az utólsót leg könnyebben meg kapja az Úr, – jobb biz a’ mi kis pénzetskéje van, – meg kémélli, – szükségeit potólja vele.
LIPITLOTTY Úgy tsak az Urak beszélnek – De hidje el az Úr, hogy most ollyan bizonyos vagyok a’ 25 ezer forint nyereségébe mint ha már a’ tenyerembe vólna.
TIPPTOPP Isten szavából tudja az Úr?
LIPITLOTTY Gondolnám, mert a’ melly számokat most feltettem, azokat most meg álmodtam, – az álom pedig; kivált a’ Lottériára nézve tsalhatatlan, – ezeket a’ számokat álmodtam meg 1, 2, 3, 20, 23.
TIPPTOPP Már azok ugyan Curiosus számok! lessz szerentsém látni azt az álom látást, melybe ezek a’ számok be jönnek?
LIPITLOTTY In Compendio elmondom: azt álmodtam a’ más éjjel: hogy én két matskát árultam, három Dáma majd meg veszett érte, úgy kérte húsz krajtzáronn. Valami vén Asszony oda jött, – huszon hármat igért érte – már éppen neki akartam adni, de tsak egy Pótra vólt nála: a’ matskákat felvetettem a’ vállamra, – éjj! – de isz a’ többi nem tartozik a’ Lottériára! – tsak azt akartam mondani, hogy én a’ számokat így álmodtam meg: egy Potra, két matska, három Dáma, húsz krajtzár és ismét huszon három krajtzár. A’ matskákat tsak tzirókáltam – egyszer felserkentem.
TIPPTOPP Uram! a’ Párisi leg ujjabb álmos könyvek is azt mondják: a’ matska paráznaságot jegyez.
LIPITLOTTY Magamat recomendálom!
5dik Jelenés
Tipptopp és Lázár.

TIPPTOPP Jó reggelt kívánok Lázár Deák!
LÁZÁR Isten hozta az Urat, Isten hozta, kérem alássan tessék le űlni – tessék!
TIPPTOPP Köszönöm Lázár Deák, köszönöm, hát mi ujjság van mostanába?
LÁZÁR Ah! bizonn az most a felével kevéssel udvarolhatok – hanem in specie most vala nálunk az a’ Vásáros Úr kinek itt által ellenbe van a’ bótyá, derék a’ féle Úri Ember. Beszélli hogy az a’ hires frantzia Vezér Generál Lásci vissza húzta a’ maga táborát Málta városáig, – és így már a’ Frantziák túl nyomattattak a’ Pisegri vizén, és*
és A sor fölé beszúrva.
hogy a’ Török basa admirál Nelson a’ Helvetziai Hajós sereget egészen semmivé tette – néki privát levélbe irták hogy a három hatalmas Császár mellé társúl állott a’ Burkus Császár is – és hogy már tsak a’ Genuai Király tart frigyet a’ Frantziákkal.
TIPPTOPP Hát Bonapártról nem hallott valamit Lázár?
LÁZÁR Egyébként semmit sem, hanem egy Frantzia katona beszéllé tegnap a’ botunkba, hogy már igen öreg ember lévénn, letette a’ szolgálatot és Báróságot kapott.
TIPPTOPP Hahaha! bizon rendes, még azt nem hallottam.
LÁZÁR Az a’ hír is foly kedves Úr, hogy a’ Frantzia Admiralis Tipo száeb Velentzére étszakának idején rá ütött, de a’ Várhoz a’ nagy kősziklák miatt hozzá nem férhetett – az bizon ránk nézve nem igen hasznos újjság mert határos lévén Triestel, Niderlándal és Grétztzel, a’ honnan a’ Császári fábrikákból kapjuk a’ portékákat, a’ kereskedésünk szenvedni fog – és még – sokkal drágább lesz minden – Hanem ellenbe a’ Török Császár Vezére Passzvándoglu 8ad fél száz Lovas spáhival a’ Rajna mellett Szent Domingóba beütött 1200 Frantzia képviselőt hadi fogollyá tett. – Egy Pesti Correspondensem azt is írja, hogy ott a’ Kávé házakba – –
6dik Jelenés
Karnyóné és az elébbiek.

KARNYÓNÉ De azt bizon nem köszönöm meg az úrnak, hogy még tsak fel sem jön hozzám, már egészen elis felejtettem az Úrnak a’ formáját is.
TIPPTOPP Legtisztább szívű szolgája az Asszonnnak, Énnekem az Asszonyt látni mindenkor fő fő szerentsém, – de az az egy világi baj reánk nézve, hogy gyakorta a’ leg kedvesebb szerentsénkkel nem lehet élnünk, édes kedves asszonyság, szívem többet szóll, mint szám mondhat.
KARNYÓNÉ Alázatosan köszönöm az Úr mindég vidám, jeles és udvariás, mi ketten meg egygyezünk, a’ Lipitlotty Úrral nem jött össze valahol az Úr? mi kettenn könnyenn meg edgyezünk
TIPPTOPP Másra kevés gondom szokott lenni, ketten könnyenn meg edgyezünk.
KARNYÓNÉ Lázár! az Obester Úr most izent ide, hogy azt a’ kis pénzetsék ki fizeti, ezt a’ kis Kontótskát vigyel el hozzája, és betsülettel szóljon, és tisztelje nevetskémmel.
LÁZÁR Ipen készen van, – alazatos szolgája.
TIPPTOPP Igaz biz az! sajnálom kedves Asszonság, hogy kurta szerentsémet, szívemnek nem kis fájdalmával félbe kell szakasztanom. Parolám vagyon a’ Kastélyba. Reméllem két órára ismét gyönyörködhetem nagyra betsűlt személlyébenn kedves Asszonságomnak. Addig is tsókolom kezeit.
KARNYÓNÉ Tehát vissza várom az Urat, alázza meg magát egy kis ebédetskére.
TIPPTOPP Az ebédet nagyra betsűlöm, mivel az által hosszasabban legeltethetem repeső szemeimet az én Tárgyamonn. Ádiő.
KARNYÓNÉ Boris! (Boris felel a’ palotából. Parantsoljon!) Jöszte légy itt a’ bótba míg a’ Lázár megjön.
7dik Jelenés.
Boris és Tipptopp.

TIPPTOPP Boriskám, Boriskám jöszte jöszte valamit mondok
BORIS Jaj be régenn nem láttam az Urat, egész ujság nálunk.
TIPPTOPP Dejszen nem lennék én nálatok újjság édes Boriskám, tsak te engem abba segítenél, a’ mit már másszor*
masszor [em.]
is említettem néked, hogy tsak az Asszonyodat hozzám hajlandóbbá tennéd.
BORIS Ő hajlandó az Úrhoz, de így vegye fel az Úr: ő egy férfiat nem adna az egész világért, az Urat nem adná valamennyi férfiért, Lipitlottyot pedig ezer ollyanért sem adná mint az Úr.
TIPPTOPP Hisz az a’ bezzegje a’ dolognak, édes Boriskám, azt kellene éppen érettem véghez vinned, hogy az Asszonnnál nagyobb Grátziába jöhetnék mint az a’ Kótyomfitty Lipitlotty, – te azt legjobban ki tudnád játszani, ha engemet igazán szeretnél, – igazán szeretszé hát édes Boriskám?
BORIS A’ bizon rendes, – az Úr azt kívánja én tőlem hogy szeressem, az Úr pedig előttem valja meg hogy mást szeret, sőt még engem kiván a’ más szeretetébe eszközűl felvenni – kissebb vagyon én mint sem a’ Karnyoné Asszonyság Kedvesét bátorkodjam szeretni.
TIPPTOPP Óh be furtsa gyermek vagy te Boriskám, be furtsa gyermek vagy! hát gondóltadé hogy én azt a’ Vén bolondot szerethetném, átkozott szem vólna az a’ ki már azon kapna, arról már elénekelhetnéd ám édes Boriskám hogy:
Szeme nem sír, még is nedves,
Képe rántzos, foga redves,
Horgas lába tittyen tottyan,
Sovány fara, eggyet lottyan.
Még is noha hidegvette
Legényes a’ szedte vette
Óh Uram őrizz meg ettől
A’ Vasórú Kísértettől.

Vén ugyan vén a’ kurvannya,
De van ezüstje aranyja.
A’ mellybe ha markolhatnék
Hozzá jobb kedvet mutatnék
Tsak pénzébe*
pénzebe [em.]
lennék vice
Meg ölelném Histórice
Férje lennék az erszénynek
E’ kén a’ szegény Legénynek

BORIS De hol a’ manóba tudta az Úr azt a’ furtsa nótát tanúlni, ugyan szépen kimegy.
TIPPTOPP Régi Párisi nóta. De fére tévén a’ tréfát, az egész dolog arra megy ki, hogy én örömest elszeretném venni Karnyóné Anyám Asszonyt, nem az ő kigyelme betsűletes személlyéért, mert az a’ kankalékos ludvértz kapna az ollyan öreg vázon, hanem azért az egy két ezer Forintotskáért a’ mit tóldásba kapna az ember vele, mert a’ mint, egy elmés Poétánk mondja: három a’ szükséges dolog pénz pénz pénz.
BORIS Tehát az Úr alkuba botsátja a’ szerelmet, és az Úr szive rá van nyomtatva a’ Bankó tzédulára?
TIPPTOPP Szív, szeretet, mai világba ezt a’ kettőt mindennek árúlják szóval, de a’ valóság tsak ollyan kettővel tsak kettpővel köz, mint Én és Te Boriskám.
BORIS Az Úr tsak mindég rá veszen engem a’ szeretetre, az Úrért mindent meg teszek az Asszonnál, de annak a’ jutalma a’ lessz, hogy az Úr össze kelvén a’ mi asszonyunkal, el is fog elis tartozik hagyni engemet, és én akkor szegény jó szívű leányka, – én*
en [em.]
akkor – áh! kedves egy Úr.
TIPPTOPP Ne félj édes Boriskám, te leszel Karnyóné Asszonságnak, vagy is már akkori időhöz szólvánn Madám Tipptoppnénak belső szoba Leánya, és így Mossiő Tipptoppnak is belső szoba leánya – naturaliter, az öreg Asszony úgy is sokat benn űl, sokat alszik sokat betegeskedik –’s kiél akkor boldogabbúl, mint mi ketten? – hát még ha edgyet mondok, vén már az Asszonyod mint a’ bűn, egyszer az Isten meg könnyebbíti ágya szalmáját – ’s miért ne lehetne az ő szoba leánya az ő Férjének Feleségévé – ? no most Boriska mit gondolsz?
BORIS Ah! édes remények! parantsoljon velem az Úr mindent, – Lipitlottyot még ma leg nagyobb ellenségévé teszem az Asszonynak.
Duetto
TIPPTOPP
Semmi tsak rá*
ra [em.]
tudjak űlni
a’ Banyára
Ő mag nélkűl fog ki dűlni
nem sokára
Bezzeg Úr lessz ám Tipptopp
És Tipptopné hop! hop! hop!
akkorára! – !

BORIS
Akkor ám a’ tzifra tálba
így piszkálok
És az úttzán módisálba
sérikálok *
sérikalok [em.]
Úri Asszony lessz Boris,
És az Úrnak szászszor is
Grátulálok.

TIPPTOPP
Hej! de míg rá hűlne bőre
vígadozzunk

BORIS
Házas pár képpen előre
játszadozzunk

TIPPTOPP
Én el veszlek eb legyek.

BORIS
Én az Urhoz elmegyek

KETTENN
alkudozzunk.

Második Felvonás
1. Jelenés.
Lipitlotty magába

LIPITTLOTTY Hahaha! Tsak látom hogy szerentse fija vagyok én; ehol még szegény legény karakterrel kellett parádéznom, – ez a’ Vén bolond Karnyóné a’ bőségíg tartott ruhával pénzel, azt gondolta a’ nyomorúlt vén banya, hogy én őtet szeretem, szerette pedig a lidértz, egy illyen legény a’ ki az ifjába is válogathat, én egy ollyan világ rugtát, – hahaha! boldog Isten! Be meg tud az ember bolondúlni a’ szeretet miatt, már hiszen ha valami érzékeny, virágjába tüzébe lévő Leánykán esne, annyira tsak nem tsudálnám – de a’ Vén bolond Karnyóné, tsak gondolja el már az ember – hisz egy idős a’ Posta úttal, melegsége is tsak annyi van mint a’ nyári kályhának – hányann tsalták meg tsak tudtomra is? – még is hitt nékem a’ bolond – azt gondolta fenekig tével*
Értsd: téjfel, tejföl
vagyok, pedig szakállamra mondom, inkáb venném feleségűl a’ Kanizsai tsonka tornyot – dejszen most meg tanúlhatja az én példámból, mennyit hihet akármelly banya is a’ fiatal legénynek – óh édes számjaim – 25 ezer forintot érő kedves számjaim, ti szabadittok meg engemet attól az alatsonyságtól, hogy én a’ Vén Karnyónénak pénzért hízelkedjem – áldott Lottéria! – áldott vólt a’ ki felis találta – nyúgodjon békével még a’ haló főldjébenn is. Óh édes számjaim kedves számjaim – most mindjárt Postára űlök, – megyek Budára, – megyek és miért – oh áldott szerentse azért a’ szép 25 ezer forintért! – de hát az a’ szép, az a’ kedves Karnyóné – ? Ott üsse a’ Guta – most már tyúk pásztoromnak sem venném be, hahaha! még előre nevetem majd perel magába a’ vén tátos – de kukkanni sem mér a’ 25 ezer forintos Lipitlotty Úr előtt.
2dik Jelenés
Lipitlotty, Lázár és Samú

LIPITLOTTY Jónapot Lázár!
LÁZÁR Isten hozta Isten hozta az Urat, tessék leűlni – most épen szép ujságokat*
ujsagokat [em.]
hallottam –
LIPITLOTTY Mit Lázár?
LÁZÁR Gibráltár Fő vezér, Sámpionet várát ostrommal meg vette, és hogy mi mostanába, igen nagyon meg vertük az Ánglusokat.
LIPITLOTTY Az elég örvendetes újjság – hanem Lázár itthonn vané az Asszony?
LÁZÁR Szolgálatjára az Úrnak – még most ebédenn is frisen vólt, hanem ebéd utánn valami nehézségét érzette – a’ szokott nyavalyája jött rá –
LIPITLOTTY Mitsoda szokott nyavalyája?
LÁZÁR Avval nem szolgálhatok – azt tartom arany ér –
LIPITLOTTY Bizon nagyon sajnálom (félre szóllal: eb sajnálja a’ vén dögöt.) Hanem Samuka! ezt a’ levelet vinnéd el a’ Boriskának – hanem meg ne mutasd Asszonyádnak – Asszonyádnak pedig mond meghogy én egy kevéssé Budára felfordúlok, mihelyt onnét megjövök, tsak így mond, hogy mindjárt – gyűrűt váltok vele.
SAMU Értem, értem,*
ertem [em.]
– az Úr mindjárt – gyűrűt ád azért a’ levélért?
LIPITLOTTY Nem nem, szegény Samuka, a’ levelet vidd a’ Néninek, én meg Asszonyádnak gyűrűt hozok.
SAMU Értem értem, de hát nékem mit hoz az Úr?
LIPITLOTTY Éj tsak eredj sietve, – mert én nem késhetem – néked fa pénzt hozok –
SAMU Jó lesz bizaz – köszönöm az Úrnak, most mindjárt vissza jövök érte.
LIPITLOTTY Siess hamar – Samú elmegy
LÁZÁR – S – akarám mondani hogy az Ánglusokat igen meg vertük 600 Fregát elesett – másik 600 rabbá esett – minden napon várjuk őket ide Kanizsára – reméllem az Úr többet hallott felőle –
LIPITLOTTY Azt tudom hogy mostanába sok Frantzia fogoly Tiszteket hoztak erre befelé – és Istennek légyen hálá még többet is küldenek gyözedelmes seregeink – de – hogy Ánglus Fregátokat is hoznának Kanizsára – az még előttem hallatlan újság. Hanem Lázár Deák! énnekem most elkell sietnem – az Asszonyságot tisztelje nevemmel, most annyi időm sints, hogy elbútsúzzam tőle – ha Budáról haza jövök, fogok néki újjsággal kedveskedni, és pedig ollyannal – a’ millyet még nem látott nem is hallott.
LÁZÁR Magam is ki kikérem kedves Úr, ha valami újságokat méltóztatik hallani, légyen szerentsém magamnak is – ott inkább van szerentséje az embernek az a’ félékhez – inspecie: hogy benn vané még Egyiptomba Generál Telegráfus? – és hogy igaz é hogy a’ Frantziák tsak ugyan feltalálták már azt a’ messze pukkantó levelet, – melly szerént a’ levelet postánn elküdik, és mikor az ellenség felszakasztja, a’ Cópertából egy mást éri úgy omlik ki a’ sok*
sok A sor fölé beszúrva.
bombi.
3dik Jelenés
Karnyóné és az elébbiek

KARNYÓNÉ Ezt érdemlem én az Úrtól, – ezzel jutalmaztatja meg az én sok szívességemet – elkellé hinnem, hogy az Úr tsalárd, álnok, és hitetlen lelkű?
LIPITLOTTY Mit?
KARNYÓNÉ Azt, hogy az Úr színnel mézzel angyal, valósággal pedig egy meg testesűlt kan ördög. Ezt érdemlettem én az Úrtól, ezt – az Úr – majd mit is mondok?
LIPITLOTTY Mi háborította úgy meg az Asszont, nem illik az egy ollyan személyhez – az Asszony akar engem vádolni? – és ez által érdemtelenné tészi arra, hogy én szerettem – még pedig olly igen szerettem – mint most.
KARNYÓNÉ Mit keres hát az a’ levél?
LIPITLOTTY Levél? az a’ levél hogy mit keres, már hogy az a’ levél mit keres – hisz a’ levél tsak levél.
LÁZÁR De még elis felejtettem*
felejtetem [em.]
mondani, hogy a’ Frantziákra a’ Gallusok is rá támadtak – a’ minthogy már szinte –
KARNYÓNÉ Ördög vigye a’ Kend Frantziáit – Lipitlotty így kellett engemet a’ magam szolgálója előtt gyalázatba keverni – szolgáló előtt – phi! – szégyen gyalázat – szép ember – osztán az Úr félig magyar, félig német – meg is tetszik, hogy kívánhatja az Úr tőlem hogy azt elszenvedjem – az Úr embertelen ember értié – ah! mert ha most valamit nem néznék, fizesse le az Úr a’ Kontóját, – fizesse, most mindjárt egyszeribe, ebbe a’ nyomba, huntzfutság nem emberség – fizesse le az Úr, – és ha nem, majd tudom én mit tsinálok, disznóság – az Úr egy tzudar ember vólt, én tenyeremen hordoztam, ’s most mutatja meg – mitsoda levél ez? az Úr nem szóll? szólok hát én, fizesse le az Úr a’ kontót, térjen vissza a’ maga tzudarságába, és ne merjen olly vakmerő lenni, hogy meg tsúfolt nevemről emlékezzen. Lázár hol az a’ Kontó?
LÁZÁR Itt van. Nad*
Nagy-ból javítva.
mint nyótz Curens – jobb is bizon fizetni.
LIPITLOTTY Hisz a’ Kontó tsak hadd maradjon, nálam mindég megtalálni a’ mivel tartozom, hiszen tsak nem szököm el – hogy is szökném én él egy olly kedves személytől, mint a’ millyenért az Asszonba – élni és halni szerentsém van.
KARNYÓNÉ Előttem az ollyan tsapodár szók még el árúlják az embert tsak a’ kontót fizesse ki Lipitlotty, és azután se éljen, se haljon érettem, – én az Urat mindég szerettem azt nem tagadhatja, szeretem még most is – ah! jobbann szeretem mindeneknél, – de, hogy e’ szeretetemnek hasznát vegye, már arra magát érdemetlenné tette.
LIPITLOTTY Kedves Asszonyom! az asszonynak szoba leánya hűségtelen, én azt régen észre vettem, és nagyonn sajnállottam – mert olyba tartottam, mintha magamat sértett vólna meg, – régen*
regen [em.]
is*
is A sor fölé beszúrva.
akartam már mondani az Asszonnak, de hogy meg hitt tselédjét fundamentom nélkűl gyanúba ne ejtsem, az alkalmatosságra várakoztam, tudjaé az Asszony, hogy ő azzal a’ mézes mázos Tipptoppal nagyon össze szürte a’ levet, – ha nem tudta, tudja meg most észre vettem, hogy a’ leány kész akármelly Legényért az Asszonyt elárúlni, hogy ezt saját probám által tudjam azért küldöttem hozzá azt a’ levelet. Légyen az Asszony nyúgodtan, és hidje el, hogy az Asszonyt, Lipitlottynál senki jobban nem szereti és hogy az ő igéreti szentek az Asszony eránt. Még is az Asszony a’ Kontóról beszéll – eb az*
az Utólag beszúrva.
annya kontója – hát a’ mi szeretetünk tiszta napfényét kontó fellegek is ködösíthetik – ? – én ha az Asszonnak vólnék – – most el szégyenleném magamat –
KARNYÓNÉ Édes angyalom meg engedj – gondolatlan bosszúságomnak – meg bántottalak goromba gyanúmmal, Egygy huntzfut Leány – áh! a’ méreg is forr bennem – de hiszen – ha nem szerettelek vólna, nem is aggódtam vólna éretted – a’ szerelem aggsággal jár – meg engedj – szeretlek óh igen nagyonn szeretlek, meg engedj – és ha te is szeretsz vedd kedvesenn tőlem ezt a’ 3 xxxet néked többé nints Kontód – nints nálam egyébb kontód – a’ szerelem édes kontójánn kivűl.
LÁZÁR De mit is tsinál az Aszon? Zeb a’ lelke ki fizeti meg? magunk is adósok*
adosok [em.]
vagyunk a’ Bétsbe.
KARNYÓNÉ Halgasson Lázár – az Úrnak többé nints Kontója –
LIPITLOTTY És tehát többé én nékem nints kontóm – köszönöm az Asszonnak – egy szó hát annyi mint száz én felmegyek Budára, és az Asszony engemet soha sem lát.
KARNYÓNÉ Isten őrizzen, én soha sem látnám az Urat, oh je! mit gondol az Úr?
LIPITLOTTY Igen is én azt gondolom, hogy én az Asszon kontójára semmi számot nem tartok már, – az Asszon se tartson már semmit is az én szívem kontójára.
KARNYÓNÉ És én szegény özvegy!
LIPITLOTTY És a’ szegény özvegy, özvegy marad mint eddig vólt. Gondolkodjon koporsóról – ’s menjen idvezűlt férje után az örökké valóságra, – mi ifjak még egy kevéssé itt akarunk múlatni – a’ siralom vőlgyén adiő.
KARNYÓNÉ Igen érzékenyenn tréfál az Úr – ebbe a’ matériába nem örömest hallom a’ tréfát.
LIPITLOTTY Ne tsalja meg magát Asszonságod, én nem tréfálok, értse meg a’ tréfát, én 25 ezer forintnak a’ Lottéria által urává lettem, Asszonságod pedig egy köz Kalmárné – én egy fiatal Gavallér vagyok, a’ kinn minden kap, – Aszszonságod pedig egy ollyan 60 esztendős ütött kopott hasadt hegedű, a’ kit a’ sátán se tudna már kanaforiázni, én eszemmel tudok élni – az asszony pedig egy vén bolond.
KARNYÓNÉ Hitetlen bestia! még azon felűl tsúfolkodsz is – óh édes szegény férjem ha te most élnél az Isten nyúgosszon meg, boldog egek! miket is kell szenvedni az embernek és kiktől és mikor, – te kóldús kutya, a’ ki az én korpámonn tanúltál meg ugatni, te hetyke kakas, a’ ki az én szemetemenn taréjosottál meg.
LIPITLOTTY Kukurékó!
KARNYÓNÉ Te hitetlen lelkű! te kényes disznó, te világ sepredékje, te tzigány, uh! Lázár Deák adja azt a’ vas röföt, uh – hadd verjem ki még a’ fogát is a’ kurva kergetőnek uh! – uh te akasztófára való, ki a’ bótómból, (’s elesik).
LIPITLOTTY És kérem az Asszonyt moderálja magát! tsak illyen ám a’ ki az indúlatoktól megrészegedik. Az Aszony a’ harag miatt is elesik, a’ szerelem miatt is elesik, én meg mondom egy szóval, hogy az Asszonynak valamint eddig sem vólt esze: úgy ez utánn se lessz, nem várom vissza a’ Complimentet ádiő!!
KARNYÓNÉ Jaj jaj, te ördögök edénye! jaj fejem, jaj vékonyom, jajjaj szegény férjem, az Isten nyúgosszon meg akasztófára való.
LÁZÁR Lám meg mondtam: no most kontó, jaj fejem, jaj vállam – a’ kontó – sem egésség sem pénz se legény, se kontó – Lássad most az Asszon – pedig én is elmegyek a’ Botyából.*
Botyá – [A másik kézirat (MTAK K671) alapján emendálva.]
4dik Jelenés
Karnyóné magába:

Jaj átkozottak! bizon mind elhagynak, bizon kétségbe kell esnem, óh! édes szegény férjem ha te most élnél az Isten nyúgosszon meg, ehol biz úgy maradok mint a’ felmagzott saláta közt az ijesztő, én nem tudom mit néznek bennem hogy ollyan vénnek tartanak, hisz az Isten sokakat meg áld tartós Ifjúsággal, én leg alább nem vagyok ollyan megvetésre méltó, hiszen ha nem hiszik próbálnák meg, – de a’ világ tele van balítélettel, – óh te álhatatlan és hitszegő, be nem tettem vólna fel felőled, jól van jól, az özvegyek édes gyámola bészedi az én könyhullatásimat az ő tömlőjébe, és te, te – környűlmetéletlen szívű elnyered még méltó jutalmadat, engemet elhagytál, engemet meg tsúfoltál, az ég büntessen meg tégedet, és kellete koránn vágjon ki az élők sorából; de mit mondok? hitetlen, élj te, élj, mert én téged most is szeretlek, én inkább meg halok, meg, – vesszek el ha meg nem halok – óh Uram hozd el az én órámat,*
orámat [em.]
ennyire meg vagyok tsúfolva – és én még is –
5dik Jelenés
Samu és Karnyóné.

SAMÚ Asszonyám lovazzunk lovazzunk no Asszonyám nó!
KARNYÓNÉ Eredj bohó, hogy lovazzak én?
SAMÚ Ejnye azt se tudja Asszonyám, vegye a’ lába közzé azt a’ vasröföt – osztán –
KARNYÓNÉ Ah édes fijam, tsak te ne vólnál, majd lovaznék én messze, messze, a’ más világ felé.
SAMÚ Elmegy Aszonyám az Operentziás Tengerig, – jaj! vigyen el engemet is, majd úgy meg lovazzunk a’ Tengerenn hogy!
KARNYÓNÉ Gyermek gyermek, jobb vólna biz az árvák Attyához fohászkodnál, én úgy is meghalok.
SAMÚ Jaj édes Asszonyám ne haljon meg, ha meg hal bizon maga is meg bánja
KARNYÓNÉ Az igaz fiam hogy meg bánom, hogy élek azt még jobban bánom, azt pedig hogy éltem mindenek felett bánom, – lásd a’ szegény Atyád is mindég ollyan beteges vót, pedig óh Istenem, a’ mi leg keservessebb, menyetske koromba ollyan petyhütt vót a’ szegényke, ólly édes szegény férjem, hát ha most is élnél – az Isten nyugosszon meg.
SAMÚ Én is sirok édes Asszonyám, én is siratom az én szegény petyhütt Férjemet, óh édes szegény petyhütt férjem, oh, oh, oh!
KARNYÓNÉ Óh kis bohó – oh oh oh! – édes szülöttem magzatom, eredj menj a’ patikába, mintha rosszúl érezném magamat, a’ mint hogy rosszúl is érzem, hozzál egy kis álkörmöst – meg egy kis – dejszen tsak ezt a’ papirost mutasd, tsak Gotliktól a’ Legénytől kérj, ha pedig a’ Gazda betalál jönni, és kérdeni találja, minek? tsak azt mond fijam, hogy az egereket vesztjük elvéle, érted?
SAMÚ Értem értem.
KARNYÓNÉ Mit mondassz hát?
SAMÚ Azt, hogy adjon Isten jó napot a’ Patikás Uramnak, Asszonyám kotlik, az egerek pedig rosszúl vannak, ha a’ gazda bénem talál jönni el akarjuk veszteni, adjon nékem az állomra körmöst, osztán ezt a’ papirost mutassa meg.
KARNYÓNÉ Jaj bolond tsinálta kis fattya! – nem merem másra bízni, – nesze tsak vidd el ezt a’ papirost, semmit se szólj – a’ mit adnak – hozd el.
SAMU Ú Adjon hát Asszonyám egy krajtzárt – hadd vegyek siflit ott a’ Patikásnál.
KARNYÓNÉ Ne azt is meg adom, tsak siess. – Egek! soha sem hittem, hogy az ember rá unhasson az életre, most érzem hogy terhemre van az élet – óh te hitetlen! tsak a’ fijamnak – ennek az egy rossz kölöknek, tsak ennek vólna el élni való elégséges*
<esz>elégséges
esze, úgy tetszik könnyebbenn válnék meg a’ Világtól.
6dik Jelenés
Tipptopp és Samú

TIPPTOPP Hová hová Samuka?
SAMÚ A’ Patikáshoz – asszonyám rosszúl érzi magát, mert körmöstől elvesztek az egerek – azt nézzem meg othonn vané a’*
g-ból javítva.
gazda, vagy pedig tsak kotlik – papirost küld néki asszonyám.
TIPPTOPP Hadd lám azt a’ papirossat.
SAMÚ De hát othonn vané hát a’ gazda? mert ha othon nints azt mondta asszonyám hogy ne is mutassam.*
mutassa [em.]
TIPPTOPP Otthon van othon, no tsak adsza, – mordiö mit látok? tsupa Ársenicum, valóságos egér kő, – e’ nem jónak a’ jele, no tsak eredj Samu.
SAMÚ Adjon hát az Úr egy Krajtzárt medve Czúkorra.
7dik Jelenés
Tipptopp és Boris ’s Kuruzs

Tipptopp magába:
Már gyanitom mibe van az egész dolog, bizonyosan Lipitlotty rútúl bánt a’ Kalmárnéval, – ő a’ bolond Budára ment, az asszony pedig kétségbe esett, – bizonyosann úgy kell lenni. Lipitlotty meg látta a’ ki tett számokat, és elhitte hogy valósággal azok jöttek ki a’ Lottériánn – igaz hogy mondta is az Expeditor hogy jó szómért és pénzemért éppen azokat tette ki a’ táblára és azután mintha tsak tévedésből esett vólna – úgy rakta ki ismét a’ valósággal kijött számokat – Tsakugyan elértem hát tzélomat, és Lipitlotty bolonddá lett – eddig Veszprém felé jár valahol – és a’ mint az ő kevély Lelkét esmerem, tsúfúl vált meg a’ kalmárnétól melly miatt az talám Ámborába is jött, – könnyen meg lehet – most nekem vígyáznom kell, ha az asszony magát meg őlné, oda lenne minden plánumom – majd bemegyek czirkálni, valamit talám kitanúlhatok – a’ Boriskát is majd körűl veszem, tanátsot adok neki, és veszek tőle – de haha éppen Boriska. Nóta. Boris Danol
Csurgoi kintsem hallodé,
Kanizsán lakom tudodé
Haj! ’s Kanizsára gyerebe
Csókba feresztlek ide be!
Dejsz magam úgy is be megyek
Hogy veled ismét kilegyek
Bé fogad engem a’ major
Majd mikor érik a’ Bajor.

TIPPTOPP Othonné az asszon Boriska?
BORIS A’ bótba van.
TIPPTOPP Te veled akarok szóllani.
BORIS Tessék ide fel jönni, tsak magam vagyok.
KURUZS Sok ezer jókkal mint meg annyi karbunkulusokkal körűl koszorúzott jó napot kívánok – és Comprecálok úri kegyes Grátziájának. Nintsé belső nyavalyája*
nyavalyaja [em.]
az Urnak? nem akaré eret vágatni, vagy mostanába köppöjt hányogatni úri tagjaira, vagy magát reparáltatni? Vagy, akármijét arannyá változtatni – inspecie, azt a’ botját – vagy nem akarjaé jövendő sorsát hallani, – mikor házasodik meg – lesszé szép felesége – hány fija lessz, – hány leánya – mellyik szabóval varrat legszebb nadrágot – makk adutba nyéré többet vagy a’ tökbe – el vész é az a’ szümölts az óráról, – vagy több nő? ’sa’t? Akaré valami avúlt ruhát ezűst gombot adni, vagy venni – viseltes gatya madzagot – el vásott lakatott, – bé irott papirossat, maradék gánitzát & cet. Vagy akaré az úr fazekat drótoztatni, pipát köttetni – rostát*
rostat [em.]
korrigáltatni, vagy pedig a’ mi*
a’ mi A sor fölé beszúrva.
ehez*
a’ mi-ből javítva
hasonló mesterség, névnapi köszöntőt, halotti butsúztatót – paszit vagy lakadalmi salutátziót – vagy más ehez hasonló kupetz poësist parantsolni – – vagy nó kosárt is köttetni – ’s – több a’ féle ejus modi.
TIPPTOPP Ki tudna ollyan sok közűl már választani? tsak egy szóval mondja meg kend mitsoda ember kend – mi a’ mestersége?
KURUZS Óh édes Dominatiom! nagy
sok az én Professiom,
Professióm hat hét féle
melly kell szolgálhatok véle
Pénzért mindennek szolgálok
Sok ’s nagy tsudát producálok
Esmernek kitsinyek nagyok
Halja meg az Úr ki vagyok.
Doctor Borbély Alkhimista
Kéznéző Kiromántista
Zsibvásáros és Drótvonó
Poéta és Kosár fonó. –
Ez már mind egyre megyen ki
Nem tud hozzá jobban senki
Exclusive inclusive
Úr is vagyok respective.
Mit tetszik hát demándálni?
Nálam mindent feltalálni!
’S meg mutatom hogy bolondok
A’ kik engem – majd mit mondok!
TIPPTOPP Bizon sokféle Tudomány egy Cáputba! de még is, miért hogy ollyan rongyos.
KURUZS Jaj lássa az Úr ezeket
A’ méla mesterségeket
Noha rongyba mutogatják Még az ebek sem ugatják.
TIPPTOPP Nohát producáljon edgyet belőlök valamellyiket, tőlem is kap kend valamit.
BORIS Tsak verset mondasson vele az Úr, már én hallottam tőle – ollyan szépenn ki megyen mintha tőre szednék.
KURUZS Az is meg lehet – mért nem? éppen van egy nálam – a’ mellyet még előre meg irtam a’ következendő Karátsoni jeles innep nap utánn esendő Szent János neve napjára – ha azt – értjük – hiszen ha tetszik – elolvasom.
TIPPTOPP és BORIS gyszerre Haljuk Kuruzs Uram hallyuk!
KURUZS Köszöntő Versek, komma mellyek punctum irattattak nagy *
<Bé>
Betsületes bizadalmas az is nagy B JámBor Nótabéne a’ bor tsak kis *
<b>
b. Keresztén–tény*
Kereszt<y>én –tyén
é? régen pörölnek rajt – keresztyén felebarátunknak Gráblás Martiny Jánosnak, Helységünknek – már sok időktől fogva a’ köz jóba fáradozó nagy G Gonosz birájának – nékem különös jó akaró kedves komám Uramnak – A capite tisztességes és nagyra betsülendő nevének tiszteletére és egy úttal az én komámnak az ő hitves élete párjának ’s kedves Tsimotáinak e’ jeles naponn származandó örvendezésére – nékem pedig egy kis Kollátzió végett való áldomási befordulásomra írattattak. – Nemes Somogy Vármegyébe helyheztetett Csurgó Mező Várossában Karátson havának 21 dik Deczembris napjánn – Anno – itt tsak ugy irtam Aõ – de ez Ellipsis és arra megy ki hogy Anno – sietve édes komám Uramnak a’ Darunál lévő Vendégfogadóba írtam*
íram [em.]
K. R. Kuru’s Péter
Szomorúság Háborúság
Tőlem távol álnak
Mert víg napra, úgy mint mára
Hajnalkorra víg órára
Eljutottunk fel viradtunk
Szent János Napjára.
Azért nékém zengő nyelvem
Ékés nótával zeng
Párnássusnak, Helikonnak
Hegye vígsággal reng
Piros Hajnalnak szépsége
Hajnal Csillag ékessége
Mosolygással pirossággal
Derűl fényessége.
Gondolkodna ha szólhatna
Orféus notája.
Ha penghetne és Zenghetne
Klio muzsikája.
Most vidámságát mutatná
Hárfájánn ujját futtatná
Ugymint a’ Szent János’ napját
Hogy vigann múlatná
Múljanak el Húljanak el
Bánatid napjai
Derűljenek terűljenek
Rád áldás árjai
Ellenségid hátráljanak
Szent Angyalok vígyázzanak
Az Úr Isten úgy éltessen
Hogy több számos János napját
Kend Komám tőlthessen.
A kerék ég örömmel ég
Emberek vígságánn
A’ szép Csillag vigann villag
Az ég karikájjánn
Mennyi fűszál, a’ földönn áll
Kedvet annál többet talál
Kit a’ halál le nem kaszál
E nap illy rendbe áll
Dixi duxi Dárótzi
Boris Húgom kapard ki.

BORIS Ejnye Kuruzs Uram – de szép no – ejnye no be furtsa no – de hát nékem tudna’ é valami szép rigmust irni ollyan Leánynak valót?
KURUZS Má mér ne tudnék – ? tudom én már millyen kell az ollyan Léánynak – éppen Pünköstkor vittek el tőlem eggyet a’ Kömpactorok – azt tartom a’ legjobb lessz. Nóta.
Hármat ellett a’ fűrjetske fű renden tsipke
Óh te tsók gyerere nyenye nye retye tye etc.
Gyüj bé hozzám édes*
édes A sor fölé beszúrva.
Kintsem feküdj az ágyamra
Oldozgasd meg tsets fűződet kösd a’ dalmányomra –
Óh te tsók gyerere nyenye nye retye tye.
Gyüj bé hozzám Kedves*
Kedves A sor fölé beszúrva.
Rósám egy tál borsos lére
Megborsoltam sáfrányoltam készén várlak véle
Óh te tsók gyerere nyenye nye retye tye.
A’ kit adtam jegy gyűrütskét tedd a’ kis ujjodba
Ha ki mégy is ha be jössz is még emlégetsz róla
Óh te tsók gyerere nyenye nye retye tye.
Óh be szép Teketória
Csak légyen Kanafória
Ez egy pótrás Istória
Hozott a’ Kompaktória.

8dik Jelenés.
Samú és Tipptopp ’s Kuru’s.

SAMÚ Halja az Úr halja az Úr!
TIPPTOPP Nó ki az?
SAMÚ Vettem ám medve tzúkrot – vettem bizon meg siflit is.
TIPPTOPP Te vagy Samú! Gyöszte tsak – gyöszte, hát egyebet vettél é?
SAMÚ Vettem ám Asszonyámnak egy Katulyát, meg egy üveget – ni! –
TIPPTOPP Hadd lám Samú! hadd lám! Tökélletes árzenicum valóságos egér kő! ejnye ejnye! mire nem megy az ember no.
SAMÚ De megne egye ám az Úr – mert azután hogy veszi bé Asszonyám?
TIPPTOPP El tserélem – ne Samú vidd el édes Anyádnak – most már örőlök – tsak jó vége lenne ezen tserének – majd a’ Lipitlotty szállására megyek – meg nézem – megtudakozom – mitsoda móddal ment el Kanizsáról? vissza jöné vagy tsak Budánn fogélni abból a’ 25 ezer forintból.
KURUZS No édes Dominátzióm
Lessz é hát occupátzióm?
Gút nacht salutátzióm
okfelé van vocátzióm!!
TIPPTOPP No Kuru’s jöjjön hát a’ házamhoz lessz nálam – ha egyéb nem, hol mi ollyan módiból ki ment Párisi izé.KURU’S Tak’s qvalis tsekély ruha
TIPPTOPP Jó lessz az ollyan MazurnakKURU’S
Fiát voluntás az Úrnak!
9dik Jelenés
Karnyóné és Samú.

KARNYÓNÉ Samú mit tsinálsz? siess, nékem minden minúta egy esztendőt tesz mostann.
SAMÚ Nó Asszonyám van orvosság tsak egér legyen – úgyé? egérrel eszi ezt meg Asszonyám? nékem is adjon ám belőle – főve lesz vagy sűlve?
KARNYÓNÉ Adtze édes fijam –ah! tsak tégedet ne látnálak – könnyebben venném be ezt a’ halálos port – dejszen az Isten gondot visel rólad – veszne inkább a’ jószágom tsak az eszemet hagyhatnám neked Testamentomba – édes fijam – Te már engemet hónap nem látsz.
SAMÚ Hát osztán hónap mit eszem?
KARNYÓNÉ Toros kaposztát fijam – azt is az Anyád torjába – eredj tsak végy magadnak egy pár vajas kiflit (Samú elmegy.) Fijam Fijam, Isten hozzád! te többé engem nem látsz Isten hozzád!
10dik Jelenés
Karnyóné magába.

Óh dugába dűlt remények
Oh Legények óh Legények!
Oh Lipitlotty! szívem kinja
Gonosz mindnyájatok tsinja –

Én meghalok hitetlenek
Az én Karnyóm utánn menek
Mindjárt nem lessz most egy Dáma
’S hibit rabjaitok száma!

Nem szántok é hitetlenek?
Mindjárt Karnyóm után menek
Gyertek még egy kitsint várok
Míg a’ bót ajtóíg járok

Jaj nem jön szavamra senki,
No hát lelkem ki innen ki.
Még is egy két pertzet várok
Míg a’ nyoszolyáig járok.

Jaj nem jő szavamra senki:
No tsak lelkem ki innen ki,
Majd jó szivvel látnak mára
Pilátushoz vatsorára.

Más nóta.
Óh irtóztató nagy kétség
Óh más világi setétség
Hunnyatok el szép tsillagok
Én tsak setétbe ballagok

Párkák, Lidértzek furiák!
Republikánus Frantziák
Megtestesűlt kan Angyalok
Fogjatok el már meghalok.

Harmadik Felvonás.
Pántomino*
Alatta – – jellel kihúzva egy fél oldal.
Jelenés.*
Nincs számozása.

Lipitlotty és az Elébbiek.

LIPITLOTTY Itt van, tsak ugyan itt van az a’ huntzfut, halál és bosszú állás hah! te tökélletlen lelkű, vén kurvának vérénn keresztűl kivánok rohanni utólsó veszedelmedre, te vóltál az a’ ki engemet gyalázatba kárba és kétségbe ejtettél, te hamisítottad meg azt a Lottériát, szólj reszkess és halj-meg! (melybe lövi.)
TIPPTOPP Uram irgalmazz, oda vagyok – jaj – !
BORIS Oh Jeszusz!
SAMÚ Jaj tejem! jaj tálam!
LÁZÁR A’ bizon rutságos dolog!
KURUZS Rettenetes gyilkosság,
Merő azon pihóság!!
LIPITLOTTY Megérdemlette a’ gaz ember! – tsak gondoljátok el! az expeditort meg vesztegette, hogy az én elámításomra, tegye ki egy két óráig az én számjaimat, azutánn, mintha confuzióból esett vólna, a’ valósággal ki jött számokat rakja ki; és így látjátok engemet millyen rettenetes galibába kevert, mind magamra mind erre a’ jó lelkű Asszonyságra nézve. Sümegenn vettem észre megtsalattatásomat, ott a’ Státziónn újj Posta lovakat akartam váltani, ’s hát látom hogy egészen más számok vannak kitéve, azonnal vissza fordúltam, ’s hát látom hogy ithonn is már azok a’ számok vannak kitéve. – Már minden tudva van előttem – meg érdemlette a’ halált – még egyszer agyonn lövöm – de hát az Asszony aluszik? vagy tsak tetteti?
SAMÚ Az egereket akarja el veszteni!
BORIS Jaj Uram az Asszonyunk oda van – az úr ölte meg!
LIPITLOTTY Mitsoda? én öltem meg?
BORIS Az Úr bizon – de az Isten megis veri az urat – mert az úr gyilkos, az Asszonyunkkal is úgy bánt – az osztánn az Isten irgalmazzon meg bünös lelkének, mérget vett be – már most ez is halva fekszik, az a’ jó lelkű úr is halva fekszik – az Isten meg veri az urat – verje is meg!!!
KURUZS Uram! had nézzek az úr tenyerébe, – én próbált ember vagyok – ez az élet ér, ez a’ szív ere, ez a’ szerelem ere, ez a’ vágás itt így megyen, a’ másik meg arra megyen – Uram! sok ember tenyerét néztem, jártas költes Kiromántista vagyok, – de – az úr – hanem meg ne haragudjon ám – titkos mesterségemre esküszöm – hogy az Úr soha el nem kerűli – botsánatot kérek – *
<Az akasz>
soha el nem kerűli az akasztófát.*
akasztofát. [em.]
LIPITLOTTY Éj!
KURUZS Kérem, kérem, mindjárt meg mutatom: ez a’ húzás középbe az urat jelenti – ez a’ hosszann nyúló húzás, mi vólna egyébb kötélnél – e’ pedig matemátice is egy valóságos akasztófa. – No most – mit tud rá az úr felelni?
LIPITLOTTY Bolond!
KURUZS
Illy szép úrral virágzó fa
Lőn egyszer az akasztó fa; – dejszen semmi –
Te rád pedig édes Lyányom
A’ sors vetést imígy hányom
Hogy a’ szíved igen ledér –
Magad pedig hasatt vedér.
Rólad rosszat mond Csizio
Jeled vagy bak vagy Skorpio –
’S a’ mint mutatja a’ tenyér
Nálad mindennapi kenyér –
A’ te útad nem követses
Nálad a’ szép Legény betses. – De meg áljunk! –
Látja édes Lipitlotty Úr
Az Asszon már tajtékot túr
Ha más belé Kristélyt nem szúr
Elszakad benne a’ bel húr –
Májját a’ méreg ellepte
Melly ellen hasznos recepte
Keresetlen fát találni
Azzal a’ talpát piszkálni
Az is jeles istoria
Hogy a’ verikátória
Ha rá teszik az orára
Feltámasztja két órára. –
De ez az Úr ki itt fekszik
Már a’ sírtól nem menekszik
Már ennek a’ Praescriptio
Csak az egy végső ádio –
Hanem annyit még is teszek
Adják ide ha van eszek
Eggyet mássát, nem vész kárba
El adom a’ Zsibvásárba –
Úgy is sok úri személlyek
Kik szegények de kevéllyek
Ösök javát utóljára
Küldik hozzám Zsibvásárra.

LIPITLOTTY Száz ezer Ördögök! Iszonyodjamé magamtól? szerentsétlen Asszon, szerentsétlen Ifjú! kegyetlen áldozatim! – itt a’ bűnös – itt a’ bíró, – itt a’ bosszú álló – elégedjetek meg! – ez az óra! – más világ fogadj be engemet! (meg lövi magát.)
KURUZS No fel sültél akasztófa
Hazudott a’ másik strófa.
LÁZÁR De már e’ bizon tsak sok – az is puff, ez is puff
SAMÚ Osztán Lázár meg meg puff?*
A másik kéziratban (MTAK K671) ezután a következő sor jön, valószínűleg másolási hibából maradi ki: Puff bizon Zsámuká, másik is puff
BORIS Ah! Jészusz! én itt hagyom ezt a’ házat – a’ világért sem mernék az éjtszaka itt hálni – ah! Jészusz!
KURUZS Ah! per deum immortálem
Jerusálem Jerusálem!
!Jelenés*
Nincs sorszámozva.


KARNYÓ Jó estét édes gyerekeim! hát hogy vagytok – az Isten áldjon meg benneteket! Jaj bizon azt gondoltam soha sem érhetek el idáig – soha sem juthatok el azt gondoltam – hogy tsak nem láthatom ma meg Kanizsát – De hát ti nem is szóltok fijaim? talám bizony nem is esmertek?
LÁZÁR Mitsoda ilen ember ked ilen este?
BORIS Tsak menjen kend ki Isten atta – beteg van a’ háznál!
KURUZS De nékem mintha rémlene
Hogy ez az Úr ki a’ fene!
SAMU Jaj édes atyám uram édes atyám uram, – de régen nem láttam édes Uram atyámat – ni ni édes Asszonyám beteg – hozotté nékem valamit a’ vásárról?
KARNYÓ Hoztam édes fijam – nesze ez az utólsó kenyeremnek a’ maradéka. Ezt meg betsűljük, mert a’ te apádnak aranyaknál is betsesebb vólt ez: Piskóta gyanánt edd ezt édes fijam – Te valál a’ ki leg előszőr meg esmértél – Te, a’ ki magadat is alig esmered – mások pedig okosabb létekre ihol 3 esztendő alatt egészen elfelejtettek. Tsak édes fijam nem tagadhatja meg magát a’ természet, az vagyok én a’ kinek te gondolsz ennek a’ Háznak Ura, én – én a’ szerentsétlen Karnyó.
BORIS Ah Jeszusz! hol jár a’ mi jó Urunk! bizon talám éppen az égből szált le erre a’ szomorú napra.
KURUZS Igaz, hogy e szomorú nap
Im kell Doctor Hóhér és Pap.
KARNYÓ Az igaz édes Boriskám az égből szállottam hozzátok, mert az ég’ karjai vezéreltek engem minden útaimban – Ihol tudjátok hogy én most 3 esztendeje lessz, kereskedés végett Grétzbe ki mentem és akkor Grétz és Triest között az akkori időben, az ottann kóborló frantziáktól – áh! még mostan is előttem a’ vér szopo Tigrisek képe! elfogattattam, mindenemet feldúlták, még a’ rajtam valót is lehúzták – Tsak egy fillért se hagytak nálam – Én mint a’ féle kereskedő ember eleget protestálgattam nékiek – de azokba az emberiséget levetkezett emberekbe semmi indúlat nem találkozott, – én a’ kétségbeesés miatt össze találtam kapni Tisztjekkel a’ ki tsak annyiban külömbözött a’ Tartományt pusztitó Haram basától hogy selyem posztóból vólt a’ kaputja, szóról szóra mentt a’ dolog, már akkor – bilintsre vóltam téve, – úgy bánnak ezek a’ hatalmokba esett jámborral – engemet a’ kéttségbe esés és a’ méltatlan velem való bánás sokra vitt – nemzetjeket, vad erkőltseiket, sőt neveket is kárhoztattam – mit nyertem vele? – A’ vezér qvártéllyára behurtzoltak – engem anarchistának, aristokratának, rojálistának, a’ köz tsendesség meg háboritójának – emigránsok barátjának – az egyenlőség ellenségének – a’ nemzeti jussok felforgatójának – az emberiség’ motskának – és még Isten tudná elől számlálni – minek is neveztek – engemet minden mentségem nélkűl fogságra Mantuába küldöttek, abba a várba, a’ mellyet ők az ő kevély lelkekhez képest győzhetetlennek tartottak.
LÁZÁR ’S Mantuába vólt az Úr Principális Uram? halotam az erős város – ott szakad a’ Nilus a’ Mozelába – de nem tudom melik országba vagyon – azt bizon nem tudom.
KURUZS
Hüm! – Mantuja est Mantuja
Non procul a’ Genuja,
Scit jam Dominatio Tuja
Merre nyílik kapuja.

SAMU Hahaha! – – Alléluja – – !
KARNYÓ Itt vóltam én fogva édes fijaim sok ollyan érdemes emberekkel, a’ kik az ott uralkodó eszelősségnek baráti nem vóltak – sok józan életű – józan erköltsű emberekkel szenvedtem én egygyütt, a’ kiket a’ világgal játszó Frantziák az emberiség pártfogása mellett az emberiség ellen üldöznek és sanyargatnak – de hálá légyen – a’ mindeneket bőltsen vezérlő Istennek! – eljött valahára az az idő a’ mellybe a’ világnak 3 hatalmas Császárja az Oceánusoknak megtántoríthatatlan Monarchájával felkőlt az emberiségnek köz ügye mellett a’ neki bizakodott gonoszságot valahára meg tanította a’ hadnak – az igazságnak – az emberiség’ erejét, hatalmát méltóságát, rettegni, tisztelni – és Istenleni.
SAMU Kuruzs Uram találja ki mit eszem én ma!
KURUZS Halgass gyerek
Mert rád verek
Kukhert eszel halgass gyerek
Samuka, Légy kuka.
KARNYÓ El jött valahára az az idő, hogy a’ mi hatalmas seregeink, meg reszkettették a’ Frantziák alatt az Álpeseket és a’ Pádus partjait, és Kray Mantuát meg vette. Kray, ama vitéz magyar hadi vezér a’ ki mint régi Magyarjaink tsak szótárokból esméri a’ félelmet – ez a’ történet olly kedves vólt olly örvendetes mint a’ millyen szomorú a’ Frantziáknak – Mi mindnyájan ki szabadúltunk és passust nyertünk – magam pedig úti költséget is némelly jó szívű hadi Tisztektől, kik itt Kanizsán szegény házamnál meg fordúltak – az Isten éltesse kedves fejedelmünket a’ több szövetségtársakkal éljen a’ Vitéz Kráy Mántua meg győzője, éljenek hadi seregeink mindnyájan, ’s légyenek szerentsések – – – De édes fijaim a’ sok szó beszéd között majd elis felejtkezem az öreg Anyátokról hát az él é vagy hal az Isten adta!?
BORIS Meghólt
KARNYÓ Meg. Az Isten nyúgóssza meg. Hány hónapja vagy esztendeje?
LÁZÁR Principális Uram – most hal éppen az Asszon éppen most van halott.
KURUZS Meg hólt meg hólt és miatta
Már az ördög elragatta
’E két Urat is magához.
Jó lábot a’ Stafetához!
BORIS Az Asszony ársenicumot vett be.
LÁZÁR Ez az Úr agyon lötte a’ másikat – nagy harag vólt egyébb semmi sem.
SAMÚ Dejszen nem haragutt, mert magát is agyonn lőtte.
KARNYÓ Istenem Uram – miért is vezérlettél haza? tömlötzből Kriptába jöttem. Óh szomorú este, óh halálos pádimentom!! (elájúl.)
Jelenés*
Nincs sorszámozva.

A’ TÜNDÉR
A’ János pap országába
Hol nints semmi aggodalom,
Tündérek szép Királynéja
Gyémánt palotába lakom
Leg több tsudát Karakallát
Az éjjeli ágyba teszek
Bámúl az emberi szem – –
Példa ez a’ furtsa gyerek!

Jelenés*
Nincs sorszámozva.

A TÜNDÉRFI Tündérek szép Királynéja
Imé lételt szerze nékem!
TÜNDÉR A’ szem látja, de nem tudja
Hogy szármoztál szép gyermekem.
TÜNDÉRFI Mit parancsolsz?
TÜNDÉR Minek is szolsz?
Ma tudhatod mit tselekedj
Ha Tündér vagy tudnod is kell
Még is itt álsz? Huntzfut eredj!
TÜNDÉRFI Hogy azt a’ négy
TÜNDÉR Fantasztákat
TÜNDÉRFI Észre hozzam.
TÜNDÉR Észre hozzad.
Huntzfut eredj!!
Tündérfiaz Asszonhoz Vén lant még meg nem Gebettél
Álom por vólt a’ mit ettél
Kelj fel frissen mert majd adnak
Főzz vatsorát az Uradnak – Fále lilela
Tipptopphoz Be bolond vagy hogy meg holtál!
Lipittlottyhoz De Te még bolondabb vóltál!
Kettőjökhöz Per deum majd mit is mondok?
Keljetek fel vén bolondok!
Fálelilela!!
Karnyóhoz Kelj fel verj rá a’ Banyára,
Mért nem várt jó vatsorára
A’ többiekhez Ti is itten mit strázsáltok,
Serti furti kurvanyátok
Fálelilela !!!
KAR
KARNYÓ Ehetném ám kintsem!
KARNYÓNÉ Van egy izé
LIPITTLOTTY Haragszik é az Úr?
TIPPTOPP Haragszom é?
BORIS Légyünk mi egy testek!
LÁZÁR Fiát Fiát
SAMU Jól*
jó [em.]
lakjunk lentsével
KURU’S De leszszé hát?
Vége.
elmondott beszéd
Urak, Asszonságok!E’ bizon meg lehetős vólt második próbába, az Isten adjon nékik több erőt! A’ ki többet várna, menjen a’ Londoni Theátrumba, ott már nem Deákok játszanak a’ kiknek tanulás fő tzéljok ’s foglalatosságok – én pedig részemről ezzel mutatom meg – – – hogy én ennek is valóba örűlök – Kiváltképpen nékem a’ tetszett hogy ők sem felejtkeztek el Hazafiúi kötelességekről, és részt vettek abba az örömbe, a’ melly felséges Királyunknak és felséges Hatalmasságoknak győzedelmeinn származhatik az igasságnak köz ellensége ellen. – Boldog Hérósok, szerentsés Vitézek! kik e nevezetes háborúban hírt, pálma koszorút és halhatatlanságot szerezhettek magatoknak – meg botsássatok az én elein érő buzgóságomnak – én irígyetek vagyok – sokszor, mikor képeiteket látom vagy olvasom vitéz dolgaitokat, – felsohajtok mint az Ifjú Caesár a’ Nagy Sándor oszlopánál – és könnyeket, vetélkedő könnyeket hullatok szemeimből, türhetetlenűl várom azt az időt hogy én felnőjjek ’s elhunyt magyar öseimnek árnyékitól ’e biztató Fijam szót meg érdemeljem. Zúgolódom hogy az én lelkemet miért nem tudják utól érni esztendeim – ah! mi szebb egy Magyarnak a’ hadi életnél, kit még a’ ruhája is – tsak jól körűl tekintse, vitézségre nógat és táborozásra. Felséges Királyom! Ditsősséges hazám; Nemzetim, valyha mind meg hallanátok, hogy a’ Magyarok főldének szélső tsúttsánn, itt az esmeretlen dombokonn egy nemes származásu Ganimédes *
<Királyát>
kardját, utólsó tsepp vérét a’ ti szolgálatotokra, illy érdemes sokaság előtt, jó eleve fel szenteli!! Éljen Második Ferentz Császár Kegyelmes Királyún, éljen első Pál Muszka Czár, éljen*
Ellyen [em.]
Harmadik Szelim a’ Nagy Szultán, éljen 3dik György, a’ Világ öt részének birtokossa, éljen a’ Vitéz Szuvarovo, és ’e nagy Hérósnak Virgiliussa légyen maga a’ Virgilius hazája – Éljetek Ti is rettenthetetlen Magyar seregek nagylelkű Hazám fijai! Jövendőben ha az én testem a’ mértéket meg üti, mert lelkem ugyan már lelketekkel mérkőzik, – ha meg ütöm a’ mértéket, lobogó Zászlótok alá, trombita és Dobszó között fogadjatok bé engemet. – De hová ragadsz el engem nemes tűz? várakozzatok óhajtott idők, majd elfelejtkezem magamról, hogy én nem a’ vad Mársnak hanem a’ szelid Apollónak vagyok Rekrutája. A’ tudatlan katonát soha sem tudtam szeretni. Tanúlnom kell hogy én a Bőltsesség fegyveres Isten Asszonyát mind a’ két képpen szolgálhassam. – Leoldlak hát most kis kardom, nagyra nőjj Te is kis Gazdáddal egygyütt. – Az Urak pedig éljenek és tapsoljanak!!!el-mondta S. A. am: Sárközy Albertleirta G. L. ms.*
Gaál László manuscriptum [saját kezűleg]
1807benFebr.