HUN–REN-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Aurora. Hazai Almanach.
Elektronikus kritikai kiadás

A’ VIHAR.

Zugó tengernél
Sziklán ülék;
Lelkembe’ csend volt,
Szüvembe’ bék.*
Szívemben béke.
Vész jött, torult hab,
’S habokra dült;
A’ gyönge sajka
Már már merült:

De kél ragyogva
Felhők megűl,
Egy szép szivárvány –
’S a’ zaj leűl.
Szelíd kény váltja
A’ zord vihart,
’S mosolygva tűn-fel
A’ békepart.

Ülök tengernél,
Nincsen moraj:
De bennem vész van,
Lelkembe zaj.
Várom, ha támad
Felhők megül,
A’ szép szivárvány? –
A’ vész ha ül? –

Távol, közelre
Tekint szemem,
Haj! nem derűl fény
Sehol nekem.
Ki, ah ki oltja-
El e’ vihart?
’S ha tűnsz-fel, oh te
Szerencsepart?

Bajza.
A megjelenést az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával a Mecenatúra 2021 pályázati program finanszírozásában megvalósuló 141023 számú projekt tette lehetővé.