A megjelenést az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból
nyújtott támogatásával a Mecenatúra 2021 pályázati program finanszírozásában megvalósuló 141023 számú projekt tette lehetővé.
A jelen elektronikus szövegkiadásban az Aurora összes publikációja szerepel szövegforrásként (szövegforrásnak nevezünk egy adott, fizikai léttel bíró, esetünkben nyomtatott korabeli dokumentumot), kritikai és olvasószöveg formájában egyaránt. A kritikai szöveg az alapjául szolgáló szövegforrás betűhű átírását és szövegkritikai feldolgozását jelenti önálló szövegben, a szerzői javítások regisztrálásán túl beleépítve a sajtó alá rendező által szükségesnek ítélt emendálások jelzését is. Az olvasószöveg emellett ugyanazon szövegforrás megállapított, emendált szövegét jelenti, s így a kritikai szövegen alapul. Ez a megtisztított, olvashatóvá tett szöveg, mely szövegkritikai jegyzetet nem tartalmaz, ugyanakkor a sajtó alá rendező magyarázó jegyzeteit magában foglalja.
Az egyes szövegekhez való eljutás az oldalsó menüsorban definiált belépési profilokon keresztül, illetve teljes szövegű kereséssel lehetséges. A belépési profilok a menürendszerben kínált olvasási opciók, vagyis a kiadásnak nincs rögzített struktúrája; segítségükkel a felhasználó maga dönt, hogy milyen rendezésben kívánja megtekinteni az Aurora közleményeit, milyen elérési utat választ az egyes szövegekhez, kottákhoz, képekhez.
Az első belépési profil (Kötetek) által a teljes Aurora-kötetek évszám szerinti elérése lehetséges.
A második belépési profil (Szerzők) a szerzők felől rendezi az anyagot: először kötetek szerint gyűjti ki a szerzői neveket, majd pedig a teljes anyagot egyben kezelve, betűrendben (a harmadik lehetőség az anyag gyűjtött népdalait érinti).
A harmadik belépési profil (Betűrend) ábécé sorrendben rendezi az Aurora többszáz műcímét, először kötetek szerint, majd összességében.
A negyedik belépési profil (Szövegtípusok) prózai, verses és drámai szövegtípusok szerint listázza a műveket, de külön listázhatók itt a metszetmagyarázatok, a kötetkezdő ajánlások, illetve az eredeti forráskötetek tartalomjegyzékei („Foglalatai”) is.
A Fordítások ötödik belépési profiljában az anyag műfordításait listázhatja a felhasználó, szerzők/források szerint, illetve fordítók szerint.
Különálló menüpontokból érhetőek el a korabeli digitálisan archivált metszetek (kötetek, metszők és képcím szerint), a kották (kötetek, zeneszerzők és cím szerint), illetve a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ repozitóriumában elérhető teljes korabeli Aurora kötetsorozat is, pdf-ben. Ez utóbbi állomány jelentette kiadásunk alapját.
A Kritikai kiadás kötetei menüpont az e honlappal szinkronban elkészült, s azzal egyszerre megjelent papíralapú kritikai forráskiadás öt kötetének pdf-állományát teszi elérhetővé.
A belépési profilokon túli speciális olvasási lehetőségként az Összetett keresés a belépési profilok böngészési lehetőségeit együttesen alkalmazó leválogatási opció, a felhasználó saját szempontjai szerint. A Teljes szövegű keresés az adatbázis egészében való keresésre ad lehetőséget, a felhasználó által választott szavak, szókapcsolatok szerint. A találatok szövegkörnyezetükkel listázódnak ki, ahonnan az adott szövegforrás közvetlenül is elérhető.
A Mutatók blokkjában az Aurora tizenhat évfolyamának szöveganyagában előforduló névalakokra, illetve magyarázatra szoruló szavaira, kifejezéseire, rövidítéseire lehet direkt módon rákeresni. Jelentésére, illetve az Aurorában való előfordulásának, előfordulásainak helyére egyaránt.
Az úgynevezett szövegforrás-navigátor (az egyes behívott művek vagy teljes kötetek előtt) egyfajta hálózati csomópont, mely kapcsolótáblaként is funkcionál. Minden szövegforráshoz tartozik egy szövegforrás-navigátor, melyben táblázatos formában megtalálhatóak a forrásra vonatkozó legfontosabb adatok és a hozzá kapcsolódó linkek:
első oszlop: ebben az oszlopban meg van adva az esetünkben nyomtatott szövegforrás címe, szerkesztője, és eredeti oldalszáma
második oszlop: itt találhatóak a források típusára (nyomtatott vagy kéziratos), jellegére (önálló vagy csoportos) és keletkezési idejére vonatkozó alapadatok
harmadik oszlop: e helyütt lehet váltani a kritikai és az olvasószöveg között, innen érhetőek el a forráshoz tartozó sajtó alá rendezői szöveges magyarázó jegyzetek, valamint itt található a megnyitott szövegre vonatkozó szabályos hivatkozás referenciája is.