HUN–REN-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Aurora. Hazai Almanach.
Elektronikus kritikai kiadás

MESEFEJTÉS.

(Sonett).

Egykor, hogy a’ szép Manczi’ rabja lettem,
’S keblemben érzém a’ hagymázhevet
„Ahít e’ téged ő, vagy félre vet?”
Ezen mesét örökké fejtegettem.

Mint ház’ barátja sokszor észre vettem:
Hogy ő, ha koplalék, mi jól evett,
Ha hallgaték, mint csapta a’ levet, –
Mint tánczolt és dalolt, ha én epedtem.

„Oh lyányka – sóhajték – ne légy begyes!
Tán titkolod csak, hogy szived – sajátom?
Adj jelt, ha szenvedésim meghatának.” –

Tükörbe nézek egyszer, ’s íme látom,
Mint alkot engem – hátul – a’ kegyes
Mesterfülekkel – Bálaám’ lovának!!!*
a bibliai történetben a mezopotámiai próféta nem veszi észre az útját álló angyalt, de szamara megtorpan előtte, s az ütlegelés ellenére sem moccan. (4Móz, 22. 23–35.) Vö. a szólással: „Áll, mint Bálám szamara.”

Szenvey.
A megjelenést az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával a Mecenatúra 2021 pályázati program finanszírozásában megvalósuló 141023 számú projekt tette lehetővé.