HUN–REN-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Aurora. Hazai Almanach.
Elektronikus kritikai kiadás

A’ VÖLGYI LAKOS.

„Zöld fürtözettel
Feszűl az égnek
A’ hegy’ tövéböl
Egy hársfasor.

Alóla lassan
Zuhogva csermely
Szakad siralmas
Lakom felé.

Ott nyugszik, ottan
Kel hajnalarczú
Tündér alakban
Vezér tüzem:

Egy gyenge lyány, szép
Mint a’ kelő nap,
Mint a’ lenyugvó
Ollyan szelíd.

De mit tünődöm?
Nem tudja, vagy tán
Ha tudja sem szán
Hogy szenvedek.

Haj! a’ futó szél
Elkapja szómat,
A’ hab könyűmet, –
De más felé.

Nem jut fülébe
Keservem’ hangja,
Nem ér szivéhez
Nyögő szivem.”

Ekkép panaszlá
Bus andalogva
A’ völgy’ lakója
Gyötrelmeit;

’S im rejtekéből
Szemérmes ajkkal
Mosolyg elejbe
A’ szép leány.

Kitárt karokkal,
Mindent feledve,
Fogadja őtet
A’ szenvedő:

Tüzarczaikra
Csókok borúlnak
’S a’ két szerelmes
Szív összever

Olly érzelemmel
Millyent az Isten
Kis életünkben
Csak egyszer ád.

Vörösmarty.
A megjelenést az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával a Mecenatúra 2021 pályázati program finanszírozásában megvalósuló 141023 számú projekt tette lehetővé.