Mi szép az élet! – ’s oh melly isteni,
Midőn arany reményit osztogatja!
’S ha nem derűl is titkos arczulatja,
Nem szűnhetem csudálva sejteni.
Örűlj! – neked van mit reményleni:
’S hogy napjaidra fény jövend, mutatja
A’ serkenő tavasznak áldozatja,
Melly díszeit rád készül hinteni.
’S mit nyujtsak én e’ napnak ünnepével?
Az adomány, mellyet felhozhatok:
Két rózsaszál ’s e’ gyönge hangzatok.
Nem! – fogd erőtlen lantom’ énekével
Örömkönyűm’ ’s baráti szívemet,
A’ melly tiéd, mig hantom eltemet.
