HUN–REN-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Aurora. Hazai Almanach.
Elektronikus kritikai kiadás

A’ JÖVENDŐ.

Néma gondolatim között
Néztem az idők’ setét
Határin öszveütközött
Kezdet- ’s vég enyészetét.

Láttam a’ nagy természetnek
Örök munkás kezébe’
Az életek mint születnek,
’S mint folynak tengerébe.

Ezer napok’ feljöttének
Ezer lement volt vége,
’S a’ századok’ remekének
Elmúla dicsősége.

Így a’ természet’ világa
Az erkölcsire hozott;
Lelkem már itt feljebb hága,
’S a’ sorsrul gondolkozott.

Kérdést tettem az időnek:
Mit hord titkos méhébe’?
’S kértem: hogy a’ Jövendőnek
Avasson éjjelébe.

Tünődtem az Emberiség’
’S Hazám’ végzési felől:
Nem jön e a’ mord régiség’
Setétje ismét elől?!

Aggódásim’ kinevette;
Láthatárim’ haladá;
Elmém hijába követte;
Feleletűl ezt adá:

„Menj-el, mulass a’ Boldogok’
Andalító örömén;
Ne aggódj, mert majd el fogok
„Magam hozzád jönni én”.

Szatthmáry.
A megjelenést az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával a Mecenatúra 2021 pályázati program finanszírozásában megvalósuló 141023 számú projekt tette lehetővé.