1791 Aa |
1791 Aa |
1791 Aa |
1793 Aa |
1795 Ab |
1803–1806 Ba |
1806 Bb |
|---|---|---|---|---|---|---|
Amott a’ tsendes vőlgy ölében,
hol zúgva görg a’ víz-követs;
A’ párton lengett a’ fövenyben
egy Ne-felejts.
Ah! benne, a’ mint r’ám mosolyga,
Laurámnak láttam kék szemét.
A’ harmat éppen r’á hullatta
gyenge tejét.
Két tsöppet láttam, mint remegtek,
Óh kedves képzet’ szép ölén;
Egymásba végre mint peregtek
sík levelén.
Ezt, Laura! Néked hogy le-törtem,
sohajtva mondtam: Ne-felejts!
Ah! minden a’ te szíved nékem:
el ne felejts!
| Amott a’ tsendes vőlgy ölében,
hol zúgva görg a’ víz-követs;
A’ párton lengett a’ fövenyben
egy Ne-felejts.
Ah! benne, a’ mint r’ám mosolyga,
Laurámnak láttam kék szemét.
A’ harmat éppen r’á hullatta
gyenge tejét.
Két tsöppet láttam, mint remegtek,
Óh kedves képzet’ szép ölén;
Egymásba végre mint peregtek
sík levelén.
Ezt, Laura! Néked hogy le-törtem,
sohajtva mondtam: Ne-felejts!
Ah! minden a’ te szíved nékem:
el ne felejts!
| Amott a’ tsendes vőlgy ölében,
hol zúgva görg a’ víz-követs;
A’ párton lengett a’ fövenyben
egy Ne-felejts.
Ah! benne, a’ mint r’ám mosolyga,
Laurámnak láttam kék szemét.
A’ harmat éppen r’á hullatta
gyenge tejét.
Két tsöppet láttam, mint remegtek,
Óh kedves képzet’ szép ölén;
Egymásba végre mint peregtek
sík levelén.
Ezt, Laura! Néked hogy le-törtem,
sohajtva mondtam: Ne-felejts!
Ah! minden a’ te szíved nékem:
el ne felejts!
| Amott a’ tsendes völgy’ ölében,
Hol zúgva görg a’ vízkövets;
A’ parton lengett a’ fövenyben
Egy Nefelejts.
Ah! benne, ammint rám mosolyga,
Laurámnak láttam kék szemét,
A’ harmat éppen rá hullatta
Gyenge tejét.
Két tsöppet láttam, mint remegtek,
Oh kedves képzet! szép ölén;
Egymásba végre mint peregtek
Sík levelén.
Ezt, Laura! néked hogy letörtem,
Sohajtva mondtam: Nefelejts!
Ah! minden a’ te szíved nékem:
El ne felejts!
| Amott ëgy csëndës vőlgyecskében,
hol nem zëng más, csak vízkövecs;
a’ partnak lënge zőld ölében
ëggy Nefelejcs.
Ah! bënne, ammint rám pillantott,
Laurámnak láttam kék szëmét,
Laurámnak! ammint rám mosolygott
szép termetét.
A’ harmat éppen hintëgette
mellyére gyënge csöppeit,
‘s tejgyöngyöcskékkel tűzögette
hajfürtyeit.
Két csöppet láttam, mint remëgtek,
o Kedves Képzet! szép ölénn;
ëgymásba végre mint pörögtek
sík levelénn.
Ezt Laura! néked hogy le-törtem,
sohajtva mondtam: Ne-felejcs!
Ah! Kész tëérted halni szivem,
El ne felejcs!
| Kiandalgván hüs kerternyőmbe
eggy nyári napnak kezdeténn,
eggy Nefelejcske tünt előmbe
zöld szőnyegénn.
Ah! benne, ammint rám mosolygott,
Laurámnak láttam kék szemét;
Laurámnak, ammint szála bolygott,
friss termetét.
A’ harmat szinte öntözgette
illattal tellyes arczait,
‘s tejcsöppecskékkel gyöngyözgette
kék fodrait.
Eggy szép edénybe friss hantyával
áttettem e’ kis fajzatot,
‘s Laurámhoz vittem nagy pompával
mint zálogot.
Hadd intsen Laura! Thirzisedre,
mondám, e’ kisded Nefelejcs!
‘s ha vészek ütnek nőhitedre,
el ne felejcs.
| Kiandalgván hüs kerternyőmbe
eggy nyári napnak kezdeténn,
eggy Nefelejtske tünt előmbe
zöld szőnyegénn.
Ah! benne, ammint rám mosolygott,
Laurámnak láttam kék szemét;
Laurámnak, ammint szála bolygott,
friss termetét.
A’ harmat szinte öntözgette
illattal tellyes arczait,
‘s tejcsöppecskékkel gyöngyözgette
kék fodrait.
Két csöppet láttam levelének
remegni gyenge széleinn,
‘s egyűlni végre sík öblének
hüs méllyeinn.
Eggy szép edénybe friss hantyával
áttettem e’ kis fajzatot,
‘s Laurámhoz vittem nagy pompával
mint zálogot.
Hadd intsen, Laura! Thirzisedre,
mondám, e’ kisded Nefelejts!
‘s ha vészek ütnek nőhitedre,
el ne felejts.
|