Berzsenyi Dániel – Kazinczy Ferencnek 1817 – | Berzsenyi Dániel – Kazinczy Ferencnek 1817 – |
|---|---|
Nikla Januar 13. 1817.
Tisztelt Barátom!
Nincs mit irjak de irok még is hogy már valahára rég ohajtott leveledet kapjam Vigasztalásomra van hogy mind Kis kivel a’ nyáron beszelltem, mind Sárközi ki nevem napján látogatásával meg tisztelt, hallgatásodról eggyeránt panaszkodtak. Ezeknél többet én sem erdemlek ’s nem is kívánhatok, de valóban csudálkozom, mert Te hozzád sem hidegség sem restség nem férhet. Mint vagy tehát, kérlek, add tudtomra! Én öt holnapig nyomtam az ágyat ’s tolvaj hidegem mind eddig folyvást tart, s lép és máj daganatom mast sem engedi a’ kocsizást. Igy volt minden házom népe ’s némellyek mast is betegek s ezt a’ veszedelmes hideget a’ mi tájunkon ezer közül eggy alig kerülte el.
Minap eggy levelet kaptam Gr[óf] Festetics Györgytől mellyben valami tudos Solennitásra invitál ’s minthogy egyebet ugy sem tudok írni ime le írom, hogy leg alább ezzel is mulassalak.
Tekintetes1
Gr Festeticsnek minden Köpönyeges ember Tekíntetes Ur a’ gazdag Nemesek pedig Nagyságosok és Méltóságosok Tábla Biró Ur,nékem drága Nagy Jó Uram! Nagyon köszönöm hogy rólam és fiamról megemlékezni méltóztatott, és hires nemes munkáinak második kiadását velem közölte. Ezen alkalmatossággal midőn a’ könyvet fel nyitnám, éppen szemembe ötlött azon Aoni lelkeknek tulajdonos jövendelése, hogy a’ Keszthelyi zöld parton emelkedik a’ csendes Helicon. Azért hogy be tellyesedjen a’ Niklai Bölcsnek akkinek dits hirét az halandóságnak köde el nem éri, előre való mondása, íme itten Keszthelyen Böjt előhavának az az Febr 12dikén akarván a’ Felséges Urunknak születése napját ülleni, az ifjuságat Heliconra vezetni kivannyuk hogy az Ugynevezett Declamatio által a’ Magyar Német és deák irás-szerzésekben jó izlésre kapjon. De a’ Heliconra vezető Kalauz nékünk szükséges. Bátorkodunk tehát a’ Somogyi Kazinczyra vetni szemeinket és azon napra való maga meg alázásara kérni. Lesznek talán több pártfogoink is, a’ kik hivásunkat meg nem vetik hogy öszve vetett vállokkal ezen törtelen ösvényen tanatsat adjanak és vezéreljenek, oktatván, mint kell az idővel élni s bölcsen örülni
Evvel magamat a’ Tekéntetes Urnak tapasztalt fávoriban s barátságában ajánlván örökös tisztelettel maradok
Tekéntetes Tabla Biro Urnak
Keszthelyen Dec 21dik
1816 alazatos szolgája
Gr. Festetics György mk
Az elhuzott sorok verseimből vagynak szedve. Mit akar a’ Gróf tulajdon képpen ezen solennitassal nem tudom, csak azt hallom hogy igen nagy készületeket tesz a’ theatrumi jatékra és bálra. Takács Dudi írja hogy már ő is meg van híva. Az is mondatik hogy Herczeggé lett de azért nem gondolhatom mi dolga volna a’ Tudósokkal. Ha mit látok tudtodra lesz. Ha lehet Sárközyt is el csalom velem.
Helmeczi ismét elrontotta azon kis örömemet mellyet Verseim kiadásábol remélltem. Valóban Bohógyi balgatagsága engem koránt sem sért*
sem <.> sért annyira mint Helmeczinek viszketeges dühe, melly szerint az ő nevetséges szavaival verseimet ismét be piszkolta. Valamint előre elgondoltam már mindenek azt hiszik hogy a’ kalauz értekezést én írtam vagy én írattam s következésképpen várhatom a’ koszorút valami otromba Puristától. Füreden együtt voltam Oroszi Pállal a’ Mondolat eggyik szerzőjével. Egy hitván pletyka sciolus ember és néked halálos ellenséged. Azt mondja hogy ismét készül ellened valami, azt mondja! hogy a’ Mondolatra való feleletet es a’ Recensiót is magad írtad, azt mondja, hogy ezen kéziratod kezekben van és azt valami Veszpremi Tudóstól kapták. Mit tegyünk az illy bolondokkal? Élj szerencsésen kedveseiddel eggyütt! Hát Aloyz és az Erdélyiek élnek-e? már nem is tudom mikor vettem leveleket. | Tisztelt Baratom!
Nincs mit irjak de irok még is hogy már valahára rég ohajtott leveledet láthassam. Vigasztalasomra van hogy mind Kis kivel a’ nyáron eggyütt voltam, mind Sárközi ki nevem napján látogatásával meg tisztelt, hallgatásodról eggyeránt panaszkodtak. Ezeknél többet én sem érdemlek s nem is kívanok, de valóban csudálkozom, mert Te hozzád sem hidegség sem restség nem férhet. Mint vagy tehát s mint vagynak Kedveseid ohajtom tudni! Én a’ nyáron és ősszel öt holnapig nyomtam az ágyat s tolvaj hidegem folyvást tart, nagy testem’ bagyadtsága, de nagyobb lelkemé ugy hogy nem írni de olvasni sem tudok. – Minap eggy levelet kaptam Gr. Festetics Györgytől, mellyben valami tudós solennitásra invitál s minthogy egyebet ugy sem tudok írni, íme le írom azt hogy azzal is mulassalak.
Tekéntetes*
Gr Festeticsnek minden köpönyeges ember Tekíntetes Ur, a gazdag Nemesek pedig Nagyságosok és Méltóságosok. [Beszúrás a bal margón.] Tábla Biró Ur, nékem Nagy jó Uram!Nagyon köszönöm hogy rólam és fiamról megemlékezni meltóztatott, és hires nemes Munkainak második kiadását velem közölte. Ezen alkalmatossággal midőn a’ könyvet fel nyitnám, éppen szemembe ötlött azon Aoni lelkeknek tulajdonos jövendelése hogy a’ Keszthelyi zöld parton emelkedik a’ csendes Helicon. Azért hogy betellyesedjen a’ Niklai Bölcsnek, akkinek dics hirét a’ halandóságnak köde el nem éri, előre való mondása, íme itten Keszthelyen Böjt elő havának az az Febr 12kén akarván Felséges Urunknak születése napját ülleni, az ifjuságat Heliconra vezetni kívánjuk, hogy az ugy nevezett Declama[ti]o által, a’ magyar, német és deák irásszerzésben*
deák <…> irásszerzésben jó izlésre kapjon. De a’ Heliconra vezető Kalauz nekünk szükséges. Bátorkodunk tehát, a’ Somogyi Kazinczyra vetni szemeinket és azon napra való maga meg alázására kérni. Lesznek talán több pártfogóink is, kik hívásunkat meg nem vetik, hogy öszve vetett vállokkal ezen törtelen ösvényen tanácsat*Jav. ebből: tanátsat adjanak és vezereljenek oktatván, mint kell az idővel élni s bölcsen örülni. Evvel magamat a’ Tekintetes Urnak tapasztalt favoriba ajanlván,*ajalnván [th. emend.] örökös tisztelettel maradok s. t.Az elhuzott sorok verseimből vagynak szedve. Mit akar tulajdon képpen a’ Grof nem tudhatom, azt hallom hogy igen nagy készületeket tesz a’ theatrumi játékra és Bálra. Az is mondatik hogy Herczeggé lett de nem gondolhatom minek kellenének ide a’ Poeták. Ha mit látok tudtodra lesz.
Füreden eggyütt voltam Oroszi Pállal is a’ Mondolat eggyik szerzőjével. Eggy hitvány pletyka sciolus ember és néked halálos ellenséged. Azt mondja ismét készül ellened valami, s azt beszelli hogy mind az Anti-Mondolatot, mind a’ mondolatra ki jött Recensiót magad írtad. Én oltalmaztalak a’ mint az idő és hely engedte, de ő esküdött hogy ezen kézírásaid kezében vagynak, mellyeket valami Veszprémi túdóstól kapott. Csudalkoztam ostobaságán s szemtelensegén, s eleget mondtam ollyakat a’ miken elpirulhatott volna de ő nem is értette, mert mit értenek az illy bolondok? – Elj szerencsésen, nemes férjfiu, s ne fogd meg tőlem nagy becsü hajlandósagodat. Mikla, Januar 13dik 1817.
Bersenyi Dan[iel] mpr.
|