Csokonai Vitéz Mihály – Festetics Györgynek 1800 A | Csokonai Vitéz Mihály – Festetics Györgynek 1800 A |
|---|---|
MÉLTÓSÁGOS GRÓF,!
Hogyha NAGYSÁGODNAK az a’ Nemes Maga-mérséklése, melly szerént inkább tselekedni akar, mint láttatni, szemem előtt nem forogna: engednék Szívem’ azon ösztönének, melly a’ NAGYSÁGOD’ erántam minden érdemem nélkűl mutatott Kegyességének hosszas meghálálására serkenget. Mert mi is lehetett az, a’ mi méltóvá tett arra, hogy NAGYSÁGOD én vélem is közölje azt a’ nemes leereszkedését, mellyel Hazánknak Derék Fijait szokta jutalmazni? hol vettem volna én azt az érdemet, a’ mellyért mind Keszthelyen mind Csurgón olly bő kézzel adakozni méltóztatott? hogyan nyerhetett az én egyűgyű Múzsám annyi Pártfogást NAGYSÁGODTÓL? – Nagyságodtól, a’ Kivel az Ángliai Zsenik*
Ángliai Zsenik: a keszthelyi Georgiconra felfigyelt a külföld, 1801-ben egy angol lord látogatta meg Festeticset Batthyány Lajos herceg társaságában (vö. , 70. l.). Hogy Csokonai erre a kapcsolatra utalt-e, s ha igen, honnan értesült a látogatásról, nem tudjuk. barátkoznak, ’s a’ Frantzia Szép-lelkek megtestvéresedtek. – Eleven hálá pesdűlt meg bennem, a’ midőn NAGYSÁGODNAK azt a’ Kegyes Ajánlását, hogy a’ Farsangról írott Heroicocomicumomat*
a’ Farsangról írott Heroicocomicumomat: a Dorottyát. kinyomtattatni méltóztatik, hallani szerentsém volt; de midőn ennek belső mivoltát elgondolám, meghúnyászkodtam, és sajnáltam hogy illy tsekély tárgyú ’s készűletű munkámnak lehetett éppen szerentséje a’ NAGYSÁGOD’ Grátziájához.(Heroicocomicum: komikus eposz.)
Illy szándékból fordítottam tehát a’ Virgilius’ Georgiconját, hogy mivel már Tö Rajnis Jósef Úr a’ Bucolicát,*
Tö Rajnis Jósef Úr a’ Bucolicát: Tisztelendő Rájnis József (1741–1812), költő, a klasszikus triász tagja, itt Magyar Virgilius. Máró Virgilius Publiusnak eclogái című fordításáról van szó. Ts Kováts Jósef Uram az Aeneist lefordították,*
Ts Kováts Jósef Uram az Aeneist lefordították: Háló Kovács József (1761–1830), Csokonai volt praeceptora 1799-ban adta ki Vergilius-fordítása első kötetét, Magyar Eneis címmel. olvashassa a’ Magyar Nép az egész Virgiliust a’ maga’ nyelvén; mind pedig hogy NAGYSÁGODNAK méltóbb próbámmal udvarolhassak, és ezt a’ Georgicon Institutumnak*
Georgicon Institutum: a Festetics által alapított gazdasági tanintézetről van szó. felállításának emlékezetére szentelhessem. Melly igen meg is egyez ez a’ Georgicon Könyv a’ Georgicon Oskolával, ’s mindkettő a’ NAGYSÁGOD’ Élete’ módjával ’s Haza-szerte tiszteltt Nevével! – – Ha tehát NAGYSÁGODNAK elébbi Grátziája, mellyet most már a’ Virgilius’ Szent Neve is forróbbíthat, erántam ’s tsekély Múzsám eránt, a’ mint telyes hiedelmem vagyon, meg nem fogyatkozott: instálom tartozott tisztelettel NAGYSÁGODAT, méltóztassa ezt a’ két Munkátskámat a’ köz-piatzra kisegélleni; annyival is inkább, hogy most legjobb időbe történnék, a’ midőn egyéb Irásim is, mellyeknek nagyobb részét itthoni magánosságomban Pope,*Ld. bővebben az 1798. augusztus 4-i levél jegyzetében.*
Wieland,*Jelentős hatást gyakorolt a századvég magyar irodalmára. Csokonai Die Grazien című munkájából fordított le egy részletet (A’ Kellemek, ld. 50-53. l.). Horatius,*A költő három Horatius-fordítását ismerjük: Epod. 16., Ódák II. 18. és IV. 3. Anacreon,*Csokonai sok anakreóni verset írt, eredeti fordítása kevés van (pl. A’megivott Ámor). Kleist,*Legnevesebb műve, a Der Frühling Csokonai fordításában jelent meg (). Tasso,*Ld. bővebben az 1798. augusztus 4-i levél jegyzetét.*
Metastasio,*Ld. bővebben az 1798. augusztus 4-i levél jegyzetét.*
Thomson,*Csokonai itt feltehetően The Seasons (Évszakok) című költeményére gondol, de sem ennek, sem más műnek a fordításáról nincsen tudomásunk. ’s mások’ remekjeiből fordítgattam, az Új esztendővel némelly Nagylelkű Pártfogók által kiindúl a’ Magyar Világra.Ugyanis, minekutánna a’ Szerentsét, melly vagy kerűlt, vagy üldözött, hijába kergettem volna; haza jöttem, ’s ott hagytam Csurgót, hanem, hogy Poplicolaságomnak, mellyről a’ Világot még mind hijába probáltam meggyőzni, legalább ottan jelét hagyjam, még a’ fizetésemet sem vettem el, tudván a’ Tractusnak*
Tractus: a Belsősomogyi egyházmegyéről van szó. tagadhatatlan szegénységét. Ötven Mföldnyi útamnak neki indúltam, nem hozván egyebet Somogyból annál a’ megelégedésnél, hogy, ha nem gyarapítottam is, legalább jobban elszélledni nem hagytam azt a’ felette szűkséges Oskolát ’s a’ vélem az előtt való esztendőbe illetlenűl bánt Publicumnak jóval fizettem vissza, ezzel a’ magános örömmel indúltam haza, és még – 2 forinttal.*E panasz hátteréhez ld. az 1799 június végi-július eleji levél jegyzetét,* valamint a Csokonai Csurgón című részt.*
Az Ég megörzött, megsegített; még arra is, hogy Baranya és Báts Vmegyéket is kitapasztalhassam: haza jöttem kis Örökségembe, de a’ mellyet megtanúltam Elégnek tartani. Itt magánosságba eltemetve élek magamnak, hazámnak és az én szokott Studiumimnak, olvasgatván – fordítván – elmélkedvén: az Irígy fel nem talál Ösi Nádfedelem alatt ’s a’ bigottnak sziszergési Könyvetskéim közé bé nem hallanak. – Érzem, hogy ez másoktól nem esmértt tsendességbe Lelkem is, melly a’ Szerentse hányási között törpévé lett, óriásodni kezd; látom, hogy a’ Nagy-lelkek ujjal hívnak magok felé, ’s integetnek hogy a’ Plebecula’ zavartt sikoltásival ne gondoljak; már most hiszem, hogy élek: Óh boldog Árnyéka Rousseaunak! fúvallj*
fúvallj A fú olvashatatlan betűkből javítva. reám egyet a’ Montmorency*
Montmorency: település Párizs közelében, itt volt Rousseaunak egy kis birtoka. Kertek’ lugossai közzűl, vagy az Ermenonvillei Sírnak*
Ermenonvillei Sír: Rousseau Ermenonville-ben, egyik tisztelője, Girardin márki kastélyában élte utolsó heteit, itt temették el. hűvös nyárfái mellől, hogy az Igasság, a’ Grátziák, ’s annak idejébe majd – a’ Nem-lételnek első édes Szunnyadásai – mint téged úgy szálljanak meg engemet rideg ákászom’*
rideg ákász (táj., rég.): magányos akác. ernyője alatt!…! De hová ragadsz, hová, édes érzése az Életnek!…?*
Méltóztassék NAGYSÁGOD megbotsátani, hogy a’ Világról felejtkezvén, a’ NAGYSÁGOD’ Tiszteltt személlyéről itten illy hibáson el találék felejtkezni. Nem – nem e’*
e’ a’-ból javítva. Világból való NAGYSÁGOD, nem e’ puha-lelkű ’s alatsony módú emberek közűl. – A’ Sz: SOPHIA’ Templomában*
Sz: SOPHIA’ Temploma: sophia (gör.): bölcsesség. A Bölcsesség Temploma közismert szabadkőműves jelkép volt a korban, Csokonai, miként az 1798-as Ízis és Osiris című költeményben is (vö. IV. 84., 530–534. l.), nagy valószínűséggel ebben az értelemben használja. látom én felszentelve NAGYSÁDAT; az Értelem’ Mysteriumiba van béavatva; ’s a’ Köz-jó’ oltárára halmazza a’ tömjéneket, mellyeknek füste az égig emelkedik ’s az egész Hazát elborítja illatjával; a’ Músák, ki lanton, ki trombitán, zengik tiszteleti Adóként a’ magok Panegyrisseit; az én Lelkem elragadtatva repűl ki belőlem ’s hálá-sohajtásokká válván, e’ füstök, e’ hangok’, ez Érdemek felhőjiben elenyészik és én… mit tudjak tenni?…? elhallgatok.GRÓFI MÉLTÓSÁGODNAK Debretzenb. 19. Xbr. 1800.
legkissebb szolgája Csokonay Vitéz Mihály.
mk.
| Hogyha NAGYSÁGODNAK az a’ Nemes maga-mérséklése,*
maga A sor fölött betoldva. melly szerént inkább tselekedni akar, mint láttatni, szemem előtt nem forogna: engednék Szívem’ azon ösztönének, melly a’ NAGYSÁGOD’ erántam minden érdemem nélkűl mutatott Kegyességének hosszas meghálálására serkenget. Mert mivel is tettem én arra méltóvá magamat, hogy NAGYSÁGOD én vélem is közölje azt a’ nemes leereszkedését, mellyel Hazánknak minden Derék fijait jutalmazza? hol vettem volna én azt az érdemet, a’ mellynek*
a’ mellynek Az n el-ből javítva. mind Keszthelyen mind Csurgón olly bő kézzel áldozni méltóztatott? hogy*
hogy Olvashatatlan szóból javítva. nyerhetett az én tsekély Múzsám annyi pártfogást NAGYSÁGODTÓL? – Nagyságodtól, a’ kivel az Ángliai Zsenik*
Ángliai Zsenik: a keszthelyi Georgiconra felfigyelt a külföld, 1801-ben egy angol lord látogatta meg Festeticset Batthyány Lajos herceg társaságában (vö. , 70. l.). Hogy Csokonai erre a kapcsolatra utalt-e, s ha igen, honnan értesült a látogatásról, nem tudjuk. barátkoznak, ’s a’ Frantzia Széplelkek megtestvéresedtek. – Eleven hálá repesett meg bennem, a’ midőn NAGYSÁGODNAK Nagylelkű ajánlását hallani szerentsém volt, hogy a’ Farsangról írott Heroicocomicumomat*
a’ Farsangról írott Heroicocomicumomat: a Dorottyát. kinyomtattatni méltóztatik, hallani szerentsém volt; de midőn annak belső mivoltát elgondolám,*(Heroicocomicum: komikus eposz.)
<meg>gondolám Az el az áthúzott igekötő fölé írva, az á ta-ból javítva. meghúnyászkodtam, és*Az és sor fölötti betoldás. sajnáltam hogy olly tsekély tárgyú ’s készűletű munkámnak lehetett éppen szerentséje a’ NAGYSÁGOD’ Grátziájához.
Illy szándékból fordítottam tehát a’*
a’ Sor fölötti betoldás. Virgilius’ Georgiconját, hogy mivel már Tö Rajnis Jósef Úr a’ Bucolicát,*
Tö Rajnis Jósef Úr a’ Bucolicát: Tisztelendő Rájnis József költő, a klasszikus triász tagja, itt Magyar Virgilius. Máró Virgilius Publiusnak eclogái című fordításáról van szó.* Ts Kováts Jósef Uram az Aeneist lefordították,*
Ts Kováts Jósef Uram az Aeneist lefordították: Háló Kovács József, Csokonai volt praeceptora 1799-ban adta ki Vergilius-fordítása első kötetét, Magyar Eneis címmel.* olvashassa *
hogy <mind> olvashassa [az áthúzott szó fölé írva] a’ Magyar nép <olvashassa> az egész Virgiliust a’ maga nyelvén, <Aeneist minthogy> mivel [e szó a sor elé betoldva] már T. Rajnis Úr a’ Bucolicat, T. Kováts József Úr az Aeneist lefordították; mind azért, hogy Nagyságodnak méltóbb mustrával udvarolhassak, A szövegrészek megváltozott sorrendjét a lap szélére írott számok (1-6.) jelzik. a’ Magyar nép az egész Virgiliust a’ maga’ nyelvén; mind pedig hogy NAGYSÁGODNAK méltóbb mustrával udvarolhassak, és ezt a’ Georgicon Institutum*
Georgicon Institutum: a Festetics által alapított gazdasági tanintézetről van szó. felállításának emlékezetére szentelhessem. Melly igen meg is egyez ez a’ Georgicon Könyv a’ Georgicon Oskolával, ’s mind kettő a’ NAGYSÁGOD’ élete modjával*
élete modjával <és> Az áthúzott szó fölé betoldva: ’s haza szerte tiszteltt
’s haza szerte tiszteltt Nevével! – – Ha tehát NAGYSÁGODNAK elébbi Grátziája, mellyet most már a’ Virgilius’ Szent Neve is forróbbíthat, erántam ’s tsekély Múzsám eránt, meg nem fogyatkozott, mellyről a’ mint telyes hiedelmem vagyon: instálom méltó tisztelettel NAGYSÁGODAT, méltóztassa ezt a’ két Munkátskámat a’ köz fényre kisegélleni; annyival is inkább, hogy most legjobb időbe*időbe<li> történnék, a’ midőn egyéb Irásim is, mellyeknek nagyobb részét itthoni magánosságomban Póp,*Póp<ból> Wieland, Horatius, Anacreon, Kleist, Tasso, Metastasio, Thomson, ’s mások’ remekjeiből fordítgattam,*
mellyeknek nagyobb részét itthoni magánosságomban Pope, Wieland, Horatius, Anacreon, Kleist, Tasso, Metastasio, Thomson, ’s mások’ remekjeiből fordítgattam E tagmondat a lap szélén, haránt irányban van írva, s ψ jel mutatja, hogy hol következik. az Új esztendővel némelly hasonló Nagylelkű Pártfogók*
Nagylelkű <Haza> Pártfogók által már indúlóba van a’ Magyar Világ’ elejébe.Ugyanis, minekutánna hijába kergettem volna a’ Szerentsét, melly szüntelen vagy kerűlt, vagy üldözött, haza jöttem, ’s ott hagytam Csurgót, hanem, hogy Poplicolaságomnak, mellyről*
mellyről Az r t-ből javítva. a’ Világot még mind*
mind <meg nem tudtam> Az áthúzott szavak fölé írva. hijába probáltam meggyőzni, legalább ott jelét hagyjam, még a’ fizetésemet sem vettem el, tudván a’ Tractusnak tagadhatatlan szegénységét. Ötven Mföldnyi útamnak neki indúltam, nem*indúltam, <azzal> nem hozván egyebet Somogyból annál a’ megelégedésnél, hogy, ha nem gyarapítottam is, legalább jobban*
jobban Sor fölötti betoldás. elszélledni nem hagytam azt a’ felette szűkséges Oskolát ’s a’ vélem az előtt való esztendőbe méltatlanul*
való esztendőbe <rutul> Az áthúzott szó fölé írva: méltatlanul. bánt Publicumnak jóval fizettem vissza, ezzel a’ magános örömmel indúltam haza, és még – két*
két forinttal A k olvashatatlan betűből javítva. forinttal.*E panasz hátteréhez ld. az 1799 június végi-július eleji levél jegyzetét,* valamint a Csokonai Csurgón című részt.*
Az Ég megörzött, megsegített; még arra is, hogy Baranya és Báts Vmegyéket is kitapasztalhassam: ’s haza jöttem tsekély Örökségembe, de a’ mellyet megtanúltam Elégnek tartani. Itt magánosságba eltemetve élek magamnak, hazámnak és az én szokott Studiumimnak,*
szokott <Tu> Studiumimnak Utána ψ jel mutatja, hogy a következő tagmondat a lap szélén, haránt irányban írva található: fordítván, <…>, olvasgatván, [az áthúzott szó fölé írva] elmélkedvén
olvasgatván – fordítván – elmélkedvén: az irígy fel nem talál Ösi nádfedelem között ’s a’ bigottnak sziszergési könyvetskéim közé bé nem hallanak. – Érzem, hogy ez esméretlen tsendességbe Lelkem is, melly a’ Szerentse hányási között törpévé lett,*<meg>törpévé lett óriásodni kezd; látom, hogy a’ Nagy-lelkek ujjal hívnak*
hívnak <vezetnek> Az áthúzott szó fölé írva. magok felé, ’s integetnek hogy a’ plébecula zavart sikoltásival ne gondoljak; hiszem már most, hogy élek: óh Rousseaunak boldogúlt árnyéka, lehellj reám egyet a’ Montmorency*
Montmorency: település Párizs közelében, itt volt Rousseaunak egy kis birtoka. kertek’ lugasi közzűl, vagy az Ermenonvillei sírnak*
Ermenonvillei Sír: Rousseau Ermenonville-ben, egyik tisztelője, Girardin márki kastélyában élte utolsó heteit, itt temették el. hideg nyárfái mellől,*
nyárfái <alól> A mellől az áthúzott szó fölé van írva. hogy az igasság, a’ Grátziák, ’s annak idejébe az örök álom édesdeden szálljanak meg engemet homályos*
engemet <esméretlen> homályos A homályos az áthúzott szó fölé van írva. ákászom’ árnyékában*
|