1793–1803 Aa |
1812/1813 Ab |
1828–1830 Ab |
|---|---|---|
Ha bort iszom, legottan
Elalszik aggodalmom.
Mit nékem a’ baj, a’ gond?
Mit nékem a’ kesergés?
Feldűlök úgy is egyszer!*
A sor eredetileg: Csakugyan feldűlök egyszer? Az első szó áth., az f F-re jav, a kérdőjel áth., az úgy is! előbb a sor végére betoldva, majd átutalva a sor közepére.
Hát mért csalnám-meg*
Eredetileg: csalom-meg. Ráírással jav. él’tem?Bort, bort, barátim! A’ bort*
Eredetileg: Bort, Bort! Barátim! a’ bort. Ráírással jav.
Jó Isten adja nékünk!
’S ha bort iszunk,*
Eredetileg: azt isszuk. Ráírással jav. azonnal*<legottan> azonnal Az áth. szó mellé írva.
Feledjük az élet aggodalmit.*
Az eredeti sor: Elalszik aggodalmunk! Ez többszörösen javítva:
1. Először az első szó került áthúzásra, s aláírva: Alusznak; az aggodalmunk pedig aggodalminkra javítva, ráírással. 2. Ezt követően az egész sor át lett húzva, s a javítások az utolsó két sor mellé, a lap jobb szélére kerültek. Először megismétlődött az ’alusznak’ szó az utolsó előtti sor mellett, majd ez át lett húzva, s fölé írva: feledjük (ez az új sor kezdete, így a sorkezdővé vált kisbetűt emendáltuk), majd az áthúzás alá a sor másik fele került: az élet aggodalmit. | Ha bort iszom, legottan
Elalszik aggodalmam.
Mit nékem a’ baj, a’ gond?
Mit nékem a’ kesergés?
Feldőlök eggyszer úgy is.
Hát mért csalom-meg éltem’?
Bort, bort, barátim! A’ bort
Jó Isten adja nékünk
’S ha bort iszunk, azonnal
Alusznak aggodalmaink.
| Ha bort iszom, legottan
Alusznak aggodalmim.
Mit nékem a’ baj, a’ gond?
Mit nékem a’ kesergés?
Feldőlök eggyszer úgy is.
Mért csaljam hát meg éltem?
Bort, bort! Barátim, a’ bort
Jó Isten adja nékünk;
S ha bort iszunk, azonnal
Alusznak aggodalmink.
|