1823 A |
1823 - |
1823/1825 B |
1823 C |
1823 C |
1830–1831 E |
|---|---|---|---|---|---|
Lyányka, találva van ő! ’s te mosolygva csudálod hogy arczát
A’ föveny illy igazán vissza kiáltja feléd! hozza tenéked elő.*
Az utolsó három szó fölé írva.
Melly Isten vezeté karodat? ki sugallta hogy ezt merd?
Mert Isten nélkűl e’ csuda nem lehete.
*
A’ szerető ifjat szerető lyánykája szeretve
| Lyányka, találva van ő! etc.
| Lyányka, találva van ő! ’s te mosolygva csudálod hogy arczát,
A’ homok illy híven szökteti vissza feléd.
Szóllj, ki vezette karod? ki sugalta kebledbe hogy ezt merd?
Mert e’ gondolatod’ eggy kegyes Isten adá.
„Ámor hagyta hogy azt újam rajzolja szeretve,
’S a’ mit nékem hagyott, hagyta Ferenczynek is.”
| Lyányka, találva van ő! ’s te mosolygva csudálod, hogy arczát
A’ homok illy híven szökteti vissza feléd.
Szollj, ki vezette karod’? ki sugallta kebledbe, hogy azt merd?
Mert e’ bátorodást Istened adta neked.*
neked<?>. –„Küprisznek fija vonta kezem, ’s hagya merni, remélni;
’S a’ mit nékem hagyott, hagyta Ferenczynek is.”*
A záróidézőjel hiányzik, pótoltuk.
| Lyányka, találva van ő! ’s te mosolygva csudálod, hogy arczát
A’ homok illy híven szökteti vissza feléd.
Szóllj, ki vezette karod’? ki sugallta kebledbe hogy azt merd?
Mert e’ bátorodást Istened adta neked. –
<„Küprisznek fija vonta karom, ’s hagya merni, remélni;>
„Ámor nyujta segélyt, ’s munkámra szeretve tekintett;*
Az áthúzott sor fölé írva.
’S <a’ mit nékem hagyott, hagyta> Ferenczy<nek is.> körül.”*
Utóbb írva az áthúzott rész után, a záróidézőjel a kötés miatt nem látszik.
most, kedvezve, ugyan-ezt tette*
Az áthúzott rész alá írva.
| Lyányka, találva van ő! s te mosolygva csodálod hogy arczát
A’ homok illy híven szökteti vissza feléd.
Szólj,*
Szól<l>j Utólag kihúzva. ki vezette karod’? ki sugallta kebledbe hogy ezt merd?
Ah, neked e’ hevülést eggy kegyes Isten adá. –*
Az üresen hagyott sorba német nyelvű szedési utasítás került.
Ámor hagyta hogy őt újam rajzolja szeretve,
S leczkéjét eggyütt vette Ferenczy velem.
|