1789 A |
1789/1790 Ba |
1790 Bb |
1790/1791 Bb |
1791 Bc |
1812/1813 Bd |
1828-1830 C |
|---|---|---|---|---|---|---|
KIS Fetske, te mi hozzánk
Szokott időre térsz-meg,
’S, midőn nyarunk elő-áll,
Fészket tsinálsz; ’s megintlen
A’ Nílus árja mellé1
Aegyptusnak vize. Anákreon ezt itt melegebb Tartomány képében veszi.
Repűlsz, ha tél közelget.
Nem ezt tselekszi Ámor!
Ő szüntelen tsinálja
Szívembe’ tiszta fészkét.
Már benne pellyhes eggyik
Magzatja; másikának
Most nyilik a’ tojása;
Eggy még titokba lappang.
Mindég sipegnek itt a’
Kitsínyek; a’ nagyobbja
Kissebbeket nevelget;
’S a’ fel-növűlttek ismét
Ujjabbakat nevelnek –
Mit tégyek? Ennyi Ámort
Nem győzök én nevelni.
| KIS Fetske, te mi hozzánk
Szokott időre térsz-meg,
’S, midőn nyarunk elő-áll,
Fészket tsinálsz; ’s megintlen
A’ Nílus árja mellé
Repűlsz, ha tél közelget.
Nem ezt tselekszi Ámor!
Ő szüntelen reám száll,
’S szívembe rakja fészkét.
Már benne pellyhes eggyik
Kisdedje; másikát még
Tojása rejtve tartja;
Eggy már ki-bújt felényig;
Mindég sipegnek éhes
Kitsínyim; a’ nagyobbja
Kissebbeket nevelget;
’S a’ fel-növűlttek ismét
Újjabbakat tenyésznek.
Mit tégyek? – Ennyi Ámort
Nem győzök én nevelni!
KAZINCZY FERENTZ
| Kis Fetske! te mi hozzánk
Szokott időre térsz-meg,
’S midőn nyarunk elő-áll,
Feszket tsinálsz, ’s megintlen
A’ Nílus árja mellé
Repűlsz, ha tél közelget.
Nem ezt tselekszi Ámor!*
Ámor<,>!
Ő szűntelen belém száll
’S szívembe rakja fészkét.
Már benne pelyhes eggyik
Kisdedje; másikát még
Tojása rejtve tartja;
Eggy már ki-bújt felényig.
Mindég sipegnek éhes
Kitsínyim; a’ nagyobbja
Kissebbeket nevelget;
A’ fel-növűlttek ismét
Újjabbakat tenyésznek. –
Mit tégyek? – Ennyi Ámort
El-győzök é nevelni?*
<Nem> győzök é<n> nevelni<!>? Az El- a <Nem> fölé írva.
| Kis fetske, te mi-hozzánk
Szokott időre térsz-meg,
’S midőn nyarunk elő-áll,
Fészket tsinálsz; ’s megintlen
A’ Nílus’ árja mellé
Repűlsz, ha tél közelget.
Nem ezt tselekszi Ámor!
Ő szűntelen reám száll,
’S szívembe rakja fészkét.
Már benne pelyhes eggyik
Kisdedje; másikát még
Tojása rejtve tartja;
Eggy már ki-bújt felényig.
Mindég sipegnek éhes
Kitsínyim; a’ nagyobbja
Kissebbeket nevelget;
A’ fel-növűlttek ismét
Újabbakat tenyésznek.
Mit tegyek? – Ennyi Ámort
Ki győzne-el nevelni?
SZÉPHALMY.
| Kis Fetske, te mihozzánk
Szokott időre térsz<-meg>, megtérsz*
térsz<-meg>, A szó elé a meg szócska ligatúrás rövidítése utólag betoldva.
’S midőn nyarunk elő-áll,
Fészket tsinálsz, ’s megintlen
A’ Nílus’ árja mellé
Repűlsz ha tél közelget.
Nem ezt tselekszi Ámor!
Ő szűntelen belém száll,
’S szívembe’ rakja fészkét.
Már benne pelyhes eggyik
Kisdedje; másikát még
Tojása rejtve tartja;
Eggy már ki-bújt felényig.
Mindég sipegnek éhes
Kitsínyim, a’ nagyobbak
Kissebbeket nevelnek;
A’ fel-növűlttek ismét
Kissebbeket tenyésznek. –
Mit tégyek? – Ennyi Ámort
Ki győzne fel-nevelni?
| Kis fecske, te mihozzánk
Megtérsz szokott idődre.
’S midőn nyarunk előjön,
Fészket csinálsz, ’s megintlen
A’ Nílusz’ árja mellé
Repűlsz, ha kerget a’ tél.
Ámor nem ezt cselekszi!
Ő szűntelen’ belém száll,
’S szívembe’ rakja fészkét.
Már benne pelyhes eggyik
Fajzatja, másikát még
Tojása rejtve tartja.
Eggy már kibújt felényig.
Mindég sipegnek éhes
Kicsinyd’im: a’ nagyobbak
Apróbbakat nevelnek,
’S a’ felnevelttek ismét
Apróbbakat tenyésznek.
Mit tégyek? Ennyi Ámort
Ki győzne felnevelni!
| Kis fecske, te mihozzánk
Szokott idődre megtérsz;
S midőn előjön a’ nyár,
Fészket csinálsz, de ismét
A’ Nílusz’ árja mellé
Szállsz el, ha kerget a’ tél.
Nem ezt, nem ezt cselekszi
Az alkalmatlan Ámor!
Ő szűntelen belém kél,
S szivembe’ rakja fészkét.*
A fészkét fészkeit-ből javítva.
Már pelyhes abban eggyik
Magzatja; másikát még
Tojása rejtve tartja;
Eggy már kibúva félig.
Mindég sipegnek éhes
Kicsínyei; a’ nagyobbak
Étetgetik az aprókat;
A’ felneveltek ismét
Újabbakat tenyésznek.
Mit tégyek? ennyi népet
Nem győzök én nevelni!
|