1789 Aa |
1790 Ab |
1790 Ac |
1790/1791 Ac |
1791 Ad |
1791-1812 Ba |
1812/1813 Bb |
1828-1830 C |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
A’ Cytheréa Férje1
Vulcanus, Lemnus Szigetében. – Cypripór másképpen Ámor, vagy Cupídó. – Cypris vagy Vénus. – Márs vagy Mávors.
Lemnószi műhelyében
Eggy szál nyilat tsinált a’
Tsalóka Cypripórnak.
Lép-mézbe mártogatta
Azt Vénus; ah! de Ámor
A’ mézbe mérget öntött.
’S ím’ a’ minap az ádáz
Márs vissza-tért az hartzról,
’S dárdája’ nagy nyelében
Kevélykedett, ’s az Ámor
Könnyű nyilát nevette. –
Mond Ámor: ez, emeld bár,
Elég nehéz karodnak!
Emelni kezdi Mávors,
’S titkon mosolyga Cypris.
De tsak hamar lehegve
Szollalt-meg a’ Had-Isten:
Ámor, nehéz nyilad; fogd. –
Tsak tartsd-meg azt; felelt ez.
| A’ Cytheréa férje
Lemnószi műhelyében
Atzél nyilat hasított
<A’ tsalfa Cypripórnak>
Lép-mézbe mártogatta
<Azt Tyndaris> de <Ámor>
A’ mézbe mérget öntött.
’S ím’ a’ minap az ádáz*
<Ad> ádáz
Márs vissza-tért az hartzról;
’S dárdája nagy nyelében
Kevélykedett, ’s az Ámor
Könnyű nyilát nevette.
Mond Ámor: Ez, emeld bár,
Elég nehéz karodnak! –
Le-nyúla érte Mavors;
’S Vénus nevetve*
<lihegve> nevetve Az áth. szó fölé írva. nézé.De tsak-hamar lihegve
Szóllalt-meg a’ Had-Isten:
Ámor, nyilad nehéz; fogd! –
Tsak tartsd-meg! így felelt ez.
| <Az álnok Ámoroknak.> Kedvesse kis fijának.*
<A’ tsalfa Cypripórnak> Mellette ugyancsak áth. változat: <Az álnok Ámoroknak.>, majd a sor fölé betoldva: Kedvesse <Amorának> kis fijának.
Hegyét Cypris: de Ámor*
A sor eredetileg: <Azt Tyndaris> de <Ámor> A sor elé betoldva, majd utóbb áthúzva: <Vénus hegyét>, fölé írva: Hegyét Cypris. A sor végi áthúzás mellé írva, majd áth.: <eggyik>, mellé írva: Ámor.
| A’ Cytheréa férje
Lemnószi műhelyében
Atzél nyilat hasított
Kedvesse kis fiának.
Lép-mézbe mártogatta
Hegyét Cypris: de Ámor
A’ mézbe mérget öntött. –
’S ím’ a’ minap az ádáz
Márs vissza-tért az hartzról,
’S dárdája’ nagy nyelében
Kevélykedett, ’s az Ámor’
Könnyű nyilát nevette.
Mond’ Ámor: ez, emeld bár,
Elég nehéz karodnak! –
Le-nyúla érte Mávors;
’S Vénus nevetve nézé;
De tsak hamar lihegve
Szóllalt-meg a’ Had-Isten:
Ámor, nyilad nehéz, fogd! –
Tsak tartsd-meg, így felelt ez.
SZÉPHALMY
| A’ Cytheréa’ férje
Lemnószi műhelyében
Atzél nyilat <hasított>
Kedvesse’ <kis fijának.>
Lép-mézbe mártogatta
Hegyét Cyprisz: de <Ámor>
A’ mézbe mérget öntött. –
’S ím’ a’ minap az ádáz
Márs <vissza tért az hartzról,>
’S dárdája’ nagy nyelében
Kevélykedett,*
Ráírással javítva Kevélykedik-ből. ’s az <Ámor> Könnyű nyilát nevette.
<Igy szólla Ámor: Ez tám>
<Elég nehéz; emeld bár!>
<Le-nyúla értte>
’S Vénus mosolyg<va nézte.>
De tsak-hamar lihegve
<Szóllalt-meg a’ Had-Isten:>
<Ámor,><nyilad nehéz; fogd!>*
Az áth. rész helyett nincs új változat megadva.
Tsak tartsd-meg! így felelt ez!*
A felkiáltójel lehúzva, csak a pont maradt.
[az utolsó 8 sor a világos tintás javításokkal együtt utólag ferde
vonalakkal áthúzgálva, a sorok elé beírva a következő 9 sor:] Ki tudja? monda Ámor.
De hát ha karjaidnak
Nyilam nehézke is lesz.
Márs a’ nyilért lenyúla,
’S Vénus titkon mosolygott.
Lihegve monda most Márs:
Ah, fogd nyilad’, gonosz, fogd!
’S így szólla néki Ámor:
Csak tartsd-meg azt, ha könnyű!
| Érosznak
<Amornak> egy nyilat vert*
A <hasított> mellé írva világosabb tintával, az Érosznak az <Amornak> fölött betoldva. Utóbb ez és a következő sor átlósan áthúzogatva.
gyermekének*
A ceruzával áth. szó mellé írva, ugyancsak ceruzával, e versnél ez az egyedüli ceruzás javítás.
Érósz *
Az <Ámor> mellé írva világosabb tintával.
megjött a’ csatából*
Az áth. szavak mellé írva világosabb tintával.
Pedig talám nehéz is.*
Az áth. sor mellé írva.
Lészesz karodnak.*
Az áth. sor mellé írva.
Má<vors;>rs a’ nyilért lenyúla,*
A Márs a’ a Mávors;-ra írva, a továbbiak a sor mellé.
titkon mosolygott.*
A nézte először nézett-re javítva, majd az egész szó áth. A további javítások a sor fölött betoldva.
Igy szólla Márs.*
Az áth. sor mellé írva, az Igy olvashatatlan szóból jav.
Erósz*
Az áth. szó <Ámor> elé betoldva.
| A’ szép Cythére’ férje
Lemnószi műhelyében
Ámornak eggy nyilat vert.
Lépmézbe mártogatta
Hegyét Cyprisz. De Ámor
A’ mézbe mérget öntött.
’S ím a’ minap az ádáz
Marsz megjöve a’ csatából,
’S dárdája’ nagy nyelében
Kevélykedék, ’s az Ámor’
Könnyű nyilát nevette.
Ki tudja? mondja Ámor
De hát ha karjaidnak
Nyilam nehézke is lesz?
Marsz a’ nyilért lenyúla,
’S titkon mosolyga Cyprisz.
Lihegve monda most Marsz:
Ah, fogd nyilad’, gonosz! fogd!
’S így szólla Marsznak Ámor:
Csak tartsd-meg azt, ha könnyű.
| A’ szép Cythére’ férje
Lemnószi műhelyében
Ámornak eggy nyilat vert.
Lépmézbe mártogatta
Hegyét Cyprisz. De Ámor
A’ mézbe mérget önte.
Jön Áresz a’ csatából,
S dárdája’ nagy nyelével
Kérkedve, a’ kis Ámor’
Könnyű nyilát kaczagja.*
kaczagja A j t-ből jav.
Ki tudja? monda most ez;
De hát ha nagy karodnak
Kisded nyilam nehézke?
Áresz lenyúl a’ nyílért,
S titkon mosolyga Cyprisz.
Lihegve monda most a’
Hadak’ verője: Ámor,
Csalárd, gonosz kis Isten,
Fogd a’ nyilat. De Ámor
Mosolygva monda neki:
Sőt tartsd meg azt, ha*
meg<, hogy>ha Az azt, az áth. szó alá van írva. könnyü. |