1818 Aa |
1818 Ab |
1818 Ac |
|---|---|---|
Itt állottanak Ők, azok a’ Nagyok! Erre tekintett
György Erdélye felé, erre sohajta Ferencz.
Zrinyinek itt állott unokája elfutva könyekkel,
A’ mikor a’ nap költ, a’ mikor arra leszállt.
Atyját, testvérét, férjét keseregte, szülöttjét,
Bús lyány,*
<anya,> lyány, Az áth. szó fölé írva. bús testvér, bús anya, bús feleség. –Ah! nem az a’ helly a’ mi vala! Ők eltüntenek innen.
Nem tüntek –
| Itt állottanak ők, azok a’ Nagyok. Erre tekintett
György, Erdélye felé, erre sohajta*
erre <tek> sohajta Ferencz.Zrínyinek itt állott unokája elöntve könyekkel,
A’ mikor a’ nap költ, a’ mikor arra leszállt.
Nemzőjét, rokonát, férjét keseregte, szülöttjét,
Bús lyány, bús testvér, bús anya, bús feleség.
„Ah, a’ helly nem az a’ mi vala!*
vala<,>! ők eltűntenek innen!”
Eltűntek! De te nem látod e rémjeiket?
| Itt állottanak ők, azok a’ Nagyok! Erre tekintett
György, Erdélye felé, erre sohajta Ferencz.
Zrínyinek itt allott unokája elfutva könyűkkel,
A’ mikor a’ nap kőt, a’ mikor arra leszállt.
Atyját, testvérét, férjét keseregte, ’s szülöttjét,
Bús lyány, bús testvér, bús anya, bús feleség.
„Ah, a’ helly nem az a’ mi vala! Ők eltűntenek innen!”
– El! De te nem látod Hamleti rémjeiket?
rém, spectrum. ijesztő.
|