1810 A |
1810 B |
1810 B |
1810 B |
1810 B |
1811 B |
1830–1831 C |
|---|---|---|---|---|---|---|
Én újabb Mózesz voltam, ’s népemet
Kihoztam a’ rabság’ hajlékiból,*
<torna> hajlékiból,
’S a’ hagymatermő honn helyett neki
Téj ’s méz ’s borfolyta Kánaánt adék.
Fény oszlopában ment Apoll előttem,
Fény oszlopában én a’ nép előtt.
Megcsaptam a’ tengert, ’s nyilva állt az út,
Megcsaptam a’ sziklát, ’s folyt a’ patak.
Az új törvénynek kettős ércz táblájit
Lehoztam a’ Parnassz’ szent bércziről;
’S hatalmas jobbom azzal forgatá-fel
Az undok tisztelet’ tornátzait.
Apoll kedvellte <hű szolgálatom’
’S bérűl öreg zöld kort nyújtott nekem,
<’S szépzengzetű lantot ’s hattyúi dalt,
’S maga űlteté síromhoz a’ borostyánt.
Nagy volt nevem, ’s örökre nagy marad.>*
E három sor az előző hátoldalán található (a kötés szerint ez a lap rectoja). E sorok utóbb át lettek húzva, s alá négysoros új befejezés került, az itt áthúzott első sor pedig a javítással egyidejűleg újraérvényesítve: az előző oldal aljára került, a szöveget folytatva, a javítás során odaírt számozás szerint a 16. sorként, az új befejezés ezt folytatja a 17–20. sorokkal.
| de fenn maradt a’ tábla.
Lehúllt a’ fal, <’s a’ tábla épen fenn maradt.> *
Az egész sor az előző sor végére írva, helyét az utóbb elé írt sorszám is mutatja. E pótlólagos lejegyzés után a sorban még egy javítás is történt: <’s a’ tábla épen maradt.> de fenn maradt a’ tábla. Az áth. rész fölé írva.
tiszta tettemet, *
<hű szolgálatom> tiszta tettemet, A sor végére írva, előtte a ’kedvellte’ ’kedvelli’-ből ráírással jav.
’S szépzengzetű lantot ’s hattyúi dalt.
Kivette fürtjei közzűl a’*
<fürtjeiből a’ szent> fürtjei közzűl a’ Az áth. rész fölé írva. borostyánt, ’S, hogy csendesen feküdjek árnya alatt,
Önnön kezével szúrta sírom mellé.
Nagy volt nevem, ’s örökre nagy marad.
| Én újabb Mózesz voltam, ’s népemet
Kihoztam a’ rabság’ hajlékiból,
’S a’ hagymatermő honn helyébe néki
Tej ’s méz ’s bor folyta Kánaánt adék.
Fény’ oszlopában ment Apoll előttem,
Fény oszlopában én a’ nép előtt.
Megcsaptam a’ tengert, ’s nyilva állt az út,
Megcsaptam a’ sziklát, ’s folyt a’ patak.
Az új törvénynek kettős ércz táblájit
Lehoztam a’ Parnassz’ szent bércziről,
’S hatalmas jobbom azzal forgatá-fel
Az undok tisztelet’ tornáczait.
Lehúllt a’ fal, de fenn maradt a’ tábla.
Apoll kedvelte tiszta tettemet,
’S bérűl öreg zöld kort nyújtott nekem,
’S szépzengzetű lantot ’s hattyúi dalt.
Kivette fürtjei közzűl a’ borostyánt,
’S hogy csendesen feküdjek árnya alatt,
Önnön kezével szúrta sírom mellé.
Nagy volt nevem, ’s örökre nagy marad.
| Én újabb Mózesz voltam, ’s népemet
Kihoztam a’ rabság’ hajlékiból,
’S a’ hagymatermő honn helyébe néki
Tej- ’s méz- ’s borfolyta Kánaánt adék.
Fény’ oszlopában ment Apoll előttem,
Fény’ oszlopában én a’ nép előtt.
Megcsaptam a’ tengert, ’s nyilva állt az út,
Megcsaptam a’ sziklát, ’s folyt a’ patak.
Az új törvénynek kettős ércz tablájit
Lehoztam a’ Parnassz’ szent bércziről,
’S hatalmas jobbom azzal forgatá-fel
Az undok tisztelet’ tornáczait. (Leonínus verseket.)
Lehúllt a’ fal, de fenn maradt a’ tábla.
Apoll kedvelte tiszta tettemet,
’S bérűl öreg zöld kort nyújtott nekem,
’S szépzengzetű lantot ’s hattyúi dalt.
Kivette fürtjei közzűl a’ borostyánt,
’S, hogy csendesen nyúgodjak árnya alatt,
Önnön kezével szúrta sírom mellé.
Nagy volt nevem, ’s örökre fenn marad.
| Én újabb Mózesz voltam, ’s népemet
Kihoztam a’ rabság’ hajlékiból,
’S a’ hagymatermő honn’ helyébe neki
Tej- ’s méz- ’s borfolyta Kánaánt adék.
Fény’ oszlopában ment Apoll előttem,
Fény’ oszlopában én a’ nép előtt.
Megcsaptam a’ tengert, ’s nyilva állt az út,
Megcsaptam a’ sziklát, ’s folyt a’ patak.
Az új törvénynek kettős ércz táblájit
Lehoztam a’ Parnassz’ szent bércziről;
’S hatalmas jobbom azzal forgatá-fel*
forgatá<m>-fel
Az undok tisztelet’ tornáczait. (Leoninus versek ellen írt.)
Lehúllt a’ fal, de fenn maradt a’ tábla.
Apoll kedvelte tiszta tettemet,
’S bérűl öreg zöld kort nyújtott nekem
’S szépzengzetű lantot ’s hattyúi dalt.
Kivette fürtjei közzűl a’ borostyánt,
’S hogy csendesen feküdjek árnya alatt,
Önnön kezével szúrta sírom mellé.
Nagy volt nevem, ’s örökre nagy marad.
| Én újabb Mózesz voltam, ’s népemet
Kihoztam a’ rabság’ hajlékiból,
’S a’ hagymatermő honn helyett neki
Téj- ’s méz- ’s borfolyta Kánaánt adék.
Fény’ oszlopában ment Apoll előttem,
Fény’ oszlopában én a’ nép előtt.
Megcsaptam a’ tengert, ’s nyílva állt az út,
Megcsaptam a’ sziklát, ’s folyt a’ patak.
Az új törvénynek kettős ércz táblájit
Lehoztam a’ Parnassz’ szent bércziről;
’S hatalmas jobbom azzal forgatá-fel
Az undok tisztelet’ tornátzait.
Lehúllt a’ fal, ’s a’ tábla fenn maradt.
Apoll kedvelte tiszta tettemet,
’S bérűl öreg zőld kort nyújtott nekem,
’S szépzengzetű lantot ’s hattyúi dalt.
Kivette fürtjei közzűl a’ borostyánt,
’S hogy csendesen feküdjek árnya alatt,
Önnön kezével szúrta sírom mellé.
Nagy volt nevem, ’s örökre nagy marad.
| Én újabb Mózes voltam, s népemet
Kihoztam a’ rabság’ hajlékiból,
S a’ hagymatermő hon helyett neki
Tej- s méz- s bor-folyta Kanaánt adék.
Fény’ oszlopában méne Apoll előttem,
Fény’ oszlopában én a’ nép előtt.
Megcsaptam a’ tengert, s nyilva állt az út,
Megcsaptam a’ sziklát, ’s folyt a’ patak.
Az új törvénynek kettős kövét*
kövét<t>
Lehoztam a’ Parnassz’ szent bércziről,
S hatalmas jobbom azzal forgatá-fel
Az undok tisztelet’ bálványait.
Lehullt a’ fal, a’ tábla fenn maradt.
Apoll kedvellte tiszta tettemet,
S bérűl öreg zöld kort nyujtott nekem,
S szépzengzetű lantot s hattyúi dalt.
Nem vitt az ígért tartományba be,
De azt közelről nékem megmutatta,
És a’ határon ásta síromat.
Kivette fürtjei közzül a’ borostyánt,
S leszúrta sírom mellé, s az gyökért vert,
S kevélyen nyújtá az égnek gallyait,
Kedves szállását a’ fülemilének.
Nagy volt nevem, s örökre nagy marad.
|