1789 A |
1789 A |
1789 Ba |
1790 Bb |
1790 Ca |
1790/1791 Cc |
1791 Cb |
1791 Ca |
1812/1813 Cd |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Új fergeteg száll ellened, ó Hajó!
’S készűl az álnok síkra taszítani;
Jaj, mit mivelsz? térj kérlek ismét
Hajdani hív ki-kötődbe vissza.
Nem látod é mint ingadoz a’ kevély
Árbotz, ’s az el-törtt kar-fa miként retseg?
Nem ill’nek illy kéttséges útra
Bomladozó kötelékid. Imé
Nints ép vitorlád; nintsenek Istenid
Kikhez segédért bízva kiálts megint;
Hirdesd, – az*
Hirdesd, az [A gondolatjel utólag betoldva.] erdőknek jelesbbik Gyermeke, nagyra neveltt Fenyő! – bár*
Fenyő! <bár> – bár Az éh haboknak esmeretes neved’
’S fő származásod. A’ remegő Hajós
Nem bízik abban. Állj! egyébként
Tsúfja leszel dühös Ellenidnek.
Tsüggedve sírtam annyiszor a’ kiért,
De a’ kit épen láttam agyarkodó
Örvényiből mindég ki-kelni!
Ah! mikor érsz ki-kötőd’ keblébe?
Kazinczy mpr.
| Új fergeteg száll ellened, ó Hajó!
’S készűl az álnok síkra taszítani;
Jaj mit mivelsz? térj kérlek ismét
Hajdani hív ki-kötődbe vissza.
Nem látod é mint ingadoz a’ kevély
Árbotz, ’s az el-tőrtt kar-fa miként retseg?
Nem ill’nek illy kéttséges útra
Bomladozó kötelékid. Imé
Nints ép vitorlád; nintsenek Istenid,
Kikhez segédért bízva kiálts megint;
Hirdesd –, az erdőknek jelesbbik
Gyermeke nagyra neveltt Fenyő! – bár
Az éh haboknak esmeretes neved’
’S fő származásod. A’ remegő hajós
Nem bízik abban. Állj, egyébként
Tsúfja leszel dühös Ellenidnek.
Tsűggedve sírtam annyiszor a’ kiért,
De a’ kit épen láttam agyarkodó
Őrvényiből mindég ki-kelni!
Ah! mikor érsz ki-kötőd’ keblébe?
| Új fergeteg kél ellened, ó Hajó!
’S készűl az álnok síkra taszítani;
Jaj, mit mivelsz? Térj, kérlek, ismét
Hajdani hív (ki-kötőd’) keblébe!
Nem látod é mint ingadoz a’ kevély
Árbotz, ’s az el-törtt kar-fa miként retseg?
Nem ill’nek illy kéttséges úthoz
Bomladozó kötelékid. – Ímé
Nints ép vitorlád, nintsenek Istenid,
Kikhez segédért bízva kiálts megint!
Ámbár, az erdőknek jelesbbik
Gyermeke, nagyra vonúltt Fenyő-fa!
Hirdesd kevélyen esmeretes neved’
’S fő származásod’. A’ remegő Hajós
Nem bízik abbann. Állj; egyéb-ként
Tsúfja leszel dühös Ellenidnek.
Tsüggedve sírtam annyiszor a’ kiért,
De a’ kit épen láttam agyarkodó
Örvényiből mindég ki-kelni,
Ah! mikor érsz ki-kötődbe vissza!
KAZINCZY FERENTZ.
| Új fergeteg kél ellened, ó Hajó!
’S készűl az álnok síkra taszítani.
Jaj, mit mivelsz? Térj, kérlek, ismét
Hajdani hív ki-kötőd’ keblébe!
Nem látod é mint ingadoz a’ kevély
Árbotz, ’s az el-törtt kar-fa miként retseg?
Nem ill’nek illy kétséges úthoz
Bomladozó kötelékid. – Imé
Nints ép vitorlád, nintsenek Istenid,
Kikhez segédért bízva kiálts megint,
Ámbátor, erdők leg-nemesbbik*
Ámbá<r>tor, <az> erdők<nek jelesbbik> leg-nemesbbik Áthúzással, mellé és ráírással javítva. Gyermeke, nagyra-vonúltt Fenyő<-fa,>
Kérkedve <mondjad> esmeretes neved’
’S fő származásod’. A’ remegő Hajós
Nem bízik <abban. Állj, külömben>
< Tsúfja leszesz dühös Ellen’idnek.>
Tsüggedve sírtam annyiszor a’ kiért,
De a’ kit épen láttam agyarkodó
Őrvényiből mindég ki-kelni!
Ah! mikor érsz ki-kötőmbe vissza?
| Ámbá<r>, <az> erdők
<nek jelesbbik>
Fenyő! te,*
Fenyő<-fa,> A felkiáltójel és utána a te, az áth. rész alá írva.
hányod*
<mondjad> hányod Az áth. szó fölé írva.
a’ festett falakban.*
<abban. Állj, külömben> a’ festett falakban. Az áth. szavak fölé írva.
Ojd magad’ a’ dühödött Szelektől.*
< Tsúfja leszesz dühös Ellen’idnek.> Ojd magad’ a’ dühödött Szelektől. Az áth. sor fölé írva.
éppen*
ép<p>en Ráírással jav.
ki-kötődbe*
ki-kötő<m>be A d ráírással javítva m-ből.
| Új fergeteg kél ellened, ó Hajó!
’S készűl az álnok síkra taszítani;
Jaj, mit mivelsz? térj, kérlek, ismét
Hajdani hív ki-kötőd’ keblébe.
Nem látod é mint ingadoz a’ kevély
Árbotz? ’s az el-törtt kar-fa miként retseg?
Nem ill’nek illy kétséges úthoz
Bomladozó kötelékid. – Imé
Nints ép vitorlád, nintsenek Istenid,
Kikhez segédért bízva kiálts megint:
Ámbátor erdők’ leg-nemesbbik
Gyermeke, nagyra-vonúltt Fenyő, te,
Kérkedve hányod esmeretes neved’
’S fő származásod’. A’ remegő Hajós
Nem bízik a’ festett falakban;
Ójjd magad’ a’ dühösűltt szelektől.
Tsüggedve sírtam annyiszor a’ kiért,
De a’ kit épen láttam agyarkodó
Örvényiből mindég ki-kelni,
Ah! mikor érsz ki-kötődbe vissza?
KAZINCZY FERENTZ.
| Új fergeteg kél ellened, ó Hajó!
’S készűl az álnok síkra taszítani;
Jaj, mit mivelsz? térj, kérlek, ismét
Hajdani hív ki-kötőd’ keblébe.
Nem látod é mint ingadoz a’ kevély
Árbotz? ’s az el-törtt kar-fa miként retseg?
Nem ill’nek illy kétséges úthoz
Bomladozó kötelékid. – Imé
Nints ép vitorlád, nintsenek Istenid,
Kikhez segédért bízva kiálts megint:
Ámbátor, erdők’ leg-nemesbbik
Gyermeke, nagyra-vonúltt Fenyő, te,
Kérkedve hányod esmeretes neved’
’S fő származásod’. A’ remegő Hajós
Nem bízik a’ festett falakban;
Ójjd magad’ a’ dühösűltt szelektől!
Tsüggedve sírtam annyiszor a’ kiért,
De a’ kit épen láttam agyarkodó
Őrvényiből mindég ki-kelni,
Ah! mikor érsz ki-kötődbe vissza!
KAZINCZY FERENTZ.
| Új fergeteg kél ellened, ó Hajó,
’S készűl az álnok síkra taszítani.
Jaj, mit mivelsz? Térj, kérlek, ismét
Hajdani hív ki-kötőd’ keblébe!
Nem látod é mint ingadoz*
Utóbb, más színű tintával a szó végénél a sor fölé írva: -ik. a’ kevélyÁrbotz, ’s az el-törtt kar-fa miként retseg?
Nem illnek illy kétséges úthoz
Bomladozó kötelékid. Imé
Nints ép vitorlád, nintsenek Istenid,
Kikhez segédért bízva kiálts megint;
Ámbátor, erdők’ leg-nemesbbik
Gyermeke, nagyra vonúltt Fenyő, te
Kérkedve hányod esmeretes neved’
’S fő származásod’. A’ remegő Hajós
Nem bízik a’ festett falakban.
Ójjd magad’ a’ dühösűltt Szelektől.
Tsüggedve sírtam annyiszor a’ kiért,
De a’ kit épen láttam agyarkodó
Örvényiből mindég ki-kelni;
Ah! mikor érsz ki-kötődbe vissza?
| Új fergeteg kél ellened,*
éllened em. o Hajó,’S készűl az álnok síkra taszítani.
Jaj, mit mivelsz? Térj, kérlek, ismét
Hajdani hív kikötőd’ keblébe!
Nem látod e mint ingadoz’ a’ kevély
Árbocz, ’s az eltört karfa miként recseg?
Nem illnek illy kétséges úthoz
Bomladozó kötelékid. Íme
Nincs ép vitorlád, nincsenek Istenid,
Kikhez segédért bízva kiálts megint.
Ámbátor erdők’ legnemesbbik
Gyermeke, nagyra-vonúlt fenyő! te
Kérkedve hányod ismeretes neved’
’S fő származásod’. A’ remegő hajós
Nem bízkodik festett falakban.
Óvd magad a’ dühösűlt szelektől!
Csüggedve sírtam annyiszor a’ kiért,
De a’ kit épen láttam agyarkodó
Őrvényiből mindég kikelni:
Ah! mikor érsz kikötődbe vissza?
|