1802-1803/1805 |
|---|
Az egész Világ feléledt;
’S az elérkezett Tavasznak
Örömére minden örvend:
Csak az egy Vitéz nem örvend.
Enyelegnek a’ juhnyájak,
Tehenek, lovak futosnak,
Danol a’ pacsírta ’s a’ pinty;
Az egész berek’ homálya
Zeneg édes énekekkel:
Egyedűl csak én kesergek.
Ihon a’ kinyíltt mezőkben,
Ligetekbe’, rétbe’, kerten,
Hiaczintok illatoznak;
Tulipányok ékesednek,
Mosolyognak a’ virágok:
De mi kedvem a’ Tavaszban,
Ha az ő viráginál szebb
LILI nem virít ölemben?
|