1797/1798 A |
1797/1807 A |
---|---|
Jo Barátném panaszkodol,
Hogy bal sorsod igen nagy;
’S Ezer bajjal tusakodol;
Nem csuda Poéta vagy.
Irod gyarlo szegénységed
Melly a’ porig nyomván Téged
Meggátollya Serénységed,
Nem csuda: Póéta vagy.
Mérget forral életedre
Sok káján fő, sok furt agy;
Irigykedik jo szivedre;
Nem csuda Poéta vagy.
Sok gyáva nyelv szoll, szidalmaz,
Gunyol, és rád bosszut halmaz,
Szép Elmédért ugy jutalmaz;
Nem csuda Poéta vagy
A’ nagy Világ a’ főbbekkel
Felse vesz, és füstbe hagy,
’S néz rád meg vető szemekkel;
Nem csuda: Poéta vagy.
Borit setétes koszoru,
Szived mindenkor szomoru,
Eleted csupa háboru;
Nem csuda: Poéta vagy.
De győzödjön a’ Szerentse
Szégyenűllyön pénz és Kincs,
Szived irigy ne rettentse,
Szitokra neis tekints.
Ne mászsz porba a’ föbbeknél,
Zengj egyebet keserveknél,
Nagyobb vagy TE mindezeknél
Azzal: hogy Poéta vagy.
| Jó Barátném Panaszkodol,
Hogy bal sorsod igen nagy,
’S ez[er] bajjal tusakodol,
Nem tsuda Póéta vagy.
Írod gyarló szegénységed,
Melly a’ porig nyomván téged,
Meggátolja serénységed,
Nem tsuda Póéta vagy.
Mérget forral életedre.
Sok kaján fő, sok fúrt agy
Irígykedik jó szívedre.
Nem tsuda Póéta vagy.
Sok gyáva nyelv szól, szídalmaz,
Gúnyól, és rád boszszút halmaz,
Szép elmédért úgy jutalmaz,
Nem tsuda Póéta vagy.
A’ nagy Világ a’ főbbekkel,
Felse vesz és füstbe hagy,
’S néz rád megvető szemekkel,
Nem tsuda Póéta vagy.
Borit setétes koszorú,
Szíved mindenkor szomorú,
Életed tsupa háború,
Nem tsuda Póéta vagy.
De győzödjön a’ szerentse,
Szégyenűljön pénz és kínts,
Szíved irígy ne ret[t]entse,
Szítokra ne-is tekínts.
Ne más[s]z porba a’ főbbeknél,
Zengj egyebet keserveknél,
Nagyobb vagy TE mind ezeknél,
Azzal hogy Poéta vagy.
|